Nagykörű

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Közép – Tisza

Település leírása:

Szolnoktól északkeleti irányban a Tisza zöldellő galériaerdeitől övezve találjuk ezt a hangulatos, kicsiny ékszerdobozt, Nagykörűt.
Régészeti leletek szerint több ezer éve lakott ez a csodaszép táj. A falu történelme elválaszthatatlan a folyótól. Ma a szőke Tisza vizét mindenfelé gátak kísérik, kanyarulatai közül a szabályozás alkalmával kettőt átvágtak. Régen a vízrendezések előtt az itt élő emberek megélhetését a folyó élővilága, termékeny ártere, és a földeket éltető, televényt a hozó vize biztosította. A kiöntések után visszamaradó, iszapos aljú, nap forrósította vizek ontották a halakat. A mocsárréteken vízkedvelő növényeket, almát, körtét, szilvát, szőlőt termesztettek. A buja aljnövényzetű erdőkben változatos és kedvező feltételeket talált az állatvilág. Az ártér legelőin szürkemarha gulya lelt finom, dús fűre. A sekély vizekben mangalica-féle ártéri sertéskondák dagonyáztak. A vizek fölött a szárazabb magasparton szántók, gyümölcsösök váltakoztak. Ahol a Tisza teremtette turzásdombok a legmagasabbak, ott sorakoztak a templom körül a fehérre meszelt házak.
Első írásos említése 1067-ből maradt fenn. A 1300-as években GutKeled nemzetségbeli Lothar báné volt a monostorral rendelkező falu. 1318-ban a Károly Róbert a Lothar bán fiainak hűtlensége miatt a birtokot Kompolty Péternek, sebesi főispánnak, a királyné tárnokmesterének adományozta Kürümonostora néven. A Tisza jobb partján fekvő település temploma már 1330 körül megvolt.
A török időket a falu lakossága a Tisza nyújtotta táj védelmében vészelte át. A körüiek emlékezete szerint 1530. július 19-én, Illés napján a település kifosztására indult török csapat az ártér mocsarába veszett. Az esemény emlékét azóta is őrzik Nagykörűn. Mai napig megünnepelik az Illés-kőnél megtartott ájtatossággal. 1576-ban 57 tizedfizető lakosa van.
A török kiűzése után a kamara rendelkezésére egy Enczinger nevű osztrák katonatiszt a birtokosa a kincstár mellett.
1751-től Orczy Lőrinc a homokhátakból földet osztott a település lakóinak. Egy új mezőgazdasági ágazat, a zártkerti gyümölcs- és szőlőtermesztés jelenik meg az addig virágzó a természet éltette, ártérér sokoldalú gazdasága mellett.
Az 1848-49-es szabadságharc dicsőséges küzdelmeiben 99 polgára vett részt.
1847-ben és 1856-ban a Tisza szabályozása megváltozotta a község földrajzi helyzetét. A folyó kanyarulatait átvágták és gátakat építettek az áradások ellen. Nagykörű történelmében ez a múlt ismét helyet kapott. Az idelátogató, vendégek bebarangolhatják a vadregényes tiszai árteret, fürödhetnek a Közép-Tisza legnagyobb homokos strandján.
A Tisza szabdalta Körűi medence közepén fekvő település büszkesége, Magyarország legnagyobb cseresznyése, mely több mint, 200 hektáron terül el. A 19. században Petrovay György földbirtokos honosította meg itt a Germersdorfi cseresznyét, melynek egyedülálló zamata tette ország-világ előtt híressé Nagykörűt. Korábban elsősorban a Szolnoki piacra szállították a termelők hajóval, de ma már külföldi piacokra, Olaszországba, Németországba vagy a balti államokba is exportálják.
A falu felejthetetlen légköre, népi építészetének egyedülállósága, Tisza homokos partja, szabad strandja évek óta vonzza a turistákat. A strandolás színesíthető pálinkafőző látogatással, kézműves bemutató megtekintésével vagy egy finom cirkoskalács-sütéssel a Tájház kemencéjében. A településen öko-túra útvonal várja a természet szerelmeseit. A Tisza nyugodt vize alkalmas a vízi sportokra, a fűzfátylas vízpart horgászásra, a végtelen rónaság lovaglásra, az ártér csendes erdei vadászatra.
A bőséges termést hagyományosan a júliusi cseresznyefesztivállal ünneplik, tavasszal pedig a Virágbontó Hétvégén, lovas hintóról gyönyörködhetnek a turisták a virágba borult hófehér cseresznyerengetegen. A községben rendszeresen rendeznek kézműves- és néptánctábort. Itt van a Nemzetközi Tisza-túra egyik megállóhelye is.
A Tisza vizei között megbújó falu határában a Tisza szelte, nedves rét fölé magasodó turzásdombon hajdan monostor létezett.
A monostort egyesek szerint a Johanniták, vagy a Máltai lovagrend tagjai alapították. Mások nemzetségi monostornak valószínűsítik a Kürü Monostorát.
Romlását már a XIII. sz-i tatár dúlás, végleges pusztulását a török uralom okozta. Azóta a monostor elveszett, létét bizonyítják a fennmaradt földrajzi nevek, iratok, dokumentumok, valamint a szájhagyomány. Romjai a XIX. sz-i Tisza-szabályozás alkalmával a Monostort Tisza temette el. Ma már csak a Tisza fodros habjai mesélnek nyári cseresznyeérlelő melegben a kereszt alatt a hazát védő hős vitézekről, hol most csillogó habokban fürdik az ezernyi részre tört napsugár.

Nevezetessége:

  • Daphne, a folyó lánya. Nagykörűben a közismertebb neve: Tisza-szobor. A 2000-es nagy tiszai árvíz után többen javasolták a védekezés emlékére valamilyen emlékmű felállítását. Ebből az ötletből nőtte ki magát a szoborállítás.
  • Illés-kő
    A Tisza ölelte falu egyik leghíresebb műemlékének története a török időkig nyúlik vissza. A szabályozatlan Tisza vizei között homokdombokon megbújó falura 1530. július 19-én egy harácsoló török csapat támadott, a falut azonban soha nem érte el, mert gázlót tévesztve a Tisza kiöntésének mocsarába veszett. A megmenekülés emlékére állították a falu lakói ezt az egyszerű emlékművet. Minden év július 19-én a megmenekülés emlékére hálaadó körmenet vonul a Kőoszlophoz, amely az eseményhez legközelebbi magaslaton, a Lapos tó partján állt.1847-ben a faluhoz közelebbi helyre hozták az emlékművet. 1862-ben a község egy alapítványt hozott létre az emlékmű rendszeres karbantartásáért, és egy Illés prófétát ábrázoló képpel díszítette. Az Illés napi körmenet mára népszokás, melyhez az egri érsek nyilvános fogadalmi rendet határozott meg. Illés napi körmenetünk egy igazi, egyedi, falusi néphiedelem ünnepe.
  • Szent István öröksége

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  • Templom
    Egy kicsi, “mezítlábas”, igazi, egyszerű szépségű templom lehetett. Kívülről hófehér falak, bélletes kőkapu, lőréses ablakok, belül, ártér adta famenyezet, és a nép bibliája, a freskók. Képzeletünkben, már csak az igazi középkori jelleget kölcsönző gregoriánok hiányoznak.A Tisza éltette falu temploma már 1330-ban megvolt. A Mohács előtti korokból más történelmi forrást nem ismerünk.
    A hódoltsági területeken élők élete más lett, átszerveződött. De a Tisza árterében a homokdombokon megbújó település temploma megmaradt, a kegytárgyakat megőrizte a lakosság.
    Az 1683-as török-tatár pusztítást a Tisza vizei védelmezte falu átvészelte, 1699-ben a Nagykunságban csak itt volt katolikus plébánia.
    1776-ban a községbe látogató Eszterházy Károly rossz állapotban találta a templomot. Még látogatása évében elkezdődött az új templom építése a hívek és az akkori patrónus, Haller Sámuel támogatásával. Az építkezés 19 évig tartott, 1785-ben szentelték fel.
    Az új templom egyszerű barokk épület, enyhén kiugró közép rizalittal, a homlokzat közepén álló toronnyal. Az egyhajós, dongaboltozatú templom sekrestyéjébe festett, faragott késő gótikus kapu nyílik.
    A torony később épült a templomhoz, állagával többször volt baj. A harangokat az első világháborúban elvitték. 1944-ben a torony találatot kapott, a romos részt visszabontották. A csonka tornyot a Községi Önkormányzat 1994-ben újjáépítette.A templomkertben egy gyönyörű, régi, falusi, fakeresztes golgota áll. A hozzá vezető úton stációk sorakoznak. A kert különlegessége Magyarország egyetlen cseresznyefajtagyűjteménye, ahol több mint 100 fajtából közel 400 cseresznyefát nevelnek. A fehér templom az áprilisi virágözönben szinte elhalványul.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal

Cím: 5065 Nagykörű, Május 1. út 1.

Telefon: 56/494-001

Fax: 56/494-351

E-mail: pm@phkoru01.t-online.hu

Forrás: www.nagykoru.hu

Vélemény, hozzászólás?