Tiszatarján

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Közép-Tisza

Település leírása:

Település földrajzi elhelyezkedése. A Középső- Tisza vidéke- így nevezzük a Tisza árterét a Tokaji kaputól a Körös torkolatig. Ehhez a területhez tartozik a Borsodi-Mezőség, régebbi névhasználattal a Heves-borsodi nyílt ártér, ahol Tiszatarján található. A Tisza partjától 2 km-re helyezkedik el. Ez a Borsod- Abaúj- Zemplén megyei település közigazgatásilag a Mezőcsáti kistérséghez tartozó, 40,4 km2 területű község.
Település megközelíthetősége
A Tisza jobb partján fekvő községet a Tiszaújváros – Mezőcsát közötti harmadrangú úthoz csatlakozó bekötőútról lehet elérni. Szomszédos települések: Tiszakeszi (20km), Mezőcsát (10 km), Hejőkürt (5 km), Tiszaújváros (16 km). Miskolctól mintegy 55 km-re, Budapesttől 170 km-re fekszik községünk. A település az M3-as autópályáról a mezőcsáti vagy a hejőkürti lehajtótól érhető el. Napjainkban az autópálya közelsége jobban bekapcsolta a települést az ország vérkeringésébe.1. térkép: Magyarország, B.-A.-Z. megye2. térkép: B.-A.-Z. megye, TiszatarjánM3-as autópályáról. Természeti jellemzők. A község a megye délkeleti szélén, a Tisza menti síkságra települt. A szabályozás előtt a folyó egészen a falu alatt folyt. A Tisza szabályozása még a múlt században megtörtént. Szabályozáskor a település mentén mintegy 2,6 km-t metszettek le a folyóból, ami 2,2 km-es rövidülést jelentett. A területen az árterekre jellemző növény- és állatvilág alakult ki: dús rétek, erdők, nádas, mocsarak. Különösen gazdag volt a madárvilága. A feltételek elsősorban az állattenyésztésnek, halászatnak kedveztek, de a magasabban fekvő területeket szántóként művelték.
Talajtani, éghajlati adottságai
Az ártéri kistáj talajai részben a Tisza allúviumain, részben löszös üledékeken alakult ki. A Tiszához csatlakozó ártéri területen dominálnak a vályog, agyagos vályog fizikai féleségű réti öntés és nyers öntéstalajok. Borsodi ártér mérsékelten meleg kistáj, a nyarak melegek és szárazak, évi csapadékmennyisége 600mm körüli, az uralkodó szélirány az észak-keleti. A szárazságra hajló éghajlat miatt a kevésbé vízigényes növények termesztésére alkalmas a kistáj.
Növény és állatvilág
Elterjedtebb potenciális erdőtársulások a bokorfüzesek, a fűz-nyár- égerligetek, a kőris- mézgáséger láperdők és a tölgy- kőris- szil ligeterdők. Jellemzőek a mocsárrétek és az iszaptársulások. A területen a nagyvadak nem vagy csak nagyon ritkán jelennek meg, főként kora ősszel a szántások területén. Az állatvilágból a legnagyobb számban a legkisebbek, a rovarok képviseltetik magukat. A terület állatvilága a vízfolyásokhoz kötötten értelmezhető. A területen fellelhető halak, kétéltűek, hüllők a vízfolyások, mocsaras területek lakói.

Nevezetessége:

  • Tájház

Molnár György 28 éve gyűjti szülőfalujának néprajzi értékeit. Családja tősgyökeres tiszatarjáni kézműves família, egyik felmenője, Vályi Nagy Sándor szűcsmester volt, aki munkáival szerepelt a párizsi világkiállításon. Nagyapja pedig kovács mesterként dolgozott a településen. Gyerekkorában az édesapja által veremásás közben talált régészeti lelet nyomán alakult ki Molnár György gyűjtőszenvedélye.
A település középpontjában található, 1872-ben épült lakóépületet (Mátyás zug 7.) a hozzá tartozó telekkel és melléképülettel 1998-ban vásárolta meg gyűjteménye, s egyúttal „Faluház” számára. A vályogból épült, szoba, konyha, szoba, oldalkamra (spájz), veranda alaprajzú épület korábban nádtetős volt, eredeti tulajdonosa Szabó Károly. A lakóházat 1970-ben jelentősen átalakították, héjazatát palára cserélték, a verandát ekkor építették hozzá. Az udvaron jelenleg egy kb. 30 m2 alapterületű, cseréppel fedett egykori istálló áll, amelyben szintén néprajzi tárgyakat helyezett el. Ebben a különálló épületben a szövészettel kapcsolatos eszközök, helyben készült textíliák kiállítása látható. Az épület másik részében pedig mezőgazdasági tárgyak találhatóak. Mindkét telken álló épület gondozott, tájház kialakítására alkalmas. A gyűjtemény 2000 óta látogatható, egyenlőre bejelentés alapján. A tárgyak részben enteriőrként, részben tároló polcokon, raktárszerűen, kisebb vitrinben vannak elhelyezve. A gyűjtemény darabjai tisztítottak, konzerváltak, a viszonylag szűk alapterületen korrekten elhelyezettek. A folyamatos gyarapodás nyomán a korábban kialakított enteriőrben további tárgyakat kényszerült Molnár György kiállítani. Az összegyűjtött tárgyak pontos számát nem lehet megítélni, azokról pontos, részletes nyilvántartás jelenleg nem áll rendelkezésre. Valamennyi darab biztosan helyi eredetű, s a gyűjtő feljegyzéseket készített az adományozók személyéről. A tárgyak becsült mennyisége a következő: mintegy 150 db kerámia (csáti, tiszafüredi, mezőtúri, nádudvari), 150 db textilfeldolgozáshoz kapcsolódó tárgyak (pl. szövőszék), kb. 50db mezőgazdasági eszköz (pl. lajtos kocsi), egy lakóépület berendezéséhez elegendő bútor, kisebb tárgy, konyhai és kamrai eszközök (szilkék, fazekak, korsók, bögrék, tányérok, rakott tűzhely), népviselet. Jelentős mennyiségű iratanyagot (zsoltárok) és archív fotókat (Tisza, mezőgazdasági munkálatok, kovácsok, iskolai képek, szüreti felvonulások) szintén összegyűjtött Molnár György.A gyűjtemény jelenlegi állapotában is jelentős néprajzi értéket képvisel, látogatható, a helyi hagyomány megismerését és őrzését nagyban segíti.
Jövőbeni elképzelései közé tartozik tájháza épületének kisebb felújítása, a tárgyak kategorizálása, és áttekinthetőbbé tétele, hogy a látogatók számára még élvezhetőbbé váljon gyűjteménye.

 

 

 

 

 

 

 

  • Református templom

A múlt századok írásos emlékei alapján az 1214 óta mezővárosi ranggal bíró Tiszatarján templomát még 1332-ben a szentháromság tiszteletére szentelték föl. A tiszatarjáni református egyház alapításának ideje mindmáig vitatott, ám annyi bizonyos, hogy már az 1600-as évek elején református lelkésze volt. Az egyházközség életében minden időben hűséges és odaadó szolgálatot végeztek az itt tevékenykedő lelkipásztorok, kiemelten Édes Albert egykori logikaprofesszor. Édes szolgálata alatt jelentős felújítási munkálatok történtek a település egészén. A későbbi esperes és országgyűlési képviselő 1863-ban lemondott hivataláról, majd ezzel egy időben a gyülekezet egyhangúlag megválasztotta fiát, Édes Vincét.A település jelenlegi temploma az 1779-1780-as években épült, de mivel ez az épület szűknek bizonyult, ezért 1790-ben 2 öllel megnagyobbították, valamint hozzáfogtak a 30 méter magas órapárkányos torony építéséhez. Az épület tornyában található három harangból kettőt az áldozatkész református hívek 1924-ben készíttettek el, a 700 kg-os nagyharangot pedig 1958-ban öntették. A templom hatváltozatú egy manuálos orgonája 1858-ban közadakozásból készült el, melynek építője Váradi Sándor ároktői mester volt.

 

 

 

 

 

 

 

 

  • Hősi-liget

Az 1914-18-as világháborúban 246 tiszatarjáni származású katona vett részt, ebből 42 hősi halált halt. A családtagok és a község a falu központjában emlékművet állíttatott fel az elesett hősöknek. Ezt az emlékművet 1935-ben Siklódy Lőrinc budapesti szobrászművész készítette. A Hősi-ligetbe, az emlékmű köré annyi fát és bokrot ültettek, ahányan életüket vesztették a háborúban. A minden évben megrendezésre kerülő Március 15-i és Október 23-i megemlékezésnek méltó színterét biztosítja.

 

 

 

 

 

 

 

 

  • Csali- Horgásztó

A település központjában, a sportpálya mögött elhelyezkedő, saját tulajdonú, 1998 óta működő horgásztó folyamatosan bővülő szolgáltatásokkal várja mind a horgászokat, mind a pihenni és kikapcsolódni vágyókat. A tó 30 horgász befogadására alkalmas. A tó körül a vendégek részére fedett pihenőhelyek kerültek kialakításra.
A tó melletti Horgászboltban napijegyek, horgászcikkek, horgászfelszerelések, csalik vásárolhatók.

 

 

 

 

 

 

 

 

  • Kis- Tisza és Nagy- Tisza

A község határában folyik a Tisza folyó. A Tisza szabályozása még a múlt században megtörtént. Szabályozáskor a település mentén mintegy 2, 6 km-t metszettek le a folyóból, ami 2, 2 km-es rövidülést jelentett. A Tisza kis-és középvízi medre a települést megcélozva, közel 90 0- os irányváltoztatással halad el mellette. A beavatkozás hatására alábbhagytak az áradások, így az itt élők is nyugodtabban élhettek ezután. Az 1970-es nagy tiszai árvizek hívták fel a figyelmet a töltések állapotának vizsgálatára. Ekkor Tiszakeszinél veszélyes átázást, szivárgást, csurgást és fakadóvizek megjelenését tapasztalták. Eredetileg a Kiskörei Vízlépcső beruházásához akarták csatolni a töltés megerősítést, végül a beruházás megvalósítására 1993-94-ben került sor, s azóta a kistérség biztonságban van. Az 1999 – 2001. évi nagy Tiszai árvizek tapasztalataira alapozva az árvízvédelem több mint 150 éves gyakorlata felülvizsgálatra került a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésében. A nagy vizek levonulásánál az eddigi gyakorlat a töltések biztonságos magasítása. A továbbfejlesztés a magasítás mellett a „teret a folyónak” elvet is vallja.

 

 

 

 

 

 

 

 

Közérdekű adatok:

Község Önkormányzata

Cím: Eötvös Krt. 1. 3589 Tiszatarján

Telefon: (49) 55 21 10

Fax: (49) 55 21 17

Forrás: www.tiszatarjan.hu

Vélemény, hozzászólás?