Zalkod

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Felső – Tisza

Település leírása:

Zalkod község a Bodrogzugban található, a Tisza és a Bodrog folyók találkozásának közelében. A település a Bükki Nemzeti Park hatósága alá tartozó tájvédelmi körzetben található. Ennek köszönhetően gazdag madár és növényvilága van. A község nevezetessége, a Római Katolikus Templom valószínűleg az 1200-1300-as években épült, amely a környező települések számára anyatemplomi feladatokat is ellát.

A mai Zalkod területe, hasonlóan a környező Bodrogközhöz, az ősi időktől kezdve kedvező élettér volt az ember számára. Geológiai, régészeti vizsgálatok eredményei az őskortól (neolitikum) kezdve szinte folyamatos emberi jelenlétet igazolnak. Régészeti, történeti vizsgálatok szerint a honfoglaló magyarok állandó szálláshelye és ártéri gazdálkodás színhelye volt. Az első írásos emlékek egyházi jellegűek: 1220 körül a Váradi Regestrum említi nevét, Mindenszentekről nevezett egyházának már az Árpád-korban nyoma van: egy 1299-ben kelt oklevél szerint Viss falu, és a ma már nem létező Csenke emberemlékezet óta Zalkod leányegyháza (filiája) volt. Az 1332-es pápai tizedjegyzék a zalkodi pap nevét is leírja  (Domokos). 1460-ban  az Újfalussy család, 1470-ben az Óbégényi, 1492-ben a Márky család birtokolja.

A XVII. század közepétől a Rákóczi család tokaji uradalmához tartozott, amit szatmári békekötés után a kincstár elkobozott, így a tokaji kamarai uradalomé lett. A reformáció során a templom és a plébánia a reformátusok kezére került. Az 1699. évi templomösszeírás szerint kőtemplomából ekkor csak a falak álltak már. 1725-ben a tokaji Farkas Jakab plébános jelentése szerint a katolikus földesurak számára visszavették a régi templomot, de romos állapotban, papjuk sem volt. 1748-ban visszaállították a zalkodi plébániát, a környező települések: Kenézlő, Tímár, Balsa, Szabolcs, Vencsellő, Bercel, Paszab, Buj, Gáva filiákkal. Ettől kezdődően van anyakönyve.1756-ban fejezte be Téglásy József a templom építését, majd a paplak is elkészült. Az 1800-as évek elejére újra romos lett, leányegyházaiból is már csak Viss és Kenézlő maradt meg.  A római katolikus templomot 1856-ban helyreállítása után Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel Molnár János akkori plébános idejében. A falu egészen az 1950-es évekig Vissel és Kenézlővel együtt Szabolcs vármegyéhez tartozott, bár már 1850-ben három hónapig Zemplén vármegyéhez csatolták. Népi, építészeti és általános hagyományaiban is érezhető a szabolcsi tájjelleg.

Gazdálkodásában sokáig megmaradtak a hagyományos ártéri gazdálkodás elemei (rét-legelőgazdálkodás, nádlás, halászat, stb.) az ármentes szint szántóföldi gazdálkodása mellett.  (búza, rozs, kukorica, dohány).  Úrbériség nem volt, földesúri családok (Szentimrey, Paraszkay, Bekényi, Bajusz, Bernáth, Komjáty, Dombrády, Ocskay) majorságait találjuk az 1850-es évekbeli leírás szerint. Nagy társadalmi átalakulást hozott a második világháború utáni időszak; a téeszesítés, a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulása megváltoztatta a település teljes gazdasági arculatát.

Az 1960-ban létrejövő Kossuth Termelőszövetkezet a régi földesúri birtokok és négy nagygazda elvett földjén (kb. 1000 katasztrális hold) alakult meg. 1971-ben  a vissi tsz-szel együtt összeolvadt a kenézlői termelőszövetkezettel, az irodát, a gépparkot áthelyezték, az irodának használt kastélyt lebontották. A gépesítés, tsz-összevonás után a feleslegessé vált munkaerő, főleg a férfiak a jobb kereset reményében a városokban mentek dolgozni, ingáztak, a nők nagyrésze a Dózsa Tszben a nagy munkaigényű zöldségtermesztésben vett részt (dinnye, káposzta, palántanevelés, paprika, uborka, dohánytermesztés); a fiatalok tanulni mentek, és legtöbben már nem is tértek vissza Zalkodra. Az 1960-ban 1000 főt elérő település lakossága fogyni kezdett, ma már csak 280-an maradtak. Jellemző az elöregedés, magas a munkanélküliség, a közeli Sárospatakon sincs sok munkalehetőség. Néhány őstermelő, 1-2 kereskedelmi vállalkozó és a polgármesteri hivatal alkalmazottai az aktív keresők. Néhány éve kistérségi program keretében szociális gondozók, könyvtáros dolgozik a faluban.

Nevezetessége:

Római katolikus temploma 1757-ben épült.

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal

Cím: 3957 Zalkod, Petőfi út 30/A

Telefon: 06 47 344-042

Forrás: www.zalkodert.uw.hu

Vélemény, hozzászólás?