Tiszaszőlős

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Közép – Tisza

Település leírása:

Tiszaszőlős, a Tisza bal partján, Jász-Nagykun-Szolnok megye észak-keleti részén, a történelmi Nagykunság és az egykori Heves megye határán fekszik. A legközelebbi várostól Tiszafüredtől, 8 km-re fekszik. A megyeszékhely – Szolnok- 78,4 km távolságra található.
A Tisza közelsége adja fő vonzerejét, horgászparadicsom, valamint gazdag növény és állatvilága várja az idelátogatókat.Itt található a Közép-Tisza egyetlen olyan holtága, mely megközelítően eredeti állapotában maradt fenn. A Cserőközi holtág, a tavasz kezdetétől a tél beálltáig látogatható. A hajdani meder területét nemesnyár-erdő borítja. Itt tenyészik a mákszemnél is kisebb vízidara, mely a világ legkisebb virágos zárvatermő növénye.
A község Karcag- Tiszafüred vasútvonal mentén helyezkedik el, így vonattal is megközelíthető. Közúton, az M3-as autópályáról Füzesabonynál letérve, Tiszafüreden Kunhegyes felé letérve érhető el, a 3216 sz. úton.A falu területén talált régészeti leletek alapján megállapították, hogy már az őskorban is éltek itt emberek. Ezt a tényt támasztja alá a híres rézkori lelet, melyet 1839-ben a Nagyaszó melletti partoldal leomlásakor, valamint az azt követő árvíz idején került felszínre. Ez a „Tiszaszőlősi kincs” néven vált ismertté. Ebből a leletből egy aranyvért Bécsben található, mely minden bizonnyal egy rézkori fejedelemé volt. Az első írásos említés a középkorra, az 1330-as évekre esik. 1337-ben Zeuleus volt a település neve. Önálló plébániája után pápai adót szedtek. A török hódoltság, a háborúk idején Tiszaszőlős lakói elmenekültek, vagy megfogyatkoztak, de mindig visszatértek és újjáépítették falujukat.
A „Tisza” előtag a XVII. Században jelenik meg a község nevében. Később állandósul a „Szöllős”, melyet a tiszai földhátakon található vadszőlőről kaphatta. 1900-ban 2455 lakosa volt a településnek, házainak száma 480 volt, így nagyközségi rangot kapott. 1902. október 7-én, egy tűzvész során csaknem az egész falu leégett. 101 ház a tűz martaléka lett, sok családnak minden ingósága odaveszett.Tiszaszőlős alatt a folyó hajdan egy nagy, de rövid kanyart tett kelet felé, melyet egy 2-3 km széles ártér kísért. Itt helyezkedik el a Nagyaszó is. 1839 nyarán néhány kalászt gyűjtő szőlősi jobbágyasszony észrevette, hogy a legutóbbi árvíz által újonnan megbontott Aszópart oldalából aranytárgyak bukkantak elő. A hírre valóságos aranyláz tört ki a faluban. A kincsek nemesi családok, ismeretlen kereskedők kezére kerültek és szétszóródtak.
Találtak közöttük aranyból készült csatokat, lemezeket, dróttekercset, sisakot, gyűrűt, aranymarkolatú kardot, aranyfogantyút, obszidiánból csiszolt edényt, alabástrom asztallapot, talpas serleget és még számos értékes használati tárgyat.
Egy része ma is megtalálható a Magyar Nemzeti Múzeumban, illetve Bécsben.
(Makkay János régész, „A tiszaszőlősi kincs-Nyomozás egy rézkori fejedelemügyében” címmel (1985 Gondolat Kiadó) könyvet írt a kincs sorsáról.
Makkay János: A Tiszaszőlősi kincs

Nevezetessége:

  • Világháborús Emlékmű – Tiszaszőlős

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  • Március 15. Kopjafa

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  • Református templom

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal

Telefon: 59/511-408

Orvosi Rendelő

Telefon: 59/511-264

Forrás: tiszaszolos.hu

Vélemény, hozzászólás?