Szeged – Alfons Mucha alkotásaiból nyílik kiállítás a szegedi Reök-palotában

A szecesszió meghatározó alkotója, Alfons Mucha grafikájából és fotóiból nyílik kiállítás pénteken a szegedi Reök-palotában.

Nátyi Róbert művészettörténész a tárlat anyagát bemutató csütörtöki sajtóbejáráson elmondta, Prágából és a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből érkezett művek 1890 és az 1910-es évek között készültek, elsősorban Párizsban.
A szecesszió az elmúlt négy-öt évtizedben vált újra népszerűvé, ma pedig sokan pont Alfons Mucha munkáin – plakátjain, reklámgrafikái, illusztráción – keresztül ismerkednek meg a stílusirányzattal – közölte a kiállítás kurátora.
Sarah Bernhardt, a kor ünnepelt színésznője a cseh-morva származású művészt bízta meg plakátjai tervezésével. Ezek az alkotások már az új formanyelv, a szecesszió jegyében születtek, amely szerteágazó, szimbolikus vonásai megjelentek később más alkalmazott grafikai munkáin és fotóin is – tudatta a szakember.
Alfons Muchára hatással voltak a korszak más művészei, mégis teljesen egyedi, azonnal fölismerhető stílust alakított ki. Grafikáin általában egy vagy kettő nagyon dekoratív, sokszor légies, érzéki nőalak szerepel, a kor divatjának megfelelően elegáns ruhában és ékszerekkel. Az alkotások erejét mutatja, hogy az egykor mulandó, hétköznapi használatra készült alkalmazott grafikai munkák, mint a plakátok, reklámgrafikák, képeslapok, csokoládék csomagolásai az elmúlt évtizedekben komoly múzeumi tárggyá váltak. Ezek közül láthat 64 darabos válogatást a közönség május közepéig.
A Reök-palota az európai szecesszió egyik markáns, ikonikus épülete, amely tíz éve működik kiállítóhelyként és összművészeti központként. A szecesszió szimbolikája – például a lila írisz – a kiállított munkákon és az épület külső díszítésén vagy kovácsoltvas korlátjain is megjelennek.

Forrás: MTI

 

Szeged – A szegedi Reök-palotában látható az épület névadójának portréja

A szegedi Reök-palotában látható péntektől az épület névadójáról, Reök Iván Lajosról életében készült és fennmaradt egyetlen portré.

Herczeg Tamás, a 2007-ben felújított szecessziós palotában helyet kapó Regionális Összművészeti Központot működtető Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója elmondta, hogy az 1903-ban Horgoson készült pasztellképet Reök Iván Lajos leszármazottai adták az intézmény kezelésébe. Az alkotást ezentúl a palota első emeleti szalonjában láthatja a közönség.
Reök Iván Lajos földbirtokos, vízépítő mérnök kiemelkedő szerepet játszott a Tisza szabályozásában, de ő volt az egyike az elsőknek, akik fölvetették a Szeged környéki földgázmezők kiaknázásának lehetőségét. Unokatestvérével, Munkácsy Mihállyal egyik párizsi útjuk során ismerkedtek meg Magyar Ede építésszel, akit megbízott a palota tervezésével – közölte az igazgató.
A korát jóval megelőző épület, a magyar szecesszió egyik legszebb példája lett, jóval több mint egy család lakhelye – tette hozzá.
Reök Iván Lajos családjából az egyetlen, akit nem a szegedi református temető kriptájában temettek el. Sírja Horgoson található, mivel birtokainak jelentős része Trianon után a határ túlsó oldalára került, és ő falu melletti majorságot választotta utolsó éveiben otthonául – tudatta az igazgató.
Sors Róbert, Horgos polgármestere elmondta, hogy a közösség megtisztította a sír környékét, helyreállították az azt jelző keresztet. Immár ötödik éve a faluban élő fiatalok és a település vezetői ősszel elzarándokolnak az egykori birtok egyik szegletében található sírhoz.
A falut ezer szál kötötte, és köti ma is Szegedhez. A város több polgárának is volt nyaralója Horgoson, a villasor jó néhány épületét pedig a Reök-palotához hasonlóan Magyar Ede tervezte – közölte a polgármester. Hozzátette: az építész és az egykori földbirtokos nevét is utca, illetve tér őrzi a településen.

Forrás: MTI

 

Szeged – Jan Saudek alkotásaiból nyílik kiállítás a szegedi Reök-palotában

Az egyik leghíresebb kortárs cseh fotóművész, Jan Saudek képeiből nyílik kiállítás október végén a Reök-palotában, az tárlat anyaga már megérkezett Szegedre – tájékoztatta az intézmény sajtóreferense az MTI-t.

Fábián Barbara elmondta, hogy évről-évre egyre nagyobb sikert aratnak a kiállítóhely kortárs fotográfiai tárlatai. A szegedi és a városba érkező közönség rendszeresen a Reök-palotában láthat válogatást a Magyar Sajtófotó Kiállítás anyagából, bemutatták itt Keleti Éva fotográfus életművének legfontosabb darabjait, tartottak Marseille-t és Sanghajt megidéző tárlatot. Legutóbb pedig a Szegedi Szabadtéri Játékok idei sztárvendége, Paul Potts útiképeiből rendeztek kiállítást.
A következő fotókiállításon október 28-tól Jan Saudek álomvilágszerű képeit láthatja a közönség. Az egyik leghíresebb kortárs cseh fotográfus alkotásait eddig csak tizenöt éve, 2001-ben Budapesten, a Mai Manó Házban mutatták be Magyarországon.
Az 1935-ben, Prágában született művész fotóin gyakorta láthatunk kopott, málló vakolatú falak között meztelen, félmeztelen vagy jelmezszerűen beöltöztetett alakokat, egy lepusztult, időtlen, ám színes világ szereplőiként. Művei visszaidézik a 19. századi erotikus fotográfiák világát, valamint Hieronymus Bosch és Bernard Faucon művészetét.
Jan Saudek megítélése folyamatos vitákat gerjeszt: akik szeretik, ajnározzák, akik elutasítják, giccset kiáltanak vele szemben. A Reök-palotában látható művek egyenesen az alkotótól, prágai műterméből és raktárából érkeztek. A kiállítás retrospektív és a teljes életművet összefoglaló jellegű, hiszen több mint harminc évnyi alkotó tevékenységet ölel fel. A legkorábbi alkotás 1971-re datálható, a képek legtöbbje a kora 70-es évek és 2005 közt született, így a művész minden fontos tematikájából és formai megvalósításából ízelítőt nyújt a tárlat.

Forrás: MTI

 

Szeged – Várják az alkotásokat a szegedi Táblaképfestészeti Biennáléra

Várják az alkotásokat a XVI. Táblaképfestészeti Biennáléra; a kortárs magyar festészetet reprezentáló tárlatot június 4-től rendezik meg a szegedi Reök-palotában – közölte a Regionális Összművészeti Központot működtető Szegedi Szabadtéri Játékok sajtóreferense az MTI-vel.

Fábián Barbara elmondta, hogy a nyári tárlattal éves váltásban megrendezett biennálé Szeged kulturális életének egyik legjelentősebb eseménye, és a kevés megmaradt nagy országos képzőművészeti seregszemle egyike.
Az augusztus elejéig látható kiállítás időpontját úgy választották meg, hogy a Szabadtéri Játékokra a városba érkező vendégeknek is legyen lehetősége átfogó képet kapni a mai magyar festészet törekvéseiről, a biennálé ugyanis hagyományosan a kortárs hazai táblaképfestészet reprezentatív tárlata.
A biennálén anyagának összeállítása idén két körben zajlik. Az előzsűrizésre április 22-ig nagy méretű és jó felbontású fotót várnak a szervezők az alkotásokról. Ezt követi a fotók alapján kiválasztott képek zsűrizése május 10-én Budapesten, illetve május 11-én Szegeden. A művészek kettő, az elmúlt két esztendőben készült, lehetőleg országos tárlaton korábban még be nem mutatott alkotással vagy három műtárgyból álló sorozattal pályázhatnak a tárlatra, melyről a tervek szerint kétnyelvű digitális katalógus készül.
A szabad beadás mellett felkérő leveleket is küldenek ki, és személyesen megkeresik azokat a művészeket, akik már szerepeltek kiállításukkal a Reök-palotában.

Forrás: MTI