Tiszabő

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Közép – Tisza

Település leírása:

A falu Törökszentmiklóstól Észak-keletre 23 km távolságban fekszik a Tisza bal partjának tövében, festői környezetben.A falu közlekedés-földrajzi szempontból igen kedvezőtlen helyzetben van, hiszen zsák település,a 4-es számú főútról Fegyvernek felől lehet megközelíteni alsóbbrendű bekötő úton.Tiszabő Árpád-kori falu, a honfoglalás után, valamilyen segédnép lakhatta. Nevét először 1077-ben említi oklevél Bek illetve Begh alakban. A szó török eredetű “nemzetségfő” a jelentése. Plébániáját már az 1332/37. évi pápai tizedjegyzék is említi. Az ősi Kemej megye községei között szerepelt, mint fontosabb tiszai átkelőhely virágzott a török pusztításokig. Elnevezése a Tisza nevéből, és egyesek szerint egy Beő nevű földbirtokos nevéből ered.A XVIII. Század első felében a Hellebronth, az Almásy, a Koháry, a gróf Károlyi-család mellett a Hodossyak és a Hallerek voltak a falu birtokosai. A településen nem folytattak jelentősebb ásatásokat, csupán egy bronzkori sír leletei ismertek.Jelenlegi temploma a XIX. század elején épült, ékességei a szép fafaragású keretbe foglalt stációk..A vasút elkerüli, a lakosság legközelebb a Fegyvernek-Örményes állomáson tud vonatra szállni.A település közigazgatási területe 3509 ha, lakossága 2.180 fő, a lakásállománya 580 lakás. Az épületek egy részének színvonala elfogadható, de egyre több a lerobbant, gondozatlan épület.A 2000. évi tavaszi árvíz 10,8 m tetőzési magassággal, fellazítva a talajt, jelentősen megemelve a talajvizet, felbecsülhetetlen károkat okozott a településen. Sok lakás összedőlt, 415 lakásban pedig súlyos károkat okozott a talajvíz. A házak zöme elöregedett, 85 %-a hagyományos vályogból, megfelelő alap nélkül készült.A házak helyreállítására 100 millió forintot kapott a település, de csak igen szűkösen futotta. Az anyagi károknál is maradandóbb nyomokat hagyott, az emberek lelkében a rombolás és pusztulás, a tönkrement és nehezen felújítható épületek, sok esetben egy élet munkája semmisült meg..A lakosság közel 80 %-a cigány származású, fiatalabb korosztályban ez az arány még ennél is magasabb.A település lakóinak megélhetését sokáig a mezőgazdaság jelentette, még akkor is ha település az ország legszárazabb aszályos területei közé tartozik az évi 500 mm körüli csapadék átlaggal. A kárpótlással többen földhöz jutva magánvállalkozóként dolgoznak, tengetik életüket. Jelenleg a településen néhány agrárvállalkozó műveli a földeket.A településre mégsem az elnéptelenedés a jellemző.A valaha jobb napokat látott falu a rendszerváltás után nemigen tud magára találni. Az aktív korú lakosság elvesztette munkáját, a munkanélküliség meghaladja a 60 %-ot, a munkanélküliek döntő többségének szakképzettsége sincs.A falunak gyakorlatilag nincs helyben élő értelmisége.A népes gyerekkorosztály mára kinőtte az 1989-ben épült 100 férőhelyes óvodát, és a felújított, bővített iskolát is.Az önkormányzat címzett támogatásra pályázik, hogy új óvodát, iskolát tornatermet tudjon építeni.Az új ivóvízbázis létrehozását is csak pályázat és állami támogatás segítségével tudták megoldani.A település vezetői ebben a szorongatott helyzetben csak abban reménykedhetnek hogy az iskolában sikerül kinevelni egy rendszeres tanuláshoz, munkához szoktatott, tanult új nemzedéket.A felnőtteknek szervezett különböző tanfolyamok, nem sok sikert eredményeztek, ennek ellenére a későbbiekben olyan képzési és átképzési módszerek gyakorlati alkalmazását kell megoldani mely segít az alapképzettség hiányának áthidalásában.Magyarországon az elmúlt évek gazdasági és társadalmi változásai számos társadalmi csoport helyzetét rendkívüli módon megnehezítették. A változások vesztesei a hátrányos helyzetbe kerültek között kiemelkedően nagy számban találunk roma közösségeket, családokat és személyeket. Helyzetüket az átalakuló gazdasági környezet következményeként jelentkező munkanélküliség súlyosbította, megfelelő képzettség és szakértelem híján kiszorultak az átalakuló munkaerő-piacról.Az eltérő tanterv szerint haladó iskolákról készült beszámoló bizonyítja, hogy az oktatás és képzés kulcsszerepet játszik a roma lakosság társadalmi felemelkedésében, a munkaerő-piacra történő visszatérésben.Ezekre a problémákra keres komplex újszerű és eredményes megoldásokat a társadalom, a kistérség és a település vezetői az Európai Unió “”EQUAL”” elnevezésű kezdeményezésével. Az Európai Szociális Alap által támogatott program új módszereket kíván alkalmazni a munkaerő piacon tapasztalható hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenségek leküzdésére, lehetőséget adva olyan új, kísérleti kezdeményezések kipróbálására, amelyek a jövőben megváltoztathatják a képzés és a foglalkoztatás gyakorlatát, tanulva a tagországok eredményes tapasztalataiból, az országok közötti együttműködés ösztönzésére.A vasút elkerüli, a lakosság legközelebb a Fegyvernek-Örményes állomáson tud vonatra szállni.A település közigazgatási területe 3509 ha, lakossága 2.180 fő, a lakásállománya 580 lakás. Az épületek egy részének színvonala elfogadható, de egyre több a lerobbant, gondozatlan épület.A 2000. évi tavaszi árvíz 10,8 m tetőzési magassággal, fellazítva a talajt, jelentősen megemelve a talajvizet, felbecsülhetetlen károkat okozott a településen. Sok lakás összedőlt, 415 lakásban pedig súlyos károkat okozott a talajvíz. A házak zöme elöregedett, 85 %-a hagyományos vályogból, megfelelő alap nélkül készült.A házak helyreállítására 100 millió forintot kapott a település, de csak igen szűkösen futotta. Az anyagi károknál is maradandóbb nyomokat hagyott, az emberek lelkében a rombolás és pusztulás, a tönkrement és nehezen felújítható épületek, sok esetben egy élet munkája semmisült meg.Tiszabő Árpád-kori falu, a honfoglalás után, valamilyen segédnép lakhatta. Nevét először 1077-ben említi oklevél Bek illetve Begh alakban. A szó török eredetű “”nemzetségfő”” a jelentése. Plébániáját már az 1332/37. évi pápai tizedjegyzék is említi. Az ősi Kemej megye községei között szerepelt, mint fontosabb tiszai átkelőhely virágzott a török pusztításokig. Elnevezése a Tisza nevéből, és egyesek szerint egy Beő nevű földbirtokos nevéből ered.A XVIII. Század első felében a Hellebronth, az Almásy, a Koháry, a gróf Károlyi-család mellett a Hodossyak és a Hallerek voltak a falu birtokosai. A településen nem folytattak jelentősebb ásatásokat, csupán egy bronzkori sír leletei ismertek.Jelenlegi temploma a XIX. század elején épült, ékességei a szép fafaragású keretbe foglalt stációk.A falu Törökszentmiklóstól Észak-keletre 23 km távolságban fekszik a Tisza bal partjának tövében, festői környezetben.A falu közlekedés-földrajzi szempontból igen kedvezőtlen helyzetben van, hiszen zsák település,a 4-es számú főútról Fegyvernek felől lehet megközelíteni alsóbbrendű bekötőúton.

Nevezetessége:

  • Római katolikus (Keresztelő Szent János-) templom: 1777-1809 között épült. Oltárképét 1860-ban festette Illés Pál.
  • Nepomuki Szent János-szobor.
  • Polgármesteri Hivatal: 1914-ben épült, szecessziós stílusban.

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal

Cím: Tiszabő Fő út 47.

Telefon: 06-56-337000

Fax: 06-56-549007

Forrás: www.tiszabo.t-online.hu

Vélemény, hozzászólás?