Tiszaörs – Fejlesztik a tésztaüzemet Tiszaörsön

Tiszaörs – Fejlesztik a tésztaüzemet Tiszaörsön

Közel 50 millió forintból fejlesztik a tésztaüzemet Tiszaörsön, 2016-ban nyert pályázatot a község önkormányzata – ismertette a Tisza-tavi Híreknek nyilatkozva Bodonné Gyöngy Erika. Tiszaörs polgármestere hozzátette: 45 millió forintot fordíthatnak a tésztagyártás korszerűsítésére.

A településvezető elmondta, hogy az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) pályázatán nyert forrásból több új szárító kamra és tésztaprésgép kerül beszerzésre. A támogatásból reklámra is fordítanak, megkönnyítve a tiszaörsi tészta piacra jutását.

Mint ismert, 2015 márciusa óta működik a Barázda Szociális Szövetkezet Tiszaörsön, a tésztaüzem termékei egyre népszerűbbek a környéken. Tavaly egy nyertes pályázatnak köszönhetően 45 millió forint támogatásban részesültek, amit a tervek szerint az üzem fejlesztésére fordítanak.

Forrás: www.tiszatoradio.hu

Tiszakürt – Rekonstruálják a tiszakürti Kis-Tiszán, a beregi és a nyírségi lápokon az élőhelyeket

Tiszakürt – Rekonstruálják a tiszakürti Kis-Tiszán, a beregi és a nyírségi lápokon az élőhelyeket

A Környezeti és energiahatékonysági operatív program (Kehop) támogatásával rekonstruálja a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága (HNPI) az élőhelyeket a tiszakürti Kis-Tiszán, mintegy bruttó 850 millió forintért. A projekt várhatóan 2020 decemberében fejeződik be – tájékoztatta az igazgatóság közleményben kedden az MTI-t.

A sajtóközlemény szerint a HNPI a Kis-Tiszán komplex élőhely-rehabilitációt végez, a beregi és nyírségi lápokon pedig a víz utánpótlását oldja meg. A Közép-Tisza területén létrehoznak négy hektár ideiglenes vizes élőhelyet, amivel kedvező élőhelyi feltételeket teremtenek a Natura 2000 jelölőfajok számára. A vizes élőhely a gémfélék táplálkozó területe is lesz.
A fejlesztésekkel a veszélyeztetett élőhelyek hosszú távon fennmaradhatnak, így például a nyírségi és szatmár-beregi területeken korábban nagy számban előforduló buckaközi lápok megmaradt területei.
Ezzel egyidejűleg két kilométeres szakaszon megerősítik a Tisza árvízvédelmi töltését is – áll a közleményben.     A közlemény idézi Kovács Zitát, a HNPI igazgatóját, aki szerint a projekt nemcsak a természetvédelem miatt fontos, kedvezően hat a térség gazdaságára és turizmusára is. A fejlesztéssel élhetőbb környezetet teremtenek, illetve lehetőség szerint a térség vállalkozóit is bevonják a projekt megvalósításába.     A közlemény idézi Boldog István fideszes országgyűlési képviselőt, aki szerint a tiszakürti fejlesztés a Tiszazug egyik kiemelkedő beruházása, a projekt megvalósításával a térség turisztikai vonzereje is tovább nő.

Forrás: MTI

 

Csengele – Kóser vágóhíd épül Csengelén

Csengele – Kóser vágóhíd épül Csengelén

Zöldmezős beruházással, mintegy 2,8 milliárd forintból kóser vágóhíd és baromfi-feldolgozó épül a Csongrád megyei Csengelén, a két ütemben megvalósuló fejlesztés végén az üzem 260 embernek ad majd munkát – tájékoztatta a Quality Poultry Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft. (QP Kft.) ügyvezetője az MTI-t.

Nógrádi Bálint közölte, az üzemben kóser libamáj és hízott liba termékek készülnek majd, elsősorban külpiacokra, de természetesen cél a hazai kereslet kiszolgálása is. A friss és fagyasztott baromfi termékeket az Európai Unióba és Izraelbe exportálják, a későbbi tervek között szerepel a tengerentúli piacon való megjelenés is.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) többségi tulajdonában lévő, 2014-ben alapított QP Kft. beruházásának első szakaszához a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) 1,75 milliárd forintnyi hitelt nyújt.
A beruházás folytatásaként – várhatóan 2018-ra – 700-800 millió forintból egy feldolgozó üzemet alakítanak ki, amely szélesíti a termékskálát és lehetővé teszi magasabb hozzáadott értékű árucikkek előállítását. A kormány döntése alapján ennek elkészültével legfeljebb 15 százalékos vissza nem térítendő állami támogatást kaphat a fejlesztés.
A hátrányos helyzetű településen az egykori konzervgyár területén épülő üzem első fázisa – amely kivitelezése január végére fejeződik be – száz új munkahelyet teremt. Az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel küzdő községben a projekt egésze pedig 260 új állás létrehozását biztosítja.
A kóser vágóhídon a tervek szerint napi 2400 hízott libát dolgoznak majd fel, ennek köszönhetően 15 százalékkal nőhet az utóbbi években csökkenő, egyébként komoly hagyományokkal rendelkező hízott liba hazai tenyésztése. Az üzemben feldolgozott baromfit a régióból – elsősorban Csongrád és Bács-Kiskun megyéből – vásárolják majd.
Jászberény után a világon a második olyan üzem lesz a csengelei, melynek kifejezetten a kóser libamáj és hízott liba termékek jelentik a fő profilját. Az üzemben a kóserségi előírásokat maximálisan betartják, így a baromfitenyésztés és feldolgozás lépései a lehető legkíméletesebb módszerekkel történnek – tudatta az ügyvezető.

Forrás: MTI

 

Szolnok – Fejlesztés a jászfényszarui ipari parkban

Szolnok – Fejlesztés a jászfényszarui ipari parkban

Több fejlesztés is lesz idén a jászfényszarui ipari parkban. Folytatódik egyebek mellett a fémmegmunkálással foglalkozó koreai Sangjin Micron Hungary Kft. üzemének bővítése és megkezdődött a német Thyssenkrupp zöldmezős beruházásában az első ütemben felépült gyárcsarnok használatbavételi eljárása – közölte az ipari parkot működtető önkormányzati cég, a Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. (JIC) ügyvezetője szerdán az MTI-vel.

Versegi László elmondta: a koreai tulajdonú Sangjin Micron Hungary Kft., amely Magyarországon a Samsung Electronics Magyar Zrt. beszállítójaként telepedett meg, fémmegmunkálással foglalkozik. A cég már másodjára bővíti gyártósornak, irodáknak és raktárhelyiségeknek is helyet adó üzemcsarnokát. Korábban egy mintegy 1000 négyzetméteres raktárt alakított ki, ezúttal pedig egy mintegy 2500-3000 négyzetméter területű fejlesztés van folyamatban présüzem és raktár céljára – közölte.     Versegi László kiemelte a német Thyssenkrupp zöldmezős beruházását is, amelynek részeként az első ütemben már felépült a gyárcsarnok.
Az MTI korábbi híre szerint a több mint 30 milliárd forintos autóipari beruházással a német konszern 2018-tól kormányrendszereket és hengerfejbe integrált vezérműtengelyeket gyárt majd Jászfényszarun, csaknem 500 új munkahelyet teremtve 2019-ig. Mivel magas hozzáadott értékű beruházásról van szó, a magyar kormány 10,6 milliárd forinttal támogatja a Thyssenkruppot.     Versegi László kiemelte, hogy a nagy cégek mellett a magyar tulajdonban levő kisvállalkozások is fantáziát látnak az ipari parkban, folyamatosan érkeznek és fejlesztenek a kisebb cégek is a területen.     A JIC a múlt év végén vásárolt egy kétezer négyzetméteres csarnokot, amelyet azóta már sikerült is bérbe adnia. Az ipari park területéből további kettő, egyenként háromezer-ötszáz négyzetméteres ingatlan eladásáról már megegyeztek két magyar kisvállalkozással – részletezte az ügyvezető. Az egyik cég a szállítmányozással foglalkozó Kotrocz Trans Kft., amely a megvásárolt területen egy telephelyet kíván létesíteni kamionjai számára, és egy kamionmosó létrehozását is tervezi. A másik magyar cég adatai egyelőre nem nyilvánosak – jelezte.     Az ügyvezető szólt arról, hogy egy harmadik, hasonló nagyságú telek értékesítéséről is folyamatban vannak tárgyalások. Az érdeklődő egy jászfényszarui vállalkozó, aki bővíteni szeretné tevékenységét – jegyezte meg.     Beszámolt arról is, hogy az idén tavasszal új bérlő érkezik az ipari centrum üzemcsarnokába: az orvosi eszközöket gyártó és javító Tech-Medical Kft. hozza létre gyártóbázisát a település határában. Ezen kívül egy szélgenerátor- és napelemfejlesztéssel, illetve -gyártással foglalkozó innovatív kezdő vállalkozással is folynak tárgyalások üzemcsarnok egy részének bérléséről. A vállalkozás jelenleg irodát és műhelyt bérel az ipari parkban – tette hozzá.     Az ügyvezető szólt arról, hogy a JIC készül a megjelenő fejlesztési pályázatokra is. Egyrészt az ipari park infrastruktúráját szeretnék fejleszteni mintegy 100-150 millió forintos beruházással. Másrészt lehetőséget keresnek a vállalkozói ház funkcióinak bővítésére, mintegy 200 millió forintos fejlesztés keretében. Szeretnének inkubátorház funkció kialakítására pályázni, amelynek alapja a meglévő vállalkozói ház – fűzte hozzá.     Versegi László jelezte, hogy a jászfényszarui önkormányzat közlekedésfejlesztési beruházást is előkészít, amelyet pályázati forrásból kívánnak megvalósítani. A beruházásnak – amelynek pontos összege egyelőre nem ismert – része lehet a kerékpárút meghosszabbítása is.     Az ügyvezető emlékeztetett arra, hogy megindították az ipari park cím módosításának eljárását a területi terjeszkedés miatt. A címet ugyanis 1998-ban egy ötvenhektáros ipari területre kapta meg a Jászfényszaru Ipari Centrum Kft., az elmúlt mintegy húsz évben azonban a park mérete száz hektár fölé nőtt.     A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. honlapján szereplő információk szerint a Jászfényszaru város tulajdonában lévő kft.-t  azzal a céllal hozták létre, hogy egy jól működő ipari park biztosítsa a település gazdasága kiegyensúlyozott fejlődését, és kielégítse a piaci igényeket.     A jászfényszarui ipari park Budapesttől 60 kilométerre, az M3-as autópályától 12 kilométerre található, a Budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől 52 kilométerre helyezkedik el.

Forrás: MTI

 

Tomajmonostora – Az iskola udvarán épül meg a műfüves Tomajmonostorán

Tomajmonostora – Az iskola udvarán épül meg a műfüves Tomajmonostorán

Az iskola udvarán épül meg a műfüves pálya Tomajmonostorán – értesült az Új Néplap. Egy nyertes pályázatnak köszönhetően, nemrégiben lehetőség nyílt egy korszerű műfüves labdarúgópálya kialakítására Tomajmonostorán.

Mint arról korábban a Tisza-tó Rádió is beszámolt, a helyi képviselő-testület törekszik rá, hogy jelentős mértékben javítsa a labdarúgás körülményeit a községben, valamint elősegítse a fiatalok mozgásigényének minőségi kiszolgálását. Közel 20 millió forintot nyert a település egy műfüves focipálya létrehozására, egy, a Belügyminisztériumhoz júniusban benyújtott pályázaton. Évekkel korábban a községben kialakítottak egy mini arénát, műfüves pályát az óvodások számára. Az akkori beruházás értéke mintegy nyolcmillió forint volt, amiből közel hárommillió önerőt biztosított az önkormányzat.

Tomajmonostora Önkormányzata elkötelezett a labdarúgó utánpótlás-nevelés terén, ezért a közeljövőben tervezik Tomajmonostorán először egy labdarúgó utánpótláscsapat felállítását, majd később egy felnőtt csapat indítását.

Forrás: www.tiszatoradio.hu

Szeged – Felújítási program Szegeden

Szeged – Felújítási program Szegeden

26 bölcsőde és óvoda teljes körű felújítása kezdődött meg Szegeden Uniós támogatással, 5,3 milliárd forintból – jelentette be Solymos László (MSZP) alpolgármester szerdán a Tisza-parti városban.

A politikus az első bölcsőde rekonstrukciójának kezdetekor tartott sajtótájékoztatón elmondta, bíznak abban, hogy a megújuló intézmények továbbra is vonzók lesznek a szülők és a gyermekek számára.
Szegeden az önkormányzat 15 bölcsődét működtet, ezekbe csaknem ezer gyermek jár. Az intézmények közül ötöt újítanak föl, elsőként az egyik legnagyobbat, a Cső utcait, ahol nyolc csoportszobában 96 gyermeket látnak el. Az 1979-ben emelt épület teljes körű felújítása 140 millió forintba kerül és a tervek szerint május végére befejeződik. Az ebbe a bölcsődébe járó gyermekeket ideiglenesen négy másik önkormányzati intézményben helyezték el – tudatta az alpolgármester.
Szabó Sándor (MSZP), a térség országgyűlési képviselője elmondta, a területi operatív programból Szeged mintegy 34 milliárd forint forrást kap, amelyet a gazdaságfejlesztés és a helyi közlekedés infrastruktúrájának javítása mellett a közszolgáltatások minőségének emelésére fordítanak. Így a közelmúltban elkezdődött a városban több orvosi rendelő rekonstrukciója – tette hozzá.
Közölte, a város – annak ellenére, hogy az idei évtől az önkormányzattól már a működtetés is állami kézbe került – 2,8 milliárd forintot fordít iskolák felújítására, hiszen az ott tanuló gyermekek, szüleik és az ott dolgozó pedagógusok is szegediek.

Forrás: MTI

 

Szeged/Hódmezővásárhely – Tram-Train

Szeged/Hódmezővásárhely – Tram-Train

A Szeged és Hódmezővásárhely közötti tram-train vasúti munkálataira keres nyílt közbeszerzésen kivitelezőt és tervezőt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt, mely feladatra 20 hónapot ad.

Mint ismert, a két város között olyan új, kötöttpályás közlekedési kapcsolat jön létre, amely a településeken belül villamosként, míg azokon kívül vonatként közlekedik. Így Hódmezővásárhelyen 3,3 kilométer hosszú, egyvágányú városi villamos vonal épül, 5 megállóhellyel és 1 végállomással.

A nyomvonal Hódmezővásárhely Népkert megállóhelynél ágazik ki a nagyvasútból, majd az Ady Endre utca – Tóalj utca – Szőnyi utca – Andrássy utca – Bajcsy Zsilinszky utca útvonalon, a Hódmezővásárhely állomás mellett létesülő végállomásig vezet. Szegeden villamos vonal épül az 1-es villamos Rókus megállóhelye és a 135. számú vasútvonal között. A részletes feladatot a tenderdokumentáció tartalmazza.

Ajánlatot az a cég tehet, amelyiknek a megelőző három lezárt üzleti évben a nettó árbevétele elérte a 6 milliárd forintot, és ebből a vasútépítés, vagy vasútátépítés legalább 3 milliárd forint volt. Az ajánlattételi határidő február 15-e. Az értékelésnél 50-50 súlyszámmal szerepel az ár és a minőségi kritériumok. A tervezésre és kivitelezésre 20 hónapot írt elő a NIF, amit nem lehet meghosszabbítani.

Forrás: www.promenad.hu

Tiszafüred – Országos kerékpárút-hálózatba kapcsolnák Tiszafüredet és a régiót

Tiszafüred – Országos kerékpárút-hálózatba kapcsolnák Tiszafüredet és a régiót

Soha nem látott mértékű turisztikai fejlesztés jön, többek között egy országos kerékpárút-hálózatba kapcsolnák Tiszafüredet és a Tisza-tó régiót. Több milliárd forint jut az elkövetkezendő években az aktív kikapcsolódást szolgáló turisztikai beruházásokra, elsősorban kerékpárutak építésére. Olyan a lovas túrákat szolgáló útvonalakat is kialakítanak, amihez hasonló másutt még nem található Európában. Két jelentős beruházás a Tisza-tó régiót, azon belül Poroszlót és Tiszafüredet is érinteni fogja.

Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta: hosszú, egybefüggő kerékpárutak nem nagyon találhatók az országban, ezért körülbelül 32 milliárd forintnyi kerékpárút-fejlesztés várható a következő években, amelyek elsősorban turisztikai célokat szolgálnak majd. Elmondta azt is, hogy most készül egy másik előterjesztés, amely a Fertő-tavat a Balatonnal, Keszthellyel kötné össze. De lesznek fejlesztések Kelet-Magyarországon is: például befejezik a Tisza-tavi kerékpárutat is, megépül a Tiszafüred és Poroszló közötti szakasz.

Révész Máriusz beszélt arról is, hogy a tervek között szerepel, hogy Magyarország jelentkezni fog egy európai főgerinchálózati út kiépítésére. A kerékpárút Zalaegerszeg környékén érne be az országba, onnan a Balatonhoz, Budapestre, Gödöllőre, Egerre, Tiszafüredre, a Hortobágyra és Debrecenbe vezetne tovább, majd Románia irányába hagyná el az országot. Erre december 31-ig kell beadni a pályázatot.

Forrás: www.tiszatoradio.hu

Magyarcsanád – Befejeződött a magyarcsanádi művelődési ház és könyvtár felújítása

Magyarcsanád – Befejeződött a magyarcsanádi művelődési ház és könyvtár felújítása

Befejeződött a magyarcsanádi művelődési ház és könyvtár felújítása, a 180 millió forint kormányzati támogatással megvalósult beruházást pénteken adták át a Csongrád megyei községben.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az avatáson azt mondta, 2010-ig ebben az országban “vagy-vagy fejlesztéspolitika” érvényesült, vagy a fővárosnak jutott pénz vagy az ország más részeinek. Jelenleg az “és fejlesztéspolitikáját” gyakorolják, jut a fővárosnak, a nagyvárosoknak és jutnia kell a vidékre is, azoknak a közösségeknek is, melyek Kelet-Magyarországon először a trianoni békeszerződés, majd a második világháború, később a román-magyar viszony áldozataként kerültek rossz körülmények közé.
A politikus a térség országgyűlési képviselőjeként ezért tartotta kötelességének felhívni a kormány tagjainak figyelmét arra, hogy az itt élő emberek, az itt elvégzett munka alapján érdemesek törekvéseik támogatására. Csaknem száz esztendőnek kellett eltelnie, hogy az országnak olyan kormánya legyen, amely újra komolyan veszi a térség településein élők helyzetének javítását – tette hozzá.
Ebben a közösségben sokan élnek egyedül, szegénységben, sok fiatalnak kellett a megélhetés miatt elhagynia szülőhelyét, éppen ezért fontos, hogy az önkormányzat a “szív gyógyításával”, a művelődési ház, a könyvtár felújításával kezdte a munkát – közölte a miniszter.
Farkas János (független) polgármester ünnepi beszédében emlékeztetett arra: a művelődési ház elődjét 1935-ben emelték, azzal a céllal, hogy emléket állítsanak az első világháborúban elhunyt magyarcsanádiaknak, és az épületet hősök házának nevezték.
A művelődési ház rekonstrukcióját 180 millió forint kormányzati támogatás tette lehetővé. Jövőre pedig egészségház épül gyógyszertárral az ezerötszáz lakosú községben – közölte a polgármester.

D_KZG20161209009
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Farkas János polgármester a 180 millió forint kormányzati támogatással felújított magyarcsanádi művelődési ház és könyvtár átadásán 2016. december 9-én. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
D_KZG20161209002
A 180 millió forint kormányzati támogatással felújított magyarcsanádi művelődési ház és könyvtár az átadás napján, 2016. december 9-én. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Forrás: MTI

 

Szolnok – Csaknem tízmilliárd forintos beruházással 350 új munkahelyet hoz létre a Le Bélier

Szolnok – Csaknem tízmilliárd forintos beruházással 350 új munkahelyet hoz létre a Le Bélier

Csaknem tízmilliárd forintos beruházással 350 új munkahelyet hoz létre a Le Bélier
Budapest, 2016. december 9., péntek (MTI) – Csaknem tízmilliárd forintos beruházással 350 új munkahelyet hoz létre a Le Bélier francia autó- és repülőgépipari beszállító vállalat ajkai, szolnoki és mohácsi gyáraiban – jelentette be Skobrák Tibor, a Le Bélier csoport közép-európai gazdasági igazgatója pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
Hozzátette, a beruházáshoz a magyar állam 2,2 milliárd forint támogatást ad.     Elmondta, a fékrendszerekbe alumínium alkatrészeket gyártó vállalat 1994 óta van jelen Magyarországon, világpiaci részesedése több mint 45 százalékos.
A beruházás 2018 decemberével zárul le, a 350 új munkavállaló csaknem 40 százaléka mérnök vagy felső képesítésű szakember – mondta el az MTI érdeklődésére.     A beruházással automata, innovatív öntősorokat szereznek be, valamint infrastruktúrát is fejlesztenek, csarnokokat építenek – ismertette. A Le Bélier nagy hangsúlyt fektet az automatizálásra és az innovatív gépjárművek alkatrészeinek fejlesztésére, jelen van az elektromos autók piacán is – tette hozzá.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a beruházás főként azért jön létre, mert a Le Bélier elnyert egy óriási megbízást a BMW-től, az 5-ös széria fékrendszereihez gyártja majd az alumínium alkatrészeket. Ez hosszú távon jelent nagyon nagy igényt a cég Magyarországon gyártott termékeire – emelte ki.
Elmondta, ezzel a beruházással is erősödik Magyarország pozíciója a BMW “láthatatlan” gyárként, mivel a német autógyár annyit szerez be Magyarországról, hogy az itt elköltött összeg lassan felér egy gyár üzemeltetésével.
A Le Bélier 1236 embert foglalkoztat Magyarországon, idén 170 millió eurós árbevételt várnak – ismertette.
A francia vállalatok Magyarország iránti bizalma nagy mértékben befolyásolja nemcsak a magyar külgazdaság, hanem az egész nemzetgazdaság teljesítményét – mutatott rá. Mintegy 700 francia vállalat 40 ezer embernek ad munkát Magyarországon – ismertette.
Az autóipar több mint 30 százalékos részesedésével továbbra is a magyar gazdaság zászlóshajója – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, nem nagyon tudna olyan országot mondani, amelyik ne cserélne Magyarországgal és ne szeretné, hogy hozzá menjenek a beruházások.
Az autóipari beruházások Magyarországra vonzása továbbra is a külgazdasági stratégia egyik sarokköve kell, hogy legyen – szögezte le Szijjártó Péter. Idén az első 9 hónapban 6000 milliárd forint termelési értéket állított elő a magyar autóipar, ami a tavalyi éves rekordot is meghaladja 3 százalékkal – mondta. A területen 155 ezren dolgoznak, 8 százalékkal többen, mint tavaly.
Szijjártó Péter elmondta, idén a külgazdaság nagy eséllyel minden idők legjobb eredményét produkálja, a 2015-ös, nemzetgazdasági rekordokat hozó évet idén már az első 10 hónapban sikerült túlszárnyalni, további 2,4 százalékkal nőtt az export és további 1,4 milliárddal bővült a külkereskedelmi többlet. Kifejtette, nem adták ingyen a sikert, a beruházás-ösztönző ügynökség is megjavította tavalyi rekordját, 68 beruházás érkezett idén Magyarországra, 3,2 milliárd euró összegben október végéig, ami több mint a duplája a tavalyinak.
Szekó József, Mohács polgármestere örömét fejezte ki, hogy a beruházással több mint egymilliárd forintos fejlesztés valósul meg a mohácsi üzemben, 50 munkavállaló felvételével. Hozzátette, a város támogatja a vállalat további munkaerő-felvételi szándékát is.
Kitért arra, hogy Mohácson két és fél éven belül átadnak egy nemzetközi közforgalmi kikötőt, így a termékeket hatékonyan és gazdaságosan tudják bárhová eljuttatni a világon.

D_NOE20161209006
Szekó József, Mohács polgármestere, Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Skobrák Tibor, a Le Bélier csoport közép-európai gazdasági igazgatója és Éric Fournier, Franciaorswzág budapesti nagykövete (b-j) a minisztériumban 2016. december 9-én tartott sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy a francia autó- és repülőgépipari vállalat ajkai, szolnoki és mohácsi gyáraiban csaknem tízmilliárd forintos beruházással 350 új munkahelyet hoz létre. MTI Fotó: Bruzák Noémi
D_NOE20161209009
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a minisztériumban 2016. december 9-én tartott sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy a Le Bélier francia autó- és repülőgépipari vállalat ajkai, szolnoki és mohácsi gyáraiban csaknem tízmilliárd forintos beruházással 350 új munkahelyet hoz létre. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Forrás: MTI