Tokaj

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Felső – Tisza

Település leírása:

Amikor Tokaj neve elhangzik valahol, mindenki felkapja a fejét. Odafigyel a méltató szavakra, mondatokra. Helyesli az elismerést és tiltakozik, ha netán ócsárolják világhírű termékét a “tokaji bor”-t. Az a hírnév, mely a középkorban alakult ki, ma is visszahull e Tisza-Bodrog parti városkára.
Aki vasúton érkezik Tokajba, számára a lassú ismerkedés adott. A vasúti híd alatt, délről északnak először az ún. Szerelmi pincesor tűnik elébe. A vasúttal párhuzamosan futó hegylábat alkalmasnak találták, hogy egy új pincesort alakítsanak ott ki. Az egészet a magyar honfoglalás millecentenáriumának tiszteletére hozták létre.
Tokaj keletről a Tisza-Bodrog partjaira támaszkodik. Itt fut le a szikla hegyláb a Tiszába, innen a kőrév korai nevezete. Balról, Nyugat felől a Kopasz-hegy áll őrt fölötte. Több mint 500 m-es központi csúcsával, helyt biztosítva a keleti országrészt besugárzó TV átjátszó állomásnak, sugárzó toronynak. A Kopasz-hegy lankáin évszázadok óta termelik a szőlőt.
Sétálva a város centrumába vezető szépen kiépített közúton, először is feltűnhetnek a hegy lábait borító szépen művelt szőlők. Áldoznunk kell egy keveset az oktatásra is, a Bajcsy-Zsilinszky utcán található a Tokaji Ferenc gimnázium, Szemben vele Széchenyi István kollégium. A II. Rákóczi Ferenc általános iskola, vele egybeépítve a városi könyvtár.
Tokaj első írásos említése 1067-ben I. Géza királyunk egy oklevelében található. Ekkor kőrévként említik, a tiszai átkelő rév a mai közúti hídtól északra lehetett. 1073-ban Tokajként szólnak a településről, majd a következő század végén III. Béla király névtelen jegyzője (Anonymus) Gestajában Hímesudvarként emlegetett várát nevezi meg.
Tokaj jelentős szerepet kapott az ország keleti felében a máramarosi és erdélyi só elosztásában. A szárazföldön, továbbá a folyókon, vízi úton lehozott sót itt rakták ki, s tárolták. XVIII. században az erre épült királyi hivatal abban a 2 téglából álló, ikerkastélyban kapott otthont, amely útközben tűnik fel.
A középiskolai kollégium bejáratának szögletében áll a márványból faragott Széchényi István szobra. Utána már feltűnik a szépre avatott szemeknek a Rákóczi – Dessewffy kastély, az impozáns barokk stílusban tervezett épület.
Tokaj a középkorban sokáig csak révként szolgált átkelőhelyként. Míg a XVI. században első ízben ívelte át fahíd a folyó medrét. Ez a híd pusztult el az 1565-ös ostrom alkalmával. Mária Terézia királynő építtette a következő hidat, mely már nagyjából a mai közúti híd környékén állhatott.
Azt tudjuk, hogy e híd, illetve utódja pusztult el 1849-ben, a magyar szabadságharcban. Természetesen újjáépítették, mígnem 1896-ban megépült az első vashíd, melynek névadója lett Erzsébet királynő. Ma itt álló híd már sorban a negyedik, melyet 1961-ben adtak át a forgalomnak. Közben beérünk a városba. Átléptük a képzeletbeli déli kapun, mely a Hotel Tokaj déli falai mentén állhatott.
A tokaji vár a diósgyőri váruradalom déli erőssége volt. A váruradalom számos települést vonzott, illetve rendelt a tokaji várhoz, mint un. szolgáló falvak, mint Ladány, Tímár, Halász.
Eközben elérkeztünk a város főutcájára, melyet mindig Derék utcának neveztek. Balról áll az az épület (ma könyvesbolt), mely 1849 januárjában Klapka György fővezér szállásául szolgált. Ennek a falában van az az ágyúgolyó, mely emlékeztet minden magyart az akkor történtekre.
A város főutcája számos apró bolthelységet őriz, emlékeztetve Tokaj késő feudális kori, kereskedelmi szerepére. Szinte átmenet nélkül érkezünk a város főterére. Mely számos látnivalót tartogat. Balról áll a római katolikus templom (1913), a tér nyugati részén pedig a református templom (1802-1822) található. E térre nyílik az egykori Generális ház (katonai parancsnokság helye)
A tokaji várnak a szerepe különösen megnőtt az ország három részre szakadása (1541) idején, s annak következtében. A három országrész találkozási pontján elhelyezkedő vár fontos szerepet kapott Erdély – Királyi Magyarország és a török hódoltság hatalmi villongásai idején. Több alkalommal gazdát cserélt a vár végül is Rákóczi család tulajdonába ment át (1646). A legismertebb ábrázolása e korból maradt ránk, ugyan is I. Rákóczi György terveztette, olasz hadi mérnökökkel.
Ma a várnak egyetlen faldarabja látható a Bodrog folyó bal oldalán, ahol még egyébként lakóházak állnak, a vár egykori területén kapott temetkezési helyet a VIII. század végén a városi zsidóság. A sírkertet rendszeresen gondozzák, a mai zsidó temető (az újabb sírkert) a város északi bejáratánál helyezkedik el.
A város főterén áll ma Szent István király szobra (Péterfy László, 2000.). E teret díszíti, az un. Bacchusz-kút is a Hétszőlő Rt. épülete előterében (Szanyi Péter 1988.). A Hétszőlő Rt. tulajdonában van a tér déli sarkán elhelyezkedő, un. Rákóczi pince, ahol a helyi hagyomány szerint zajlott a Szapolyai Jánost királlyá kikiáltó országgyűlés (1527.)
A vár a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadság küzdelemben kapott szerepet. Mégpedig a labancok által előbb elfoglalt várat erős ostrommal tudta visszafoglalni, földesura 1704-5 telén. Ekkor adta ki a fejedelem azt a parancsot az akkori várkapitánynak, Patay Sámuelnek, hogy romboltassa le a várat. Indítékát nem ismerjük, csak találgatjuk az okát.
A város főterére visszapillantva, a római katolikus templom szentélye mögött egy kő oszlopon áll Nepomuki Szent János kőből faragott szobra (1802., Jesper Lőrinc). Egykor a híd tokaji hídfőjénél állott. A szabadságharc elvesztése után az emigrációba vonult Rákóczi Ferenc elkobzott vagyona a királyi kamarára szállott. A kamarai központ ekkor Tarcalra került, s onnan irányították a környék kamarai falvait, közöttük Ladányt, Tímárt, Rakamazt, s végül magát a vártól megfosztott Tokajt is. A város főterét díszíti az evangélikus templom bejárata is, melyet 1799-re építettek meg, forrásaink szerint 1800-ban vettek használatba. A Derék utca északi folytatásánál találhatók az un. Görög kereskedő házak. Az egyik Morelli család tulajdonában volt, a másik (ma a tokaji múzeumnak ad otthont) a Karácsony család boltja és lakóháza volt. A XVIII. század utolsó ötödében épültek. A múzeum ad helyet a hegyaljai szőlő és bor néprajzi kiállításának. Az emeleten a Béres Béla egyháztörténeti anyagát láthatjuk. A földszinten vannak az ideiglenes kiállításoknak helyet adó, egykori bolthelyiségek. Borkiállítás kapott helyet az épület alatt található 2 szárnyú pincében melynek udvarán különböző kőből készült helytörténeti tárgyak láthatók.
A görög kereskedők és az Orosz Borvásárló Bizottság együttese alkotta a tokaji ortodox egyházat, s az 1788-90-ben építtette templomát a városból kivezető úttal párhuzamos Vasvári Pál utcára, melynek régi elnevezése Orosz utca. Amikor a zártan egybeépített utcát elhagyjuk balról feltűnik , az egykori pálos kolostor többször átépített épülete (ma egészségügyi gyermekotthon). Az épület déli sarkánál állhatott a város északi kapuja. Ezen kívül már alig volt építmény. Mindössze a Bercsényi udvarház, továbbá mögötte a római katolikus ispotály. Ezzel eljutunk a Patkó bányához. A kőbánya ma még elhagyatott tere zárja a város képét és túránkat. 

Nevezetessége:

  • Tokaji Galéria (egykori ortodox templom),
  • Tokaj múzeum(volt Karácsony-ház),
  • Tokaji Borok Háza,
  • Jézus szíve templom,
  • Görög katolikus templom Városháza,
  • Köztéri szobrok,
  • Finánc-dombi kilátó Erzsébet királyné hídja,
  • Rákóczi-Dessewffy kastély Rákoczi Pince,
  • Széchenyi sétány,
  • Rákoczi-kút,
  • Az elpusztult Tokaji vár (Rákoczi-vár)maradványai,
  • Paulay Ede Színház,
  • Kulturális és Konferencia Központ(egykori zsinagóga),
  • Borospincék

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatala

Cím: 3910 Tokaj, Rákóczi út 54. sz.

Telefonközpont: (47) 352-511

Telefon/fax: (47) 352-006

Központi Orvosi Ügyelet

3910 Tokaj, Bethlen Gábor út 17.

Telefon: (47) 352-328

Gyermekorvosi rendelő

Cím: 3910 Tokaj, Bethlen Gábor út 4.

Telefon: (47) 352-210

Forrás: www.tokaj.hu