Szeged – A madarak diótörő mestere

Szeged – A madarak diótörő mestere

Szeged – Telente Szegeden fekete az ég a varjaktól, akik briliáns technikával, hallatlan ügyességgel törik fel a diót. Így tett ez a madár is – kollégánk hétfőn az újszegedi ligetben kapta lencsevégre.

Egy fa tövében, az avarral borított fűben állt, és figyelte, hol lenne a legjobb elfogyasztani a frissen szerzett zsákmányt. Az eszes madarak általában valamilyen kemény tárgyhoz, például falhoz vagy fához ütögetik a csonthéjas terményt, vagy saját kemény, hegyes csőrükkel törik fel, hogy megegyék az ínycsiklandó dióbelet.
Sokan félelemmel és távolságtartással néznek az ébenfekete, nagy testű madarakra, amelyeket a mitológiában sem hagynak figyelmen kívül.

A Wikipédia szerint sok mondában keveredik a holló és a varjú, egykor mindkettőt az istenek hírnökének tartották.

Szeged, varjú egy dióval a csõrében az újszegedi ligetben fotó: Kuklis István

A szegedi lakótelepeken élők már megszokhatták, hogy a reggeli kávé elfogyasztása közben, az ablakon kinézve varjak egész serege borítja be a környező fákat. Vannak vidékek, ahol nemcsak gyönyörködnek bennük, hanem húsát, tojását is fogyasztják, sőt tollát ágyneműk készítésére is használják.

Már kisgyermekkorban megtanítják környezetismeret-órán, hogy több fajtája létezik, például a kormos, a dolmányos vagy a vetési varjú.

Forrás: www.delmagyar.hu

Barázdabillegető

1Jegyei

A barázdabillegető (Motacilla alba) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj.

Élőhelye

Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában költ, télen délebbre vonul. Törzsalakja (az európai alfaj) a Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, a Brit-szigeteken elterjedt yarrellii alfaj rendkívül ritka vendég, első bizonyított hazai előfordulását 2008. január 18-29. között Fertőújlakon regisztrálták. [2] A vizes élőhelyeket kedveli.

Megjelenése

Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 25–30 centiméter, testtömege 17–25 gramm. Felsőtestének színe szürke, torka, begye mellének felső részéig fekete, nyakának hátsó része és tarkója bársonyos feketék, szemsávja, a fej és a nyak oldala, valamint alsóteste fehér, miáltal a szárnyon két világos csík keletkezik. A középső farktollak feketék, a többiek fehérek. A tojó hasonló színezetű, de torokfoltja kisebb, fejrajzolata pedig szürkébb. A két ivar őszi tollazata abban különbözik a tavaszitól, hogy fekete torokfoltjuk jórészt eltűnik, azaz torkuk, begyük egy patkó alakú fekete sávtól eltekintve fehér. A fiatalokra a szürke és a barna szín a jellemz

Életmódja

A barázdabillegető nem kötődik túlzottan a vízhez, mégis szívesen él a part közelében. Emelett az alacsony növényzetű, nyílt terepet is kedveli. Ezért gyakran parkokban és kertekben, valamint útszéleken is megtalálható. Még a városok közepén is megél. Egyes madarak etetőhelyeket is felkeresnek, különösen kora tavasszal, amikor szűkösen akad táplálék. A felnőtt hím hevesen védelmezi revírjét a betolakodókkal szemben. Előfordul, hogy a madár egy fiatalabb hím segítségét is igénybe veszi területe védelmezésénél, de csak akkor, ha revírjének védelme fontosabb számára, mint hogy minden elérhető táplálékot ő maga szerezzen meg. Ez a territoriális viselkedés különösen a költési időszakban mutatkozik meg. Máskor a barázdabillegetők békésen megvannak egymás mellett. Alvóhelyeiket a nedves területek növényzetében, bokrokban, padlásokon, sőt, néha üvegházakban alakítják ki. Arra is akad példa, hogy a barázdabillegetők fűtött épületben, például kórházakban vagy gyárcsarnokokban telelnek át.

Szaporodása

Növényi anyagokból csésze alakú fészket épít, melyet tollakkal és fűszálakkal bélel ki. Fészekalja 5–6 tojásból áll, melyen 12–13 napig kotlik. A fiókák 14–15 napig maradnak a fészekben.

Forrás:

2015.12.17. Megkongatták a vészharangot a természetvédők

JÁSZKUNSÁG | Veszélyben a Natura 2000-es területek – kongatják a vészharangot a természetvédelmi szervezetek. Az uniós oltalom alatt álló földek értékesítésének hátulütőire hívják fel a figyelmet.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége arra szólítja fel Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy természetvédelemért felelős miniszteri minőségében tagadja meg a hozzájárulást a Natura 2000 területek értékesítéséhez – áll a WWF Magyarország közleményében.

Állami tulajdonú Natura 2000 területek haszonbérbe adása esetén kormányrendelet írja elő, hogy a természeti állapot megőrzését vagy javítását szolgáló földhasználat valósuljon meg a területen. Azzal, hogy ezek a területek magánkézbe kerülnek, az állam közvetlen, tulajdonosként történő beavatkozási lehetősége megszűnik, így az állam a földjeivel együtt a természeti értékek megőrzését segítő tulajdonosi jogait is elveszíti. Ez a lépés a védettségi szint csökkenését okozhatja.

– A Pannon élőhelyek egyedülállónak számítanak, olyan földrajzi helyzet és élővilág található itt, amilyen sehol máshol a világon – magyarázza Molnár Géza, a túrkevei Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársa. – A döntéshozók nem hagyhatják figyelmen kívül ezeknek a természeti kincseknek a védelmét. Ugyanakkor a problémát az jelenti, hogy a Natura 2000 hálózat az Európai Unió természetvédelmi megállapodása, a magyar jogszabályok szerint ezek a területek nem védettnek, csak oltalom alatt állónak számítanak. Így tehát a mostani értékesítésüket sem tiltja semmi. Mégsem lenne szabad az ilyen földeket teljesen „ellenőrizetlenül” hagyni, hiszen ha erre sor kerül, nem garantálható tovább, hogy érintetlen marad az élővilág. Elrettentő példa erre akár Németország vagy Nagy-Britannia, ahol több, nálunk a közelmúltban még természetesnek számító állat- és növényfaj kipusztult már éppen emiatt. Úgy vélem, érdemes lenne még időben tanulnunk ebből és megőrizni értékeinket, hiszen ami már elveszett, azt sohasem tudjuk pótolni.

Egyébként a természetvédelmi előírások, így a védett állatok védelmére vonatkozó kötelezettség nem csak az államot, hanem elvileg a természetes és jogi személyeket is köti. Ebből a szempontból tehát mindegy, hogy egy adott terület állami vagy magántulajdonban van, ám az ellenőrzés bizony sok esetben nehézkesebbé válik.

Forrás: www.szoljon.hu