Szeged – Hozzáférhető a magyar nyelvű hangos biblia

Szeged – Hozzáférhető a magyar nyelvű hangos biblia

Mindenki számára hozzáférhető biblia készült, melyhez a  Kárpát-medence magyarok lakta vidékein élő ötszáz önkéntes járult hozzá – tájékoztatta Benyik György biblikus tanár, a szeged-tarjánvárosi Szent Gellért-templom plébánosa az MTI-t.

A korábban a szegedi kézírásos biblia másolását is kezdeményező teológus közölte, az alkotást a Kárpát-medencében élő különböző magyar dialektusban beszélő lelkes felolvasók hozták létre, háromperces blokkokból összeállítva a teljes szöveget. A felolvasó csoportok dolgoztak Szegeden, Szatymazon, Nyíregyházán, Nagykanizsán, Csíksomlyón, Csíkszeredán, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Szabadkán, Pozsonyban és Komáromban.
A szöveg ízes magyar nyelven szólal meg, bemutatván, hogy Magyarország határain kívül is még milyen szépen beszélik a magyar nyelvet. Ezért ez a gyűjtemény egyben egyedülálló dokumentációja a mai beszélt magyar nyelv sokszínűségének a készítők szerint.
Az eredmény mindenki számára hozzáférhető a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány honlapján (www.sznbk1988.hu).
A teológus emlékeztetett arra, hogy a reformáció hatására számos nemzeti nyelvű Biblia-fordítás jött létre, mióta Károly (Radics) Gáspár tiszteletes és köre (1590), illetve Káldi György jezsuita atya magyar nyelvre ültette át (1626) a kereszténység szent könyvét.
Európa spirituális kincstára és az egyik leggazdagabb nyelvű magyar költő, Arany János magyar nyelvének is egyik forrása volt a biblia szövege. Széleskörű hatását a magyar irodalomra részletesen soha nem tárták fel, pedig köz- és szépírók, költők, valamint számos közszereplő most is használja a szentírás szövegét.

Forrás: MTI

 

Szeged – Advent – Elkészült a szegedi kézírásos biblia hasonmáskiadása

Szeged – Advent – Elkészült a szegedi kézírásos biblia hasonmáskiadása

A tizedik kötet megjelenésével elkészült a hasonmáskiadás a szegedi kézírásos bibliamásolatról, amely készítésében több mint ötezren vettek részt – tájékoztatta Benyik György biblikus tanár, a szeged-tarjánvárosi Szent Gellért-templom plébánosa kedden az MTI-t.

A biblia másolása – melyet a plébános kezdeményezett – tavaly ősszel fejeződött be. Teljes terjedelme 5061 oldal, ami azt jelenti, hogy ugyanilyen számú vállalkozó kellett létrejöttéhez. Az önkéntesek egy-egy oldalra írták a szentírás sorait, a lap alján pedig névjegyükkel tették személyessé a másolatot. Az egyes könyvek végén megtalálható, hogy mely szignó kit jelöl. Az Ószövetség 4250, az Újszövetség 811 oldalt tesz ki.
A kezdeményezésben a legkülönbözőbb emberek – alkotmánybírótól kezdve a sportolóig, tanároktól, teológiai hallgatótól kezdve a börtönben fogva tartottakig és a rendvédelmi szervek képviselőiig – vettek részt korra, nemre, felekezetre, iskolázottságra, hivatásra és lakóhelyre való tekintet nélkül.
A teljes kézírásos művet a jelentős terjedelem miatt összesen öt kötetbe fűzték be marhabőr borítással. A bibliamásolatot csaknem hatvan zarándok vitte el Rómába, és 2015. október 14-én egy nyilvános fogadáson adta át Ferenc pápának. A magyar keresztény hívektől ajándékba kapott szentírás látványa mélyen megindította az egyházfőt. A Szentatya elrendelte, hogy a Német-Magyar Kollégium könyvtárába méltó körülmények között őrizzék az egyedülálló, modernkori bibliamásolatot.
Mielőtt a kézírásos lapokat Kádár László könyvkötő mester bekötötte volna, valamennyi oldalt digitalizálták. Ez alapján készítette el a JATEPress a hasonmáskiadást. A tízkötetes sorozat első – az Újszövetségi Szentírás négy evangéliumát tartalmazó – darabja tavaly karácsonyra jelent meg. Az év egyházi ünnepeihez kapcsolódva elkészült a többi kötet, utolsóként adventre a tizedik, a próféták könyveivel.

Forrás: MTI