Szeged – Operával, operettel és színművel kezdődik az év a Szegedi Nemzeti Színházban

Szeged – Operával, operettel és színművel kezdődik az év a Szegedi Nemzeti Színházban

A Sly című operával, újévi operettgálával és Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című színművével kezdi a 2017-es évet a Szegedi Nemzeti Színház.

Gyüdi Sándor főigazgató a januári műsort bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy Ermanno Wolf-Ferrari Sly című operája – amely librettójához A makrancos hölgy előjátéka szolgált inspirációul – nem tartozik az ismert művek közé. A szegedi operatársulat a művet Shakespeare halálának 400 évfordulója alkalmából Budapesten szervezett fesztiválon állította színpadra Göttinger Pál rendezésében májusban.
Az opera címszerepét László Boldizsár énekli, Dolly szerelmét Kónya Krisztina alakítja. A szegedi bemutatót január 11-én láthatja a közönség, ezt követően január 13-án és 15-én Budapesten, az Erkel Színházban is játsszák a darabot.
Január 14-én hagyományos Újévi operettgálát tartanak a Nagyszínházban. A produkció sztárvendége Koós János lesz. A színész-énekes évekig játszott A víg özvegyben, így felcsendülnek majd részletek a Lehár-operettből, de különleges új számok is várják majd a nézőket – közölte Kollár Péter Erik művészeti vezető.
Főrendezőként Keszég László Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című színművével debütál a Tisza-parti város teátrumában 2017. január 27-én. Spiró Görgy, a teátrum művészeti vezetője úgy fogalmazott, a darab a Magyarországra és az egész világra ma is jellemző agresszív közöny nagyszerű bemutatása.
Keszég László elmondta, a színművet egy bő évtizede játszották Szegeden. A Mészöly Dezső fordításában színpadra kerülő tragikomédia egyértelműen olyan archetípusokról szól, akik közöttünk rohangálnak, így tökéletesen alkalmas arra, hogy szembesüljünk önmagunk gyengeségeivel és erényeivel.

Forrás: MTI

 

Szeged – Indul a Fonó Klub Szeged

Az országban elsőként Szegeden indít klubot a Fonó; a Tisza-parti városban, a Millenniumi Kávéházban és Klubban havonta egyszer előadásokkal, beszélgetésekkel, koncertekkel várják a népzene és néptánc kedvelőit – közölte a Fonó Budai Zeneház sajtófőnöke hétfőn az MTI-vel.

Hegedűs Anna elmondta, a júniusig tartó évad programjában erdélyi vonós és balkáni táncház éppen úgy szerepel, mint délszláv tamburamuzsika és moldvai zenék.
A programsorozatot Horváth László, a Fonó igazgatója és Varga Kornél, a Fonó Klub Szeged művészeti vezetője, a Zűrös Banda alapító tagja indítják útjára csütörtökön este. Az első koncertet pedig a Fanfara Complexa adja, akik szokatlan felállásban, a zenekarban két szaxofonnal játszanak moldvai román zenét.
Október 27-én Sebő Ferenc előadását hallgathatják meg az érdeklődők, majd a különböző kelet-európai és balkáni muzsikákat a dzsesszel és a modern tánczenével ötvöző Zűrös Banda álla a színpadra.
November közepén Jávorszky Béla tart előadást Halmos Béla emlékezetéről, majd a Fokos együttes és Csizmadia Anna tartanak táncházat. Decemberben pedig a Ménkű Banda muzsikájára táncolhatnak majd az egybegyűltek.
A 2017-es fellépők között szerepel a Korinda, a Buda Folk Band, a Babra és Balkán Táncegyüttes, a tervezett előadásokon pedig a vendégek ismerkedhetnek majd a magyarországi szerbek, illetve bolgárok kultúrájával.

Forrás: MTI

 

Szeged – Kortárs magyar szerzők műveit mutatja be a Szegedi Pinceszínház

Kortárs magyar szerzők műveit mutatja be jubileumi, tizenötödik évadjában a Szegedi Pinceszínház.

Varga Bálint színész, zeneszerző a 2016-2017-es műsortervet bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy első premierjük Müller Péter Szomorú vasárnap című édes-bús zenés játékának kőszínházi változata lesz Ádám Tamás rendezésében. A rendkívüli tehetségű dalszerző, Seress Rezső életét bemutató darabot Gömöri Krisztián főszereplésével a Szegedi Várjátékokon már láthatta a közönség. Ősztől – szintén élő zongorakísérettel – beköltözik az előadás a Szegedi Pinceszínházba.
Novembertől láthatják a nézők Spiró György Prah című drámáját Barnák László rendezésében. A lottónyertes házaspár életének átalakulását sok humorral végigkövető darabban a feleséget Vajda Júlia, a férjet Kosztolányi József alakítja.
Utolsó premierként márciusban Mohácsi István Francia rúdugrás című bohózatát tűzik műsorra. A férfi-nő kapcsolatot, az erotika világát körbejáró hatszereplős darab ideális helyszíne a játszóhely intim színpada – mondta Varga Bálint.
Az új évadban is tovább játsszák a társulat elmúlt években sikert arató darabjait, ezek közül először, szeptember 30-án Neil Simon Mezítláb a parkban című művét láthatja a közönség.
A színház, amelynek nyáron felújították a nézőterét, továbbra is befogad alternatív és kísérleti előadásokat, így a Szegedi Egyetemi Színház és az Impro Stúdió produkcióit – közölte a színész.

Forrás: MTI

 

Szeged – Visszatér a Tévedések vígjátéka a Szegedi Szabadtéri Játékokra

A tavaly szakmai és közönségsikert arató Shakespeare-darabbal, a Tévedések vígjátékával zárul szombaton az alapításának 85. évfordulóját ünneplő Szegedi Szabadtéri Játékok jubileumi évada – tájékoztatta a rendezvény sajtóreferense az MTI-t.

Fábián Barbara emlékeztetett arra, hogy tavaly tizenhárom év után mutattak be újra Shakespeare-művet a fesztivál nagyszínpadán, a Dóm téren. Az előadást – a tőle megszokott lenyűgöző és monumentális látványvilággal – Kerényi Miklós Gábor állította színpadra.
A Budapesti Operettszínház művészeti vezetője úgy fogalmazott: Shakespeare nagyszerűsége többek között abban rejlik, hogy a közösségi, politikai és a személyes konfliktusokat kiválóan tudja ütköztetni egy történeten belül. A cselekmény Efezusban játszódik. A valószerűtlen eseményekben dúskáló darab a szereplők őrült reakcióit mutatja be, a személyiség megkettőződésének, elvesztésének félelmetes pillanatait. Nevetséges és egyben tragikomikus helyzetek jellemzik a Tévedések vígjátékát, vágyakban, felfedezésekben és meglepetésekben gazdagon.
A produkció szerepeire olyan népszerű színészeket sikerült megnyerni, mint Szinetár Dóra, Telekes Péter, Klem Viktor, Pálmai Anna, Molnár Piroska és Márton András.
A Horgas Péter által tervezett díszlet középpontjában egy atommodellt megidéző hatalmas építmény áll, amely alapja helyet ad egy mai közel-keleti város bazárjának is. Az egzotikus környezet megidézését segítik a Füzér Anni megálmodta jelmezek, de feltűnik a színpadon tevecsikó, szamár és egy tuk-tuk is. Az előadás mozgástervező-koreográfusa Duda Éva, aki saját társulatának táncosai mellett a Közép-Európa Táncszínház művészeit, az Operett Akadémia és a PBS növendékeit is irányította.

Forrás: MTI

 

Szeged – Drakula utolsó táncával folytatódik a Szegedi Szabadtéri Játékok

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkciójával, Drakula utolsó táncával folytatódik pénteken a Szegedi Szabadtéri Játékok a Dóm téren, a darab rendező-koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, aki az erdélyi grófot is megformálja a színpadon.

A fesztiválon a korábbi években több táncjátékot is rendező Kossuth-díjas művész elárulta, nem Bram Stroker klasszikus regényét mutatják be az ország legnagyobb színpadán. A jellemezeket is tervező Vincze Zsuzsa írta történet egy erdélyi faluban játszódik, ahol magyarok és románok élnek, és egy vérszomjas vámpír vadászik fiatal nőkre, hogy általuk nyerje vissza ifjúságát. A konkrét korszakhoz nem kötődő cselekmény mellett megelevenedik az Erdélyben élő népek táncainak gazdag világa olykor egyszerre 150-200 szereplő, köztük szép számmal szegedi gyerekek közreműködésével.
A történet egyik főszereplője Keresztes Ildikó, aki először az István, a királyban lépett föl a Dóm téren, majd 1994-ben a La Mancha lovagjában játszotta Antonia szerepét. Az előadóművész számára komoly kihívást jelent a szerep, hiszen egyszerre kell énekesnek, színésznek lennie, bizonyítania tánctudását, és román nyelvismeretét is.
A faluba érkező vándor mutatványosok egyikét, egy bábjátékost alakító Novák Péter szerint nagyon izgalmas a darab filozófiai háttere. Azt keresi, hogy a népi kultúrák milyen választ adtak arra az alapvető kérdésre, hogy bárkinek is születtünk, egy valamiben tökéletesen egyformák vagyunk, egyszer meg fogunk halni. Ahogy megfogalmazta, a folklór a lelkünkből fakadó eszközökkel, vidámsággal, iróniával, mágiával teszi ezt felfoghatóvá és elfogadhatóvá.
Tóth Kázmér díszlettervező elmondta, a történet két helyszínen játszódik: előbb a falu főterén egy vásári forgatagban tűnnek föl a szereplők, majd a Drakula-kastélyban folytatódik a cselekmény. Komoly feladatot jelentett a díszlet kialakítása a mintegy ezer négyzetméteres színpadra úgy, hogy a tervek szerint a következő évadban kőszínházba is játszott produkció világát egyes elemek felhasználásával egy jóval kisebb térben is meg lehessen majd teremteni.

D_KZG20160707007

Forrás: MTI

 

Szeged – Elvesztve – Monodráma Dosztojevszkij műveiből Szegeden

Elvesztve címmel mutatják be a Dosztojevszkij műveiből készült monodrámát Barnák László rendezésében Pataki Ferenc előadásában a szegedi Hungi Vigadóban szerdán.

Pataki Ferenc évek óta keresett egy olyan művet, melyben megmutathatja mindazt a rutint, tapasztalatot, energiát, játékosságot, melyet az elmúlt években összegyűjtött. Választása a Dosztojevszkij műveiből Pozsgai Zsolt által színpadra alkalmazott műre esett – mondta a főpróba előtt a rendező az MTI-nek.
Pataki Ferenc és az általa megformált Zuvoljov egyaránt negyvenéves, ez az a kor, amikor az ember már egyfajta összegzést készíthet, a megszerzett tudása, tapasztalatai alapján elmondhatja, hogyan látja a világot – fogalmazott Barnák László.
A színész és a rendező csaknem egy éve dolgoznak a darabon, sokat beszélgettek a mű alapjául szolgáló kisregényekről. A színpadi próbák néhány hónapja kezdődtek el, az előadás pedig “önmagát alakította”, ahogy megjelentek a kellékek, eszközök, jelmezek – közölte a rendező.
A darab a Pozsgai Zsolt által készített változathoz képest kiegészült egy Rimbaud-verssel, egy recepttel és néhány kiszólással. A Pataki Ferenc által megformált ember, egy modern mai figura, aki a néző számára ismerős lehet a buszmegállóból, nézhetné őt vándornak, csavargónak – mondta a rendező.
Barnák László az előadás műfaját “színpadiatlan játékként” határozta meg. A darab gyakorlatilag üres térben játszódik, Pataki Ferenc egy nagy sátorral és egy hátizsákkal érkezik meg, minden kelléket, jelmezt a hátán cipel oda, és maga jelöli ki világának határait – tudatta a művész.
Dosztojevszkijről sokaknak sötét, borúlátó világ jut eszébe, az előadás azonban sok humorral, játékossággal enged bepillantást a közönségnek egy olyan közegbe, amelyben az ember egyedül van, és éppen ezért bármit megtehet. Zuvoljov a színpadon féltett gondolatait, sértettségét, frusztrációit boncolgatja, minél többet beszél, a nézők annál inkább magukra ismerhetnek mondataiból, elejtett megjegyzéseiből, tétova gesztusaiból – mondta a rendező.
Az előadás helyszínéül az egykori Kass-szállót, a mai Hungi Vigadót választották. A kopottas környezet ellenére is lenyűgöző épület hangulatában, akusztikájában is kiválóan illik az előadáshoz – közölte Barnák László.

Forrás: MTI

 

Szeged – Árgyélus királyfi ősbemutató jön

Szeged – Árgyélus királyfi ősbemutató jön

11

Szeged- Az Árgyélus királyfi ősbemutatóját tartják ma 14 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban. A daljáték egyszerre szól gyerekekhez és felnőttekhez.

Az Árgyélus királyfi ősbemutatóját tartják ma 14 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban. A daljáték egyszerre szól gyerekekhez és felnőttekhez. Tóth Péter, a darab zeneszerzője szerint törekedni kell arra, hogy minden korosztály tudjon azonosulni valamely szereplővel. Tündér Ilonával, Árgyélus királyfival vagy akár a bajkeverő ördögökkel.

A meseopera rendezője Schlanger András, aki Bognár Róberttel együtt a szövegkönyv szerzője is. Tőle származik a darab alapötlete is, hogy olyan történetet dolgozzanak fel, amiben keveredik a líra, a dráma és a komikum. A prózai szövegkönyvet Várady Szabolcs költő dolgozta át rímekbe, a versekre Tóth Péter írt rövid, fülbemászó dallamokat.

12

Gyüdi Sándor színházigazgató és karmester szerint üdítő humor árad a zenéből, könnyed, táncos dallamokat komponált bele a szerző a közhelyesen komolynak tartott operába.

Az Árgyélus királyfi parádés szereposztással dolgozik: hős királyfiként Szélpál Szilvesztert, majd Szondi Pétert hallhatja a közönség, Gyüdi Eszter Tündér Ilonaként varázsolja el a közönséget. A napfényes Pomedória királyát Altorjay Tamás, a sötét Zordánia uralkodónőjét Vajda Júlia alakítja. Árgyélus segítője, Márton szerepében Taletovics Milán lép színpadra, menyasszonyát Laczák Boglárka játssza.

A díszletek és a jelmez színes fantáziavilágba kalauzolja a nézőket – a látványvilág a zenével karöltve alkotja meg a darab egészére jellemző szépséget és harmóniát.

Forrás: www.delmagyar.hu