Rákóczifalva

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Közép – Tisza

Település leírása:

A kedvező természeti tényezők, a folyó közelsége közrejátszottak a település kialakulásában. A folyótól l-2 km-re magas part húzódik, ide települt a falu. E magas partnak főleg árvízvédelmi szempontból van jelentősége. Magas homokhát húzódik a község nyugati szélén. Homokjának nagy része beépült a falu házaiba. A dombon l962. május 22. és június 30. között ásatásokat folytattak. Az előkerült formás, mintás cserépedények, bronz ékszerek, emberi csontok, furcsa alakú edények bizonyítják, hogy már az időszámításunk előtti időben is éltek itt emberek.
A domb öt különböző korú temetőt rejt. * Legkorábban a bronzkor elején 3800 évvel ezelőtt temetkeztek ide. A dombot egy korai és egy késő avar népcsoport használta temetkezési helyéül. Az első csoport temetési helyére jellemző leletanyag a VII. század második felétől a VIII. század közepéig lehetett használatban. * A második csoport sírjai a VIII. század második feléből és a IX. századból valók. * A harmadik temető a magyar honfoglalás körüli időkből származik és valószínűleg a besenyők temetkezési helyéül szolgált. * A negyedik rétegben pedig magyarok sírjai voltak a honfoglalás utáni első századból. * Az avarok után utoljára a X. században temetkeztek a dombon. (Az ásatás helyén gépi erővel homokbányászást folytattak, s a feltárás megindulásáig sajnos sok urnasír megsemmisült.)Az első telepesek a lakott területet körülvevő mocsárvilágban elsősorban halászattal foglalkozhattak. A település utolsó házai mellett folyt valamikor az élő Tisza. Ennek maradványa a Bivalytói-csatorna, mely nevét onnan kapta, hogy a vontatásra használt állatokat itt itatták, jelenleg csapadékvíz- és belvízelvezető csatornaként szolgál.
A római kor alatt Szeged és még néhány település mellett Rákóczifalva is ismert, lakott település volt, mint fontos átkelőhely a Tiszán. Itt vált el a mai Budapest felől jövő országút Debrecen és Békéscsaba felé. Varsánypuszta nevével először 1075-ben találkozunk, a Szolnokot mezővárossá nyilvánító oklevélben, ahol mint Ferra Vascionorum-ot említik.
A mai Rákóczifalva és környéke területét 1411-ben Zsigmond elcserélte Vukovics György rác fejedelemmel, 1461-ben pedig Mátyás király Szilágyi Mihálynak adományozta. A török hódoltság kezdetén a környék egyik legnépesebb települése, lakossága a 15 éves háború alatt megritkult, s bár létezik a XVI. században is elveszti korábbi jelentőségét. A település a török kor végén pusztult el. Thaly Kálmánnak a Rákóczi-kor történetírójának kutatásai szerint II. Rákóczi Ferenc 1704-ben Szegedről idetelepítette a lakosságot. Az 1704. és 1706. között épített kastély lett a központja az uradalomnak. A Szabadságharc leverése után a kastély báró Malonyai, majd a kincstár tulajdona lett.
A telepítvény ekkor Szolnok város elöljárósághoz tartozott közigazgatásilag.

Nevezetessége:

  • Kuruc Hagyományőrző Egyesület
  • Hagyományok Útja
  • Restaurátor műhely
  • Kés, kardkészítő mester
  • Csuhélyfonó
  • Bélyeggyűjtemény
  • Érmegyűjtemény
  • Emlékezések könyve
  • Kultúralovagja
  • Címerfaragó
  • Madártenyésztés
  • Kisállat tenyésztés
  • Tanösvény
  • Macimúzeum

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal
Cím: 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 2.

Telefon: 56/ 441-030, 56/ 441-028, 56/ 441-006

Fax: 56/ 441-542

E-mail: titkarsag@rakoczifalva.hu

Háziorvosi szolgálat

Cím: Rákóczifalva, Szabadság tér 8.

Telefon: 441-015

Telefon: 441-024

Telefon: 441-022

Forrás: www.rakoczifalva.hu

Vélemény, hozzászólás?