Zsurk

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Felső – Tisza

Település leírása:

Zsurk az Északkelet-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 77 km távolságra, az ukrán határ mentén található település. Közlekedés szempontjából jól megközelíthető, a 4- es főútról Záhonynál leágazó alsórendű úton érhető el. A legközelebbi vasútállomás a szomszédos Záhonyban van. A település keleti és északi határa a Tisza, ami egyben az országhatárt is jelenti. Éghajlata mérsékelten meleg, közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1930, a középhőmérséklet 9,3-9,4 C, a csapadék 650-660 mm. Az uralkodó szélirány az É-i, de jelentős a DNy-i és a DK-i aránya is.  Erdőtárulásait lágy lombúak, hazai és nemes nyárak, valamint akácosok alkotják. Növénytársulásaira jellemzők a homokpuszta-gyepek, homoki legelők. Talaja nyers öntéstalaj.

Zsurk egyutcás, szalagtelkes település az Északkelet-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 77 km távolságra, az ukrán határ mentén található.

Ősi tiszai átkelőhely volt Kisvárda és Munkács között. Zsurk  Közlekedés szempontjából jól megközelíthető, a 4-es főútról Záhonynál leágazó alsórendű úton érhető el. A legközelebbi vasútállomás a szomszédos Záhonyban van. A település keleti és északi határa a Tisza, ami egyben az országhatárt is jelenti. Éghajlata mérsékelten meleg, közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1930, a középhőmérséklet 9,3-9,4 C, a csapadék 650-660 mm. Az uralkodó szélirány az É-i, de jelentős a DNy-i és a DK-i aránya is.  Erdőtársulásait lágy lombúak, hazai és nemes nyárak, valamint akácosok alkotják. Növénytársulásaira jellemzők a homokpuszta-gyepek, homoki legelők. Talaja nyers öntéstalaj. Jelenleg a záhonyi kistérség tagtelepülése.

Személynévi eredetű helynév, a szláv nyelvből származó Survagy Zsur az alapja. Először egy átiratban megmaradt, 1067 táján keletkezett oklevél említi. Ebből tudhatjuk, hogy az Aba nemzetségbeli Péter ispán itteni birtokát több más helységgel együtt a százdi apátságnak adományozta. Külön értéke az oklevélnek, hogy megnevezi a község egyházát, a Szent Márton tiszteletére emelt kápolnát.

1212-ben II. Endre király Bánk bánnak, Bihar megye főispánjának adományozta. 1322-ben már a Bánffy család tulajdonában volt.

A XV-XVI. században a Losonczi családé és a szentmártoni uradalomhoz tartozott. 1556-ban mintegy 65-70 lakója lehetett. 1588-ban 58 jobbágycsalád lakott itt, 1591-ben a szentmártoni uradalmat Forgách Zsigmond megszerezte, ettől kezdve a Forgách család tulajdona maradt 1945-ig. A XX. század elején 139 háza, 896 többségében református lakosa volt. A Tiszai járáshoz, majd 1950-től a kisvárdaihoz tartozott közigazgatási szempontból.

Nevezetessége:

  • Harangtorony

A templom nyugati homlokzata előtt álló torony a megye legrégebbi harangtornya. A hagyomány szerint 1560 körül épült.A földszinti gerendáit kicserélték és aláfalazták 1882-ben. A 41 méteres magassága is egyedülálló. A négy fiatorony későbbi átalakítás eredménye, magasságukban a toronysisak nyolcszögletűvé válik.

 

  • Református templom

Református templomáról az első említés 1700-ban keletkezett. A jelenlegi templom 1891-ben épült, állítólag a régi templom másaként őrzi annak formáját és nagyságát. A mennyezetet a régi templomból építették be. A nyugati karzat 11 álló téglány alakú mezejét lapos oszlopocskák választják el egymástól. A középső mező oltárszerű építményre helyezett virágcsokrot ábrázol. Ezt jobbról-balról öt-öt ovális alakú, allegorikus festés szegélyezi. A keleti karzaton felirat 1795-ös dátummal.A kazettás famennyezet allegorikus ábrázolások, vázában lévő virágok és ornamentális medalionok díszítik. A mennyezet 1795-ben készült, az alakos táblák 1841-ben. A barnára festett léckeretek kereszteződését négylevelű, fűrészelt rózsák emelik ki. Jellege: téglából épült, sokszög záródású teremtemplom, a korábbi épület karzataival és mennyezetével. A templom nyugati homlokzata előtt áll a harangtorony. A földszinti ágasokat és gerendákat, 1882-ben kicserélték és ekkor majdnem 3 méter magasan aláfalazták. A gerendarész kissé konzolosan kiül, s ezzel külön hangsúlyt kap a szoknya és a felsőrész közötti toronytörzs karcsúsága. A négyzet alaprajzú torony fiatornyokkal ékített, egyszerű, négyzet alakú, zömök, félköríves ablakokkal, gúla fedésűk tetejében gombbal és zászlóval. Maga a toronysisak tűje a fiatornyok magasságában nyolcszögletűvé válik. Csúcsában gombos zászló van, melyen az 1891. évi helyreállítási dátum olvasható. 1924-ben is renoválták.

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal

Cím: 4627 Zsurk, Dózsa György út 1.

Forrás: www.zsurk.hu

Vélemény, hozzászólás?