Polgár

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Közép – Tisza

Település leírása:

A város három megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) határán, Hajdú-Bihar megye északnyugati peremén található. Nyugaton és északnyugaton, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó Tiszapalkonya, Tiszaújváros és Hejőkürt határolja, köztük természetes választóvonalként húzódik a Tisza. Észak-keleten a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéhez tartozó Tiszadob és Tiszavasvári, délen pedig a Hajdú-Biharhoz tartozó Görbeháza és Újszentmargita határolják. Keleten a külterülete Hajdúnánással is érintkezik. Polgár jelentős távolságra van minden nagyobb várostól. Közülük legtávolabb a megyeszékhely –Debrecen- van, 57 km-re, míg Nyíregyháza 51, Miskolc 49, Hajdúnánás pedig 25 km-re. A legközelebb eső város, Tiszaújváros, 10 km-re található. A volt társközségek Polgártól számított távolságai a következők: Folyás 8 km, Újtikos 8 km, Tiszagyulaháza 13 km, Újszentmargita 17 km, Görbeháza 11 km. Közlekedés-földrajzi helyzete jó, hiszen a városon, a város mellett halad a 35-ös főút elkerülő szakasza, és ebből ágazik el a 36-os számú másodrendű főközlekedési útvonal. A keleti országrész legjelentősebb tranzit útvonala az M3-as autópálya a város közvetlen határában halad el. Az M3-as autópálya polgári csomópontjánál helyezkedik el a Magyarországon egyedülálló Tájtörténeti és Régészeti Pihenő Park (M3 Archeopark) a Polgári Ipari Park valamint az M3 Outlet Center is.
A város vasútállomása a 117-es mellékvonalon van. 1891-ben építették meg az Ohat-Pusztakócs-Polgár közötti szakaszát, ezt 1894ben Tiszalök-Görögszállás irányába meghosszabbították. Ohatnál a Debrecen-Füzesabony, Görögszállásnál a Nyíregyháza-Miskolc közötti vonalhoz csatlakozik. Forgalmi teljesítménye kicsi, műszakilag elhanyagolt pályaszakasz, súly- és sebességkorlátozással működik, megszűntetésének gondolata többször felvetődött már. A településhez 14 külterületi lakott hely és szórvány tartozik, összesen 174 fős népességgel.Geológiai tekintetben hazánk fiatal területei közé tartozik a város határa. A természetföldrajzi tájbeosztás alapján külterületének kisebb, nyugati része a „Tisza Borsodi Ártérnek”” vagy más terminológia szerint a “”Hortobágyi Tisza-mentének”” eleme, nagyobb része a Hortobágy zömében holocén, tiszai üledékekkel takart síkján terül el. Ez utóbbi fejlődéstörténetét tekintve sajátos területe az Alföldnek. A táj jelenlegi vonásait csak a Tisza-szabályozás, árvízi-mentesítési, lecsapolási munkálatai óta viseli. Az addigi vizenyős, mocsaras jelleget váltotta fel a száraz, szikes kép. A A mesterséges felszínformálás nyomaként kunhalmokat is találhatunk. Döntően emberi tevékenység nyomai ezek a kerekded vagy ovális alaprajzú képződmények, melyek megtörik a táj egyhangúságát. E halmok a nomád népek táborai mellé emelt őrdombok, vagy temetkezési helyek voltak, magasságukat az árvizek által összehordott növényi maradványok is növelték. (Ásotthalom, Bata-halom, Bivaly-halom stb.)

A Hortobágyi Tisza-mentéhez tartozó területet elhagyott folyómedrek, morotvák hálózzák be.
A vízhálózat meghatározó eleme a Keleti-főcsatornából kiágazó, 25 köbméter/másodperces vízhozamú Nyugati-főcsatorna vízrendszere. Az Alsó-selypes-Hataj-Völgyes-Árkuséri-főcsatorna (89 km, 630 km) tiszai átvezetésekkel erősen befolyásolt vízhozama kihat az összes vízfolyás vízjárására. A felszíni vizek közül kiemelkedik méreteivel a mesterséges eredetű, 309 hektáros Polgári tározó.Természetes növényzete a Tiszántúli flórajárás része. A Hortobágyhoz tartozó részek jellemző erdőtársulásai a pusztai tölgyesek, a sziki tölgyesek csak kisebb foltokban fordulnak elő. Az ártéren bokorfüzesek, fűz-nyár-éger-ligetek, kőris-mézgáséger láperdők, tölgy-kőris ligeterdők a legjellemzőbbek. A város határa 5,2%-ban erdősült. Mellettük mocsárrétek, iszaptársulások és a szikes puszta is előfordulnak.Állatvilágából legnagyobb értéket a madarak képviselik. A Hortobágyon őshonos sziki pacsirta és a túzok mellett vízi- és gázlómadarak, ragadozók figyelhetők meg. Turisztikai szempontból nagy a jelentősége a vadászható állatfajoknak (fácán, vadkacsa, fogoly, vaddisznó, nyúl, őz), és a vizek gazdag halállományának.Kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai miatt általában legelőként, kaszálóként, helyenként szántóként vagy lágy lombos erdőkkel hasznosítható a terület.A táj igazi értékét a ritka növénytársulások, és a gazdag állatvilág adja.

Nevezetessége:

  • Régészeti Park Gumiabroncs-égető üzem (Magyarország épülő, harmadik legnagyobb direkt égető berendezése

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal

Cím: 4090 Polgár, Barankovics tér 5.

Forrás: www.polgar.hu

 

Vélemény, hozzászólás?