Szeged – Utoljára látható a Mamma Mia! a Szegedi Szabadtéri Játékokon

Szeged – Utoljára látható a Mamma Mia! a Szegedi Szabadtéri Játékokon

Utoljára látható nyáron a Mamma Mia! a Szegedi Szabadtéri Játékokon, a népszerű ABBA-musicalre már hónapokkal ezelőtt elfogytak a jegyek, így új előadást hirdettek meg július 6-ra – tájékoztatta a fesztivál sajtóreferense szerdán az MTI-t.

Fábián Barbara közölte, hogy a Mamma Mia! abszolút rekorder a Dóm téren: 2014 óta, az idei estékkel együtt összesen 17 alkalommal várják a nézőket a produkcióra, ráadásul egymást követő években. Ez azt jelenti, hogy összesen mintegy 70 ezer ember láthatja a fesztiválon a sikerdarabot – ez egy teljes Szabadtéri-évad nézőszáma.
A musical 1999. áprilisi ősbemutatója óta a világon először Szegeden került színre non replica változatban, vagyis saját rendezői koncepcióval. A darab a londoni West Enden és a New York-i Broadway-n is hatalmas sikerrel fut, 2008-ban pedig film készült belőle. Világszerte csaknem 180 városban, több mint 54 millió néző előtt játszották már az ABBA 27 slágerét felvonultató darabot. Elhangzik benne többek közt a Dancing Queen, a Knowing Me Knowing You, a Super Trouper és a Mamma Mia! is.
A produkció hazai kőszínházi premierjét 2014 szeptemberében tartották a Madách Színházban.
A nagy sikerű musical plusz előadására bérletek válthatók három konstrukcióban. A Vízkereszt, vagy amit akartok július 30-i, harmadik előadásával párban a musical mellett olyan sztárokat is láthatnak a nézők a Shakespeare-vígjáték szerepeiben, mint Alföldi Róbert, Bodrogi Gyula, Hernádi Judit, Görög László vagy épp Elek Ferenc. A Mamma Mia! mellé választható a tavalyi szuperprodukció, az Ének az esőben és az egyik legjobban várt idei bemutató, a Veréb Tamás, Muri Enikő és Vágó Bernadett főszereplésével készülő A Notre Dame-i toronyőr is – jegyezte meg a sajtóreferens.

Forrás: MTI

 

Szeged – Operával, operettel és színművel kezdődik az év a Szegedi Nemzeti Színházban

Szeged – Operával, operettel és színművel kezdődik az év a Szegedi Nemzeti Színházban

A Sly című operával, újévi operettgálával és Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című színművével kezdi a 2017-es évet a Szegedi Nemzeti Színház.

Gyüdi Sándor főigazgató a januári műsort bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy Ermanno Wolf-Ferrari Sly című operája – amely librettójához A makrancos hölgy előjátéka szolgált inspirációul – nem tartozik az ismert művek közé. A szegedi operatársulat a művet Shakespeare halálának 400 évfordulója alkalmából Budapesten szervezett fesztiválon állította színpadra Göttinger Pál rendezésében májusban.
Az opera címszerepét László Boldizsár énekli, Dolly szerelmét Kónya Krisztina alakítja. A szegedi bemutatót január 11-én láthatja a közönség, ezt követően január 13-án és 15-én Budapesten, az Erkel Színházban is játsszák a darabot.
Január 14-én hagyományos Újévi operettgálát tartanak a Nagyszínházban. A produkció sztárvendége Koós János lesz. A színész-énekes évekig játszott A víg özvegyben, így felcsendülnek majd részletek a Lehár-operettből, de különleges új számok is várják majd a nézőket – közölte Kollár Péter Erik művészeti vezető.
Főrendezőként Keszég László Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című színművével debütál a Tisza-parti város teátrumában 2017. január 27-én. Spiró Görgy, a teátrum művészeti vezetője úgy fogalmazott, a darab a Magyarországra és az egész világra ma is jellemző agresszív közöny nagyszerű bemutatása.
Keszég László elmondta, a színművet egy bő évtizede játszották Szegeden. A Mészöly Dezső fordításában színpadra kerülő tragikomédia egyértelműen olyan archetípusokról szól, akik közöttünk rohangálnak, így tökéletesen alkalmas arra, hogy szembesüljünk önmagunk gyengeségeivel és erényeivel.

Forrás: MTI

 

Szeged – Indul Boban Markovic ünnepi turnéja

Ünnepi magyarországi turnéra indul a Boban Markovic Orkestar. A balkáni zene egyik legjelentősebb csapatának tíz helyszínt érintő koncertsorozata december 2-án Szegeden kezdődik és 2017. január 6-án Miskolcon zárul.

Az 52 éves Boban Markovic mintegy két évtizede Szerbia legjobb trombitásának számít, a legjelentősebb nemzetközi világzenei magazin, a Songlines szerint ő a világ legjobbja. Magyarországra rendszeresen visszatér és emlékezetes koncerteket ad hazánkban – szerepel a szervezők által az MTI-hez pénteken eljuttatott ajánlóban.
A zenész több éve hagyományosan a budapesti Müpában indítja zenekarával az újévet; a Boban Markovic Orkestar ezúttal január 3-án játszik itt, de a turné a Szegedi IH Rendezvényközpont után eljut Békéscsabára, Szombathelyre, Gödöllőre, és még karácsony előtt a kecskeméti és a tatabányai közönség is hallhatja a műsort. A koncertsorozat a Müpa-koncert után január 4-én Veszprémben, 5-én Győrött folytatódik, majd másnap a miskolci Művészetek Házában fejeződik be.
A Boban Markovic Orkestar a gypsy rézfúvós vonulat képviselője. A szerbiai trombitaművész és zenekara számos zenei díj birtokosa. A kilencvenes évek első felében tűnt fel, amikor zenekarával többször elnyerte a híres gucai trombitás fesztivál első díját.
Ezután több Kusturica-film, például az Underground vagy az Arizonai álmodozók zenéjét szerezte, és működött közre mint előadó. Az ezredfordulóra Európa legnépszerűbb balkáni “rezesbandáját” vezette. Készített lemezt Lajkó Félixszel, majd 2002-ben Frank London (Klezmatics) munkatársa lett. Kutatja és bemutatja a Balkán cigányzenéjének kapcsolódását más zenei műfajokkal és kultúrákkal.
Fia, Marko mindössze 14 éves volt, amikor bekerült a Boban Markovic Orkestarba. A fiatal trombitaművész azóta is a zenekar szólistája és fő zeneszerzője. A 13 fúvóssal felálló zenekar több százezer lemezt adott el világszerte, klub- és fesztiválkoncertek százait adták, rajongók tízezrei követik zenélésüket, bárhol is játszanak Európában. Az együttes hangzása folyamatosan alakul, ma már a dob, a tarabuka is állandóan jelen van.

Forrás: MTI

 

Szeged – Tudományos borkóstolót rendeznek Szegeden

A borok tudósai mutatkoznak be november 26-án a szegedi várban, a „Borok tudósai, a tudósok borai” című rendezvényre a határon túlról is érkeznek neves borászok ősi magyar fajtákkal.

A borbemutató alapötlete a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságához köthető, amely a meg kívánta választani az év borát, ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). „Be szeretnénk mutatni azt, hogy Szegednek is van kötődése a borhoz, a Szerémi borvidéken számos szegedi polgárnak volt telke, ahogy a Ménesi borvidéken is, valamint a középkorban a város komoly bevételre tett szert a borkereskedelemből” – tudtuk meg Pápai Róberttől, a Válogatás bor- és csokoládéüzlet tulajdonosától. A szervezők célja a rendezvénnyel az említett két történelmi borvidék bemutatása, kiegészítve felvidéki és anyaországi borokkal, ezért minden alkalommal hívnak borászokat a fenti borvidékekről.

Pápai Róbert Pál Józseffel, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Olasz Tanszékének vezetőjével és Tóth Gáborral, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézetének vezetőjével közösen álmodta meg a rendezvényt. „A név arra utal, hogy akik a borral foglalkoznak, azok a legjobbak a saját területükön, valóban tudósai a bornak, nem csak bort készítenek, hanem egy tudományos tevékenység igényességgel teszik ezt” – mondta el Pál József. Hozzátette, a bor az az ital, ami az emberiséget a legtöbb gondolatra sarkallta, és a megfelelő mértékben fogyasztott bor igazság-reveláló erővel bír a költészetben és a tudományban is. „A költészet esetében is a bor a tényező, amely a hétköznapiságból kiemeli az embert és az igazság meglátására teszi képessé” – fogalmazott Pál József.

Az első borünnep életre hívásakor helyi jellegzetességek hangsúlyozása volt a szervezők kiindulópontja, illetve a mértékletesség kiemelése. „A mértékkel való borfogyasztás kulturális érték, a mértéktelen fogyasztás pedig egy vadhajtás, ami ellen úgy lehet a legjobban harcolni, ha a mértékletességre hívjuk fel a figyelmet” – fejtette ki Tóth Gábor. Kiemelte: a rendezvény különlegessége, hogy számos jó nevű borász személyesen ajánlja termékeit, megvan a kóstoló törzsgárdája, azonban a szervezők igyekeznek új borászokat is behozni a körbe, akik neve talán nem olyan ismert, azonban munkájuk minősége alapján beleillenek a magas színvonalú körbe.

A bortudós-találkozó november 26-án 15 órakor kezdődik a szegedi várban, először borkóstolóval, majd 20 órától kötetlen beszélgetésre várják a borkedvelőket. Az európai fajták mellett jellegzetesen magyar borok is előkerülnek majd, többek közt Szegedre látogat Ács Károly Tokaj-Hegyaljáról furmint, hárslevelű, sárgamuskotályt és aszú borokkal, Ménesről Balla Géza kadarkát, feketelánykát hoz majd, Mauer Oszkár ősi magyar fajtákkal készül a Szerémségből, Bott Frigyes a Felvidékről pedig furminttal és kékfrankossal érkezik. Sopronból Horváth József Ráspi, Szomolyáról Kaló Imre teszi majd tiszteletét, Szekszárdról a Tringa pincészet borait Gál Antal kínálja, valamint Balogh Árpád hódmezővásárhelyi kézműves bor is megkóstolhatják az érdeklődők.

Forrás: szegedma.hu, www.promenad.hu

Szeged/Budapest – Olasz Gasztronómiai Világhét Budapesten és Szegeden is

Első alkalommal rendezik meg az Olasz Gasztronómiai Világhetet; a november 21. és 27. között 105 országban 1300 eseményt felvonultató kezdeményezés magyarországi programjainak Budapest és Szeged ad otthont.

A nagyszabású eseménysorozat célja az olasz borászati és gasztronómiai kiválóságok és minőségi élelmiszerek bemutatása a világszerte jelenlévő olasz intézmények, séfek, minőségi olasz éttermek, az Olasz Gasztronómiai Akadémia, táplálkozástudományi szakértők részvételével – mondta el a világhét pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Pierluigi Simonetti, Olaszország budapesti nagykövetségének tanácsosa.
Gian Luca Borghese, a Budapesti Olasz Kultúrintézet megbízott igazgatója hozzátette: Magyarországon is gazdag, főzőbemutatókat és kóstolókat, ágazati vállalkozói találkozókat, konferenciákat, gasztronómiával kapcsolatos filmek és dokumentumfilmek vetítését magában foglaló program kíséri a kezdeményezést.
Alberto Tibaldi, az Olasz Gasztronómiai Akadémia budapesti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az olasz konyha nem homogén egység, inkább a sokszor igen különböző jellegű regionális konyhák összessége.
Az olasz gasztronómia magyarországi helyzetéről szólva a szakember elmondta: az utóbbi években a magyarországi olasz éttermek rendkívül sokat fejlődtek. Eközben a magyar közönség is egyre jobban és mélyebben megismeri az olasz termékeket és gasztronómiát, ezzel összefüggésben csökkenőben van az “álolasz” vendélátóhelyek száma – számolt be.
Ferdinando Martignago, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara elnöke hozzátette: a kamara évente ellenőrzi a valódi olasz élelmiszereket felhasználó éttermeket, melyek számára kiadja az Ospitalita italiana minősítést.
Marco Bulf, az Olasz Külkereskedelmi Intézet budapesti ügynökségének igazgatója emlékeztetett arra, hogy Európában Olaszország rendelkezik a legtöbb eredetvédett élelmiszerrel.
Az olasz export 2014-ben 412 milliárd eurót tett ki, ebből az élelmiszeripar és a mezőgazdaság 37,2 milliárd euróval részesedett. Magyarországra 4,1 milliárd euro értékű olasz export érkezett, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság részesedése 288 millió euro volt – közölte.
Marco Bulf kiemelte az Olasz Kultúrintézet november 24-i programját, melynek során olasz gasztronómiai szakértők és budapesti olasz éttermek tulajdonosai tartanak előadást, majd olasz bor- és élelmiszeripari cégek vezetői találkoznak jelenlegi és jövőbeli magyar partnereikkel.
November 26-án a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara Az olasz földektől a magyar asztalokig címmel rendez egész napos programsorozatot az Olasz Kultúrintézetben.
A világhét részletes magyarországi programja a www.ambbudapest.esteri.it/ambasciata_budapest/it/ambasciata/news/dall_ambasciata/2016/11/prima-settimana-della-cucina-italiana.html honlapon érhető el.

Forrás: MTI

 

Szeged – 8. Szegedi Képregényfesztivál és Vásár

A fesztivál idei előadói között megtaláljuk az ország különböző részéről érkező szakembereket és alkotókat éppen úgy, ahogyan a szegedieket is. Folytatódik Váradi Gábor képregénytörténeti előadássorozata, visszatekintünk az 1956-os eseményekre a képregények szemüvegén át, bepillanthatunk Star Trek szövevényes világába, hallhatunk a képregénygyűjtemények értékéről valamint helyet kapnak a szubjektív alkotói bemutatkozások is.

Az ismert és ismertségre pályázó képregényrajzolókat alkotás közben figyelheti meg az érdeklődő nagyérdemű. Sőt, a vállalkozókedvűek ceruzát ragadva társulhatnak az alkotáshoz. A fesztiválon a képregénykiadók és -terjesztők is jelen lesznek kínálatukkal, biztosítva az újdonságok megtekintésének és megvásárlásának lehetőségét.

Forrás: www.promenad.hu, Andóczi Balogh Éva

Szeged – Koraszülött világnap Szegeden

A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány negyedik alkalommal rendezi meg a Koraszülött Világnapot november 19-én Tanácsadó és Továbbképző Központjában. Az egész napos rendezvényen ingyenes programokkal várnak minden érdeklődőt, a tavaly megnyitott Központban (Szeged, Tábor utca 5.).

Magyarországon minden 9. gyermek koraszülöttként jön a világra, a dél-magyarországi régió mentési munkáját 24 éve a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány látja el, eddig közel 25.000 gyermek életét mentve. November 17. a Koraszülöttek Világnapja, ebből az alkalomból szervezik meg az előadásokkal, tanácsadásokkal, gyermekprogramokkal színesített rendezvényt.

„Pontosan egy éve nyílt meg Tanácsadó és Továbbképző Központunk a Tábor utcában, azóta több mint 700 diák, egyetemi hallgatók, iskolaorvosok és pszichológusok, védőnők vettek részt interaktív előadásainkon, melyben a koraszülés okaira és megelőzésére hívjuk fel a figyelmet. A Világnap célja, hogy a koraszülésben érintett családoknak, a várandós édesanyáknak illetve a várandósság előtt állóknak is gyakorlati tanácsokat adhassunk.” – mondta Prof. Dr. Pintér Sándor az Alapítvány elnöke.

A program 10 órakor kezdődik és a délelőtt folyamán rövid előadásokat hallhatnak a jelenlévők:

10:00-10:15: Prof. Dr. Pintér Sándor: Koraszülött mentés régen és most

10:15-10:30: Dr. Csoma Zsanett: Korszerű újszülött, koraszülött bőrápolás

10:30-10:45: Monostori Dóra: Koraszülöttek anyatejes táplálásának aktualitásai

10:45-11:00: Baloghné Fűrész Veronika: Anyatejgyűjtő állomás a koraszülöttek szolgálatában

Kovácsné Süli Mónika és Zeffer Alexandra az egész nap folyamán tartanak tanácsadást az alábbi témákban: Várandós és szoptatós anyák étrendje; Tej,- és tojásmentes étrend

11:00 órától egy kis pogácsa mellett van lehetőség kérdezni a szakemberektől, délután 14:00-tól pedig a kicsiké a főszerep. Az Alapítvány önkéntesei gyermekfoglalkozást tartanak és a Zsonglőr Eszköztár Fejlesztő Csoport műsora lesz látható.

A belépés minden programra ingyenes!

Forrás: www.promenad.hu, Azzolina-Takács Klára

 

 

Szeged – Első világháborús fotográfiákból nyílt kiállítás Szegeden

A hősi helytállás jelképévé vált doberdói fát és az olasz fronton készült első világháborús fotográfiákat is láthatnak az érdeklődők a “nagy háború” centenáriuma alkalmából csütörtökön nyílt szegedi kiállításon.

A 46-os bakák az isonzói fronton című kiállításon, amely a Csongrád Megyei Kormányhivatal épületében látható, Hegyi Endre hódmezővásárhelyi magángyűjtő korabeli, üveglemezre fényképezett gyűjteményének legszebb darabjait mutatják be. A képek hitelesen ábrázolják a császári és királyi szegedi 46. gyalogezred és a fronton szolgáló olasz katonák mindennapjait. A félszáz kiállított fotó között sok a katonaportré és a csoportkép, de az érdeklők láthatnak lövészárokban falatozó vagy a tábori posta érkezésének örülő bakákat is.
Hegyi Endre az MTI-nek elmondta, hogy fotográfusként a gyűjtemény egy részét idős kollégáitól kapta, másik felét évtizedes munkával gyűjtötte össze. Az 600-700, frontot megjárt üveglemezt sikerült megtisztítani, restaurálni, digitalizálni, és a képek alkotóinak 80 százalékát azonosítani is – tette hozzá a szakember.
A kiállítás középpontjában a doberdói fa áll, amely a hosszú harcok során a helytállás és a reményvesztettség jelképévé vált. A rommá lőtt San Martino del Carso templom mellett álló eperfa az állandó ágyútűzben elvesztette lombját és ágait. A fa éppen száz évvel ezelőtt, 1916 júliusában került Szegedre, a múzeumba. A tárlaton tablók ismertetik a fa történetét, megemlékeznek Giuseppe Ungaretti olasz költőről, valamint fotók mutatják be a Doberdó-fennsík száz évvel ezelőtti és mai képét.
A tárlathoz kapcsolódóan pénteken tudományos szimpóziumot rendeznek, a következő napokban pedig a kiállításon diákok számára rendhagyó történelemórákat szerveznek.
Az Isonzó-fronton 1915 nyarától 1917 októberéig vívta az olasz haderő az osztrák-magyar seregekkel véres csatáit. A monarchia hadereje – melynek felét magyar katonák alkották -, a Doberdó-fennsíkon építtette ki az első védelmi vonalakat az itt harcoló, túlnyomórészt magyar ezredekkel. Budapestről, Temesvárról, Debrecenből, Nagyváradról, Székesfehérvárról és Szegedről vonultak be azok a katonák, akik ezt a kiemelt frontszakaszt védelmezték.
A doberdói csaták iszonyú véráldozatot követeltek, a frontvonal minden méterére 13 elesett vagy sebesült olasz és 8 osztrák-magyar katona jutott. Az itt hősi halált halt magyar katonák pontos száma máig sem ismert, történészek szerint az első világháborús centenárium végére, 2018-ra készülhet el a magyar katonai veszteséget tartalmazó adatbázis. A jelenlegi becslések 500-600 ezerre teszik az első világháborúban hősi halált halt magyar katonák számát, és mintegy felük az olasz frontokon esett el.

Forrás: MTI

 

Szeged – Szegedre látogatott A martfűi rém

A Belvárosi Moziban tartott vetítést követően a rendező, az operatőr és a főszereplő beszélt az új magyar filmről. Az összes gyilkosságot vászonra vitte Sopsits Árpád, mert csak így értheti meg a néző a gyilkos eldurvulását.

„Ha csak egy thrillert akarok csinálni akkor nem ezt valósítom meg” – mondta Sopsits Árpád Szegeden született rendező A martfűi rém című „társadalompolitikai pszicho-thriller” premier előtti vetítést követő beszélgetésén kedden a Belvárosi Moziban.

A cipőgyárban dolgozó gyilkos legalább négy nőt ölt meg, s kettőt megsebesített, egy ember pedig ártatlanul ült 11 évet miatta. Kovács Péter végül 1968-ban akasztással fejezte be földi pályafutását, de a sorozatgyilkos még ma is beszédtéma a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen.

A martfűi rém csupán a valóságon alapuló műfaji film, de Sopsits a hitelesség érdekében 3500-4000 oldal bírósági iratot olvasott át, fotókat csinált a tetthelyekről, szemtanúkkal beszélt, s végül elkezdte keresni a forgatási helyszíneket már a támogatói döntés előtt. A rendező elmondta, először az 1970-es években hallott az esetről, a védőügyvéd beszélt a perről a rádióban, de az akkori főiskolai hallgató úgy vélte, csak az igazság egy részét bontották ki. A rendszerváltozás előtt lehetetlen feladat lett volna a téma feldolgozása, de a 2000-es években is visszadobták egy filmsorozat tervét, mert túl brutálisnak találták (a valóságot).

Három évvel ezelőtt porolta le újból a filmterveket, s végül hosszas egyeztetéseket követően elkészülhetett a thriller 510 millió forint állami támogatással. Nehezen bírta meggyőzni a szakembereket, hogy képes három réteget – az áldozatot, a gyilkost, az ügyészt – bemutatni, de az elképzelés működött, sikerült megtartani a tervezett egyensúlyt. Szabó Gábor operatőr a jelenetek alapján a thriller, a rendőrségi nyomozás és a privát élet szeleteire bontotta A martfűi rémet. 21 éves korhatárt szerettek volna, de ezt jogilag nem engedték, így került a filmre a 18-as karika. A filmet fokozatosan húzták meg 3 óra 10 perc helyett végül mintegy kétórás lett – ez a forgalmazás szempontjából volt fontos.

Sopsits a film forgatása közben is ragaszkodott az elképzeléseihez, bár saját bevallása szerint Szabó Gábor ötleteinek 60-70 százalékát elfogadta, szinte szimbiózisban dolgoztak. Szándékosan törekedtek arra, hogy ne legyenek egyformák a gyilkosságok, vagy azok megjelenítései. Kritizálták őket azért, mert az összes gyilkosságot bemutatják, de a rendező azt gondolja, hogy csak így mutatható be a gyilkos becsavarodása, az, hogy egyre brutálisabb módon kell ölnie vágyai kielégítése miatt. Igyekeztek minimalizálni a vér jelenlétét, az ütések helyett is hangok és árnyak vannak.

A sorozatgyilkost alakító Hajduk Károly izgalmas feladatnak találta a gyilkos megformálását. A martfűi rém annyira szélsőséges alak, akivel az átlagember remélhetőleg soha nem találkozik.

A filmet csütörtöktől vetítik a magyar mozik.

Forrás: www.promenad.hu

Szeged – Indul a Fonó Klub Szeged

Az országban elsőként Szegeden indít klubot a Fonó; a Tisza-parti városban, a Millenniumi Kávéházban és Klubban havonta egyszer előadásokkal, beszélgetésekkel, koncertekkel várják a népzene és néptánc kedvelőit – közölte a Fonó Budai Zeneház sajtófőnöke hétfőn az MTI-vel.

Hegedűs Anna elmondta, a júniusig tartó évad programjában erdélyi vonós és balkáni táncház éppen úgy szerepel, mint délszláv tamburamuzsika és moldvai zenék.
A programsorozatot Horváth László, a Fonó igazgatója és Varga Kornél, a Fonó Klub Szeged művészeti vezetője, a Zűrös Banda alapító tagja indítják útjára csütörtökön este. Az első koncertet pedig a Fanfara Complexa adja, akik szokatlan felállásban, a zenekarban két szaxofonnal játszanak moldvai román zenét.
Október 27-én Sebő Ferenc előadását hallgathatják meg az érdeklődők, majd a különböző kelet-európai és balkáni muzsikákat a dzsesszel és a modern tánczenével ötvöző Zűrös Banda álla a színpadra.
November közepén Jávorszky Béla tart előadást Halmos Béla emlékezetéről, majd a Fokos együttes és Csizmadia Anna tartanak táncházat. Decemberben pedig a Ménkű Banda muzsikájára táncolhatnak majd az egybegyűltek.
A 2017-es fellépők között szerepel a Korinda, a Buda Folk Band, a Babra és Balkán Táncegyüttes, a tervezett előadásokon pedig a vendégek ismerkedhetnek majd a magyarországi szerbek, illetve bolgárok kultúrájával.

Forrás: MTI