Csobaj

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Közép – Tisza

Település leírása:

Az 1981. évi ásatások során feltárt kelta eredetű sírokban talált temetkezési tárgyak, melyek a miskolci Herman Ottó Múzeumban találhatók, azt bizonyítják, hogy Csobaj község eredete az időszámításunk előtti időkre nyúlik vissza. A település az ország második legnagyobb folyója, a Tisza jobb partján fekszik, a folyó mindig is fontos meghatározója volt a völgyében letelepedett népek életének. A folyónak jelentősége mindenekelőtt a melléje letelepedett vízigénylők miatt volt fontos.A Tisza folyó kedvező hatása mellett számos kár forrása volt. Az árvizek idején a korlátozó töltések nélkül jelentős veszélyt jelentett a földterületek hasznosítására, az itt lakók életére.Csobaj 1252 előtti időkben az Aba nemzetség tulajdona volt, Szent István király egyházában. 1252-ben a levéltári adatok szerint Löki Eél fiai veszik meg Csobajt. 1446-ban Perkedi Bálint Szabolcs vármegye alispánja volt itt birtokos.1449-ben a Várady és Dobó család tulajdona.Az 1800-as évekig számtalan birtokost jegyeztek fel Csobajon és a Taktaközben. A falu sűrűn cserélt gazdát, a nagybirtokosok között, így Patay Gyuláné, gróf Tisza Istvánné, Balogh, Baranyai Dezseffy, Dégenfeld, Radvánszki családok között.Tatár-török-labanc dúlásról említésre vonatkozó adat nincs. Csobaj községet mindig magyarok lakták. A jobbágyfelszabadítás előtt néhány kisnemes élt a faluban. A lakosság zömét, jobbágyok, zsellérek és cselédek tették ki.Nem kímélték a falut a természeti katasztrófák sem, árvizek, tűzvészek, járványok 1834. október 10-én földrengés is sújtotta a falut. Az éhínség is sűrűn felütötte a fejét.1928-ban itt járt Móricz Zsigmond. A hagyomány szerint innen ered „Forró mezők” című regényének ötlete. Az 1948 után letűnt jogi és társadalmi különbségek hatására egységes parasztréteggé alakult a cselédek, zsellérek, kisnemesek rétege. A feudális elnyomás és érdektelenség miatt a község nem fejlődhetett. A felszabadulás előtt két nagy földbirtokosé volt a község földterületének több mint 2/3-a, ebből eredően a község lakosságának ~ 70%-a föld nélküli volt. Az 1945-ös évben Csobajon közel 200 lakóház állt, ezt követő években 1945 után 180 lakóház épült. Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.A termelőszövetkezet megalakulása 1945 majd 1957-ben sem hozott változást, mert az 1960-as évektől fokozottan éreztette hatását – a földterületek elvizesedésével – a Tiszalöki Vízi erőmű. Az 1990-es évek elején a TSZ teljesen csődbe jutott 40 milliós veszteséggel felszámolták. A falu lakossága ellehetetlenült, tanácstalanná, kiszolgáltatottá, munkanélkülivé vált. Mára már felélte a lakosság az 1990-es évekig felhalmozott szellemi, erkölcsi és anyagi tartalékait.

Nevezetessége:

  • II. világháborús emlékmű
  • Tiszalöki Erőmű építése során kialakult tiszai holtág.
  • Kifli-tó növény- és élővilága.

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal

Cím: 3927 Csobaj, Rákóczi út 1.

Telefon: 47 586 008

Fax: 47 386 010

E – mail: csobaj.hivata@freemail.hu

Forrás: www.csobaj.hu

Vélemény, hozzászólás?