Tisza – A tározón beindult a pontyívás

A melegedő időjárásnak köszönhetően a tározón beindult a pontyívás, a csatornákban és lassan a folyón is egyre több helyen lehet küszívást találni. Érdemes ezek közelében balinra, süllőre pergetni vagy kishallal csalizva horgászni rájuk a bokrok alatt. A holtágon pergetve szintén fogtak jó pár balint, a képen Oláh Lajos legutóbbi fogása látható, ezenkívül szintén a holtágon kishallal fenekezve méretes süllőket zsákmányoltak.

Vízállás

Tiszafüred: 545 cm változás csütörtökhöz képest + 11 cm

Kisköre felső: 728 cm változás csütörtökhöz képest – 7 cm

Kisköre alvíz: – 75 cm változás csütörtökhöz képest – 56 cm

Vízhőfok – átlátszóság

Élő: átlátszóság: 50 cm körül, vízhőfok 16 c°

Füredi holtág: átlátszóság: 50 cm felett

 

A pillanatnyi időjárás 15:00-kor: napos, gyenge keleti szél, hőmérséklet 21 C°

Forrás: www.tiszatohorgasz.gportal.hu

Tisza-tó – Kíméleti terület az Apotán

Tisza-tó – Kíméleti terület az Apotán

Március első napja nem csupán a ragadozó halaink jó részének jelent szaporodási pihenő kezdetet. Az idei évtől – törvényi kötelezettségnek eleget téve – kíméleti terület is kijelölésre kerül a Tisza-tavon. Horgászrendünk 12. pontja értelmében március 1-je és június 15-e között az Apota területén tilos a horgászat és a tartózkodás is.

1

A helyszín pontos leírása:

“Szaporodó kíméleti terület a Tisza-tó gátjának a rábolyi szakaszán a 12/1-es töltéskilométere, az Eger-pataknak a Négyes és Borsodivánka községeket összekötő közúti hídja, a tiszavalki kikötő, valamint a Nyárád-ér jobb partja, és a Nyárád-ér Eger-patak összefolyása által határolt terület. Itt március 1. és június 15. között mindennemű horgászat és a tartózkodás tilos.”

Forrás: www.sporthorgasz.eu

Tisza-tó – 2016-ban is folytatódik az invazív halfajok gyérítése a Tisza-tavon

Tisza-tó – 2016-ban is folytatódik az invazív halfajok gyérítése a Tisza-tavon

3

Az enyhe időjárásnak és az áradásoknak köszönhetően már februárban megkezdtük a szelektáló halászatot, mellyel a törpeharcsa és a busa populációt kívánja csökkenteni társaságunk.

A csapatokban járó busák az áradás miatt a szélvizekbe gyülekeznek, így a szerződéses halászok eredményesen foghatják a nagytestű halakat halászeszközeikkel. A hét elején kezdett próbahalászati tevékenység első két napján közel 400 kg busa került kitermelésre az élő Tisza vízteréből. A zavaros vízben ugyanakkor a törpeharcsák sem érezhetik biztonságban magukat, mert a tavaly már eredményesen használt törpés varsák az idei esztendőben duplázott számban állják útjukat. Míg a busa halászata csak próba jelleggel folyik, addig a törpeharcsa szelektív fogására jelentősen nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni 2016-ban. Az egész éven át tartó gyérítés eredményeiről rendszeresen tájékoztatást adunk és a felmerülő kérdésekre is válaszolunk.
Társaságunk a horgászat zavaró tényezőinek kiküszöbölésével és az őshonos halaink védelmével kívánja továbbra is szolgálni a Tisza-tavi horgászok érdekeit.

5 4

Forrás: www.sporthorgasz.eu

Tisza – A compó lehet a klímaváltozás nyertese

Tisza – A compó lehet a klímaváltozás nyertese

A Föld átlaghőmérséklet-emelkedése miatt már csaknem egy fokkal melegebbek a magyarországi vizek is, ezt nem minden hal kedveli. A compó viszont kifejezetten élvezi, ami nem csoda, hiszen az egyik legkülönlegesebb halunk.

Népes halfaunánk egyetlen olyan képviselője, amit nagyon nehéz összekeverni más hallal. Legömbölyített farokúszója, gyönyörű aranybarna, olajzöldes teste gyakorlatilag árulkodik róla, hogy compóval van dolgunk – fejtette ki Kóródy Olivér, a Tisza-tavi Ökocentrum szakembere az M1 – Kék bolygó című műsorában.

A pikkelyek színe az óaranytól egészen a zöldes árnyalatokig váltakozhat. A néphit szerint a compónak még gyógyító képessége is van. Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke ezzel kapcsolatosan elmondta, a régi halászok úgy tartották, hogy a compó a halak doktora, innen a haldoktor elnevezés. A sérült halakhoz hozzádörgölőzik, ezáltal hamarabb gyógyulnak be sebeik.

Bár a testnedvekben sokszor fertőtlenítő hatású vegyületek találhatóak, a compó feltűnően nyálkás bőrére és gyógyhatására a mai napig nincs tudományos magyarázat. A szó szerint aranyos hal a folyószabályozás előtti időkben még tömegével fordult elő a Kárpát-medence egykori nagy kiterjedésű mocsaraiban.

Hozzátette, annak idején előfordult, hogy a Tiszáról a tiszafüredi halászok a hortobágyi mocsarakra mentek át a nyári kisvíz idején, mert a folyó nem adott annyi halat, mint a mocsár. A halászok még a ’70-es évek elején is így vészelték át a szűkösebb vízállásokat és a gyenge fogásokat. Ahogyan azonban a pangó vizek száma csökkent, úgy szorult vissza a compó.

A szakértő elmondta, az országban azonban mindenfelé vannak olyan vizek, ahol találni belőlük egy-két példányt. Még a hegyi patakokban is elő-előkerülnek.

Igazán nagy compók a Tisza-tavi Ökocentrumban élnek, ahol súlyuk akár a 3 kilót is elérheti. Az egyébként mindenevő faj itt makrélát is kap. A gondozóknak nem kis fejtörést okozott, miként akadályozzák meg, hogy a rámenősebb pontyok elegyék a táplálékot a lassúbb compók elől. Így került a süllőknek szánt tengeri hal a békés compók étlapjára. A compóivadékok külön akváriumot is kaptak, hogy közelebbről megfigyelhessék őket a látogatók.

7
Compó (Tinca tinca) a Tisza-tavi ökocentrum akváriumában Poroszlón 2015. december 31-én. A Magyar Haltani Társaság októberben indított közönségszavazásán a compó nyerte a 2016-os év hala címet. (MTI Fotó: Bugány János)

Jó hír, hogy az utóbbi években a Tisza-tó egyes részein nő az állomány. Sikeresen alkalmazkodik az egyre forróbb nyarakhoz, ami a jövőben akár a túlélés záloga is lehet. Harka Ákos szerint egyre inkább várható, hogy nyáron 30 fok fölé is felmelegednek a sekély vizek, ráadásul rendkívül nagy növényi produkció jelenik meg bennük algák és hínárnövények tekintetében.

Ennek folytán nyáron akár 100 százalék fölé is nőhet az oldott oxigén aránya a kisebb vizekben, ami nappal kifejezetten hasznos. Kifejtette, amint viszont lemegy a nap, a növények nem fotoszintetizálnak, és oxigéntermelőből ők is fogyasztókká válnak. Ahogyan telik az éjszaka, csökken az oxigénszint a vízben, hajnalra eléri minimumát. Mindezt a nagy oxigénigényű fajok nem bírják, elpusztulnak.

Nem így a compó. Mivel rendkívül kicsi az oxigénigénye, remekül boldogul a meleg, hínáros vizekben.

Ízletes húsa Nyugat-Európában igen értékes áru. A közeljövőben akár a magyar étlapra is felkerülhet. Magyarországon – az állomány stabil növekedése érdekében – naponta legfeljebb csak 3 compót szabad kifogni a horgászoknak, és azok sem lehetnek 25 centiméternél kisebbek.

Forrás: www.hirado.hu

Bekeményítenek a horgászoknak: “csak” 100 halat vihetsz haza

Bekeményítenek a horgászoknak: “csak” 100 halat vihetsz haza

Legfeljebb száz darab olyan halat lehet az idén megtartani és hazavinni egy-egy éves területi horgászengedéllyel, amely napi kifogható darabszám-korlátozás alá esik. A százdarabos kvóta minden olyan horgászvízre vonatkozik, amelyet a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz), illetve tagszervezetei hasznosítanak. Ez azt jelenti, hogy a korlátozás szinte valamennyi nyilvántartott állami horgászvízre kiterjed, mivel januártól ezeken a MOHOSZ kapta meg a haszonbérleti jogot. A MOHOSZ azzal indokolja a szigorítást, hogy például „egy 8000 forintos engedéllyel ne lehessen kifogni 800 ezer forint értékű halat”. A korlátozás a több százezer horgász 1-2 százalékát érintheti, mivel a többség évente nem fog ennyi halat.

Egyhangú szavazással fogadta el a MOHOSZ választmánya tavaly december 18-án, hogy az idéntől az éves területi engedéllyel legfeljebb 100 olyan halat lehessen megtartani és hazavinni, amelyek horgászatát napi kifogható darabszám-korlátozás is szabályozza. Ide alapvetően az őshonos „nemeshalak” tartoznak, mint amilyen például a ponty, a márna, a süllő, a csuka vagy a harcsa stb.

A szigorítás tehát azt jelenti, hogy ezekből egy területi engedéllyel összesen legfeljebb 100 darabot lehet hazavinni évente, de természetesen be kell tartani a méret- és a napi darabszám-korlátozási szabályozást is. Ez utóbbi például meghatározza, hogy naponta maximum öt, darabszám-korlátozással védett halat lehet megtartani úgy, hogy egy-egy fajból legfeljebb három vihető el (vagyis például három ponty és két süllő). Ettől azonban az egyes hasznosítók hozhatnak szigorúbb előírásokat is: a Tisza-tavon például tavaly óta a 3+2-es napi kvóta 2+1 darabra csökkent és más nemeshal-korlátozásokat is életbe léptettek.

A 100 darabos maximális éves elviteli kvóta megállapításához nem kellett külön jogszabályi felhatalmazás, mert a MOHOSZ éppen azzal a lehetőséggel élt, hogy a hasznosítók az adott jogszabályi keretek között kialakíthatnak szigorúbb szabályozást is. Dérer István, a MOHOSZ elnökhelyettese az agrárszektor.hu-t arról tájékoztatta, hogy a szövetség választmánya a 100 darabos kvóta bevezetését irányelvként fogadta el, így ezt a tagszervezeteknek, illetve azok tagegyesületeinek minden „MOHOSZ családba tartozó” horgászszervezeti kezelésű vízre kötelezően alkalmazniuk kell.

Márpedig az idén januártól ide sorolható szinte valamennyi állami tulajdonú nyilvántartott vízterület, mivel ezekre a Földművelésügyi Minisztériumtól a MOHOSZ kapta meg a hasznosítási jogot, amelyet úgynevezett alhaszonbérletként ad tovább tagszervezeteinek. Csaknem 700 vízterületről van szó, amelyek közé az összes jelentős horgászvíz besorolható. Ezeken tehát mindenhol az az új szabály lép érvénybe, hogy évente legfeljebb 100 olyan halat lehet elvinni, amely napi darabszám-korlátozás alá esik. Ez azonban nem mindenhol okoz jelentős változást, mivel a hasznosítók több vízterületen már korábban bevezettek ehhez hasonló, éves darabszám-korlátozásokat.

A szigorítást a közösségi és gazdasági racionalitás, illetve a vizek állami tulajdonú halállományának védelme indokolja – közölte Dérer István. Szerinte nem életszerű, hogy például valaki egy 8 ezer forintos éves dunai engedéllyel akár 400 kilogramm halat akarjon elvinni „saját fogyasztásra”, amelynek piaci értéke kiskereskedelmi áron elérheti a 800 ezer forintot is.

Abádszalók, 2015. január 7. Lékhorgászok a Tisza-tó jegén Abádszalók határában 2015. január 7-én. MTI Fotó: Mészáros János

Ezek szerint a szigorítás azok ellen irányul, akik szabályosan horgásznak, de túlságosan sok halat visznek „haza”. (Most nem azokról van tehát szó, akik engedélyt sem váltanak, hanem rapsicként garázdálkodnak az állami vizeken). Tény azonban, hogy önmagában a darabszám-korlátozás nem akadályozhatja meg, hogy valaki – továbbra is szabályosan – nagy mennyiségű halat tartson meg és vigyen el. Négy kilogrammos átlagsúlyú pontyokból a 100 darabos éves kvóta mellett is összejön a fenti példában említett, 400 kilós éves mennyiség, akik pedig harcsára specializálják magukat, továbbra is sokkal nagyobb összsúlyt érhetnek el.

Általános horgászvélemény mindenesetre, hogy feketén értékesítik a halat azok, akik több százkilós, szabályos éves fogást tartanak meg. Nemigen akad ugyanis olyan család, amelyik egy év alatt ennyit fogyasztana el, bármennyire is szereti a halat. Ezt alátámaszthatja az is, hogy az egy főre jutó éves hazai halfogyasztás 3-4 kilóra tehető, tehát egy négytagú család 12-16 kilót eszik meg évente. Ilyen országos átlagfogyasztás mellett kicsi az esélye annak is, hogy valaki több szászkiló halat „fekete értékesítés” helyett a rokonoknak vagy a szomszédoknak osztogasson el.

A MOHOSZ úgy látja, hogy a 100 darabos éves kvóta a több százezer horgász csupán 1-2 százalékát érintheti, mivel zömük eddig sem fogott, illetve tartott meg ennyi halat évente. Az általános szigorítás ráadásul csak ott számíthat újdonságnak, ahol eddig nem volt éves elviteli darabkorlátozás. Fontos tudni azt is, hogy a 100 darabos kvóta kifejezetten az éves területi jegyekhez kötődik, aki tehát több vízterületre vált jegyeket, elvileg annyiszor száz darab, napi darabszám-korlátozással érintett hal elvitelére válik jogosulttá.

A hasznosítók megteremthetik annak a lehetőségét is, hogy a horgászok éven belül is újabb területi jegyet válthassanak, ha 100 darabos éves kvótájuk betelne, vagyis ennyi halat már hazavittek. A választmányi irányelv azt írja elő, hogy a hasznosítóknak a MOHOSZ-hoz előzetesen írásban be kell jelenteniük, ha évi 100 darabnál több hal megtartását akarják engedélyezni saját vízterületükön. Ilyen igény azonban – közölte az elnökhelyettes – a közelmúltig nem érkezett.

Forrás: www.agrarszektor.hu

Tisza-tó – 200 hektáros ívó- és ivadéknevelő terület készül a Tisza-tavon

Tisza-tó – 200 hektáros ívó- és ivadéknevelő terület készül a Tisza-tavon

A régi legendás Apota pontyos ívóterületei tönkrementek, most a Tisza-tavi vízkezelő ott készül mesterséges beavatkozással újból létrehozni a feltételeket.

Hegedűs Gábor, a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. ügyvezetője egy olyan projekt beindulásáról számolt be, mely nagy hatással lehet a közép Tiszai térség halállományára.

6

Az idősebb Tisza-tavi horgászok még jól emlékezhetnek, hogy a tározó Észak-Keleti részén elterülő Apotán micsoda ponty ívások voltak hajdanán. Ehhez a terület biztosította a viszonylag kemény aljzatot, a megfelelő lágyszárú növényzetet, a természet pedig az anyaállományt és a magas tavaszi vízállást.

A körülmények azota gyökeresen megváltoztak. A környéken eltűntek az ecsetpázsitos rétek, amelyek kezdetben kitűnő ívóhelyet biztosítottak a pontyfélék számára.

Hiába a kiváló viszony a vízügyi szakemberekkel, az utóbbi évtizedben a megfelelően magas vízszintet sem sikerült mindig biztosítani, ami ahhoz szükséges, hogy a víz kifusson a fűre, és az ikrák megtapadásához szükséges nővényzet biztosítva legyen. A Tisza-tavi Sporthorgász Kft. most egy műtárgyakkal szabályozható vízszintű, mintegy 200 hektár területű vízszakaszt kíván a szaporodás és az ivadéknevelés  feltételeinek megteremtésére elkülöníteni.

7

A terület vízellátását az Eger-patak biztosítani tudja, így a Tisza áradásától függetlenül is lehetővé válikt az optimális vízmélység beállítása.

A projekt jelenleg a tervezés és előkészítés fázisában tart – mondta a szakember. A tervek szerint 2017 tavaszára elkészülhet és próbaüzembe állhat a szaporodó hely.

Forrás: www.fishingtime.hu

Joghurtpácos panírban sült hal cukkinisalátával recept

2

Hozzávalók / 2 adag

A halhoz

  • 30 dkg tilápia (vagy más tengeri halfilé)
  • só ízlés szerint
  • 1 dl joghurt (natúr)
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 5 dkg zsemlemorzsa (vagy kukoricás kenyérmorzsa)
  • 1 dl napraforgó olaj (a sütéshez)

A salátához

  • 2 közepes db cukkini
  • 1.5 ek fehérborecet
  • 0.6 dl víz
  • 1 teáskanál cukor
  • 1 kávéskanál só
  • 1 gerezd fokhagyma (zúzott)
  • négyszínű bors ízlés szerint (frissen őrölt)

Elkészítés

  1. A halszeleteket megszórjuk sóval.
  2. A joghurtba keverjük a zúzott fokhagymát, beleforgatjuk a halszeleteket, és 10 percig pácoljuk.
  3. A joghurtos halat kukoricás kenyérmorzsába forgatjuk, és forró olajban kisütjük. (Panírozáskor ügyeljünk arra, hogy a morzsa jól tapadjon a halra. Sülés közben a halat lapát segítségével fordítsuk meg, mert könnyen törhet a halhús.)
  4. A cukkinit vékonyan legyaluljuk, enyhén sózzuk.
  5. Az öntet hozzávalóit összekeverjük, melegítjük, és a cukkinire öntjük.

Forrás: www.nosalty.hu

Bakonyi harcsapaprikás kapros juhtúrós galuskával recept

7

Hozzávalók / 4 adag

 A paprikáshoz
  • 80 dkg hal (szürke harcsa)
  • 15 dkg császárszalonna
  • 4 közepes db vöröshagyma
  • 1 közepes db paprika
  • 1 nagy db paradicsom
  • 15 dkg gomba
  • 3 teáskanál fűszerpaprika
  • só ízlés szerint
  • bors ízlés szerint
  • 1 teáskanál kakukkfű
  • 3 ek tejföl
  • 1 csapott ek finomliszt

A körethez

  • 40 dkg finomliszt
  • 1 db tojás
  • 3 dl víz
  • 0.5 teáskanál só
  • 10 dkg juhtúró
  • 2 ek tejföl
  • kapor ízlés szerint

Elkészítés

Paprikás a hangulat

  1. A halat kockázzuk fel nekünk tetsző darabokra, mintha pörköltet készítenénk, majd enyhén sózzuk, borsozzuk és kakukkfűvel megszórjuk, kicsit félretesszük.
  2. A császárszalonnát apró kockákra vágjuk, és egy serpenyőbe tesszük. Lassú tűzön megpirítjuk, és kisütjük a zsírját. Mikor kész, a szalonna darabokat kiszedjük a serpenyőből, és félretesszük, a kisült zsírt pedig felforrósítjuk. Ha elég forró, a befűszerezett haldarabokat hozzáadjuk, és nagy lángon kicsit megpirítjuk. Ha kész, a halat egy tálba szedjük, és félretesszük.
  3. A serpenyőbe visszatesszük a szalonnát, hozzátesszük az apróra kockázott hagymát. Ha szükséges, pótoljuk a zsiradékot, és a hagymát üvegesre pároljuk. Ezután hozzátesszük a fűszerpaprikát, és óvatosan összepirítjuk az egészet, majd hozzáadjuk a felaprított paradicsomot és paprikát, valamint a gerezd zúzott fokhagymát. A gombát daraboljuk ízlés szerinti méretre, majd adjuk hozzá ezt is.
  4. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, és egy kevés vízzel felöntjük. Az így kapott “lecsós” alapot közepes lángon főzzük készre, ha szükséges, az elpárolgó folyadékot pótoljuk. Ha elkészült, hozzákeverjük a félretett halat, és együtt főzzük tovább. A hal ilyenkor még fog egy kevés levet engedni.
  5. Ha az egész összeforrt, a tejföllel keverjük el a lisztet, majd apránként a pörkölt levéből adagolva hozzá keverjük el a tejfölös habarást, majd keverjük a halhoz, és magas lángon rottyantsunk egyet rajta.

Csak semmi körítés

  1. A hozzávalókból keverjünk nokedli tésztát, majd forró, sós, olajos vízbe szaggassuk ki.
  2. A juhtúrót egy tálba lazítsuk fel egy kis tejföllel, majd keverjük össze a még meleg galuskával, hogy egy laza bevonatot képezzen rajta. Ízlés szerint hintsük meg kaporral, és keverjük össze.
  3. A paprikással együtt melegen tálaljuk.

Forrás: www.nosalty.hu

Vajban sült halfilé zöldséges rizzsel

Vajban sült halfilé zöldséges rizzsel

8

Hozzávalók:

  • 1 kg tőkehal filé (Alaszka pollock)
  • 1 ek olívaolaj
  • 1 ek petrezselyem
  • 1 kk rozmaring
  • 1 kk kakukkfű
  • 5 dkg vaj

Zöldséges rizs:

  • 1 bögre rizs
  • 2 szál sárgarépa
  • 2 lila hagyma
  • 2 újhagyma zöldjével együtt
  • 2 kápia paprika
  • 2 paprika
  • 1 ek olaj
  • 1,5 bögre víz
  • őrölt bors

Elkészítése:

A fagyasztott halfilét felengedem, a felesleges vizet papírtörlővel felitatom. A filéket három felé vágom, és minden oldalát megforgatom az összekevert fűszerekben, megsózom, és meglocsolom az olívaolajjal. A sütésig hűtőbe teszem.

A rizst kuktában megfuttatom az olajon. A zöldségeket tetszőleges formára felaprítom. A rizst felöntöm másfélszeres vízzel, sózom borsozom, majd hozzáadom a felaprított zöldségeket. Lezárom a kukta fedelét, és ha elkezd sípolni elzárom alatta a tüzet. Mire az összes gőzt elengedi, a kuktában minden megpuhul.

Egy serpenyőben vajat forrósítok, és a halak mindkét oldalát 2-3 perc alatt kisütöm. Óvatosan forgatom, hogy a hal ne törjön.

Forrás: www.receptneked.hu

Pontyfasírt krumplichips-szel és paradicsomsalátával

2

Hozzávalók:

  • 50 dkg pontyfilé
  • 1 db tojás
  • 1/2 fej vöröshagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 evőkanál pirospaprika
  • 1 kiskanál mustár
  • 1/2 citrom
  • 1/2 zsemle
  • zsemlemorzsa
  • bors
  • olaj a sütéshez

A körethez:

  • 1 kg burgonya (sárga)
  • olaj a sütéshez

A salátához:

  • 4 db paradicsom
  • 1 fej lilahagyma
  • só, bors, cukor, ecet (15%), olívaolaj

Elkészítése:

A zsemlét vízbe áztatom, a vöröshagymát és a fokhagymát finomra vágom. A pontyfilé bőrét eltávolítom és a húst – a benne lévő “Y” szálkákkal együtt – apróra vágom.

Sózom, borsozom és meglocsolom a fél citrom levével. Hozzáadom a vöröshagymát, a fokhagymát, a tojást, a mustárt, a paprikát és a kiáztatott és jól kinyomkodott zsemlét.

Ha a massza túl lágy, akkor egy-két kiskanálnyi zsemlemorzsát teszek hozzá. 10 perc pihentetés után fasírt golyókat formázok, zsemlemorzsába forgatom és forró olajban aranybarnára sütöm.

A krumlit meghámozom, kb 2mm vékony szeletekre vágom, majd többször átöblítem, hogy keményítő tartalmától megszabaduljak. A vizet gondosan leitatom és forró olajban ropogósra sütöm.

A salátához a paradicsomot és a hagymát vékony szeletekre vágom és egy tálba rétegezem. A rétegezés közben sózom, borsozom.

Kevés (2-3 cl) ecetben egy teáskanál cukrot és egy csipet sót feloldok és salátára locsolom. Tálaláskor egy kievés olívaolajjal meglocsolom.

Forrás: www.receptneked.hu