Tivadar

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Felső – Tisza

Település leírása:

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye beregi tájegységének képzeletbeli kapujában Tivadar község fogadja az utazót. Neve a görög “Isten ajándéka“ jelentésű Theodor, Thiwadar személynévből keletkezett magyar névadással. A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályán Nyíregyházáig, majd a 41-esen Gergelyiugornyáig, onnan délkeleti irányban Gulács után 4 km; vagy az M3-as autópályán Debrecenig, Mátészalka felől Fehérgyarmattól 8 km. A 230 lakost számláló kisközség, a vidék egyedülálló jellegzetességeihez igazodva folyamatosan formálja, építi-szépíti arculatát. A faluközpont megjelenítésében hagyományt őrző, mégis korszerű épületei, a műemlék református temploma, az utcák tavasztól őszig virágdíszben pompázó képe, illetve a település színvonalas rendezvényei tömegével vonzzák a látogatókat. Tivadar természeti értékei között a legismertebb hidegvízű szabad strandja, selymes, tengerpartot idéző homokja felejthetetlen élményt nyújt a kikapcsolódni vágyó turistáknak. A folyó e szakasza lehetőséget ad a fürdésre, csónakázásra, horgászatra melynek vízminősége kiváló. Külföldi vadászok, lovasok számára is különleges vonzerőt jelenthet a szatmár-beregi táj. Nevezetes esemény az évenként induló Nemzetközi Tisza-túra, melynek egyik állomása Tivadar. A kérészrajzásban – népiesen tiszavirágzás – is itt gyönyörködhet igazán az idelátogató. Az 1980-as években már jelentős idegenforgalmi és turisztikai centrum volt, mely a Tisza közelségének, az infrastruktúra fejlesztésének az árterületi üdülőövezet kialakításának köszönhetően napjainkig csak fokozódott. Az ízlésesen berendezett falusi parasztháztól a luxus kivitelű nyaralókig mindenki megtalálja a számára kedvező vendégházakat vagy szobákat. A magas töltés mellett kanyargó főutca hagyományos beregi stílusú parasztházai és modern lakóépületei közül egyre többet állítanak a falusi turizmus szolgálatába.
A szatmár- beregi szilvaút egyik állomása Tivadar, amely nem pusztán a szilva feldolgozott és piacképes termékeinek a megismerését jelenti, hanem lehetőséget ad egy-egy kistérség komplex turisztikai bemutatásának. A Tivadari ártéri üdülőterület és annak környezete a szatmár-beregi tájvédelmi körzet része.

A község neve 1333-ban a pápai tizedjegyzékben tűnik fel, mint parókiával rendelkező hely, Dyodor és Thihedor alakokban. Névadója és a falu alapítója az a Theodor lehet, aki a XIII. század legvégén élt és a Gulácsi család tagja volt. A görög-latin Theodorosz-Theodorus személynévből keletkezett helységnév.
A XIV. században már virágzó község, melynek birtokosa a Gulácsi család. 1428-ban birtoka van itt a Petneházi és 1435-ben a Jármi családnak is. 1467-ben egy peres iratban tűnik fel a Báthori, Naményi, Pócsai, Vadas, Kércsi, Hetei családok neve. 1520-ban Gulácsi Zsigmond eladott az itteni belsőségei közül Gulácsi Szerémi Istvánnak hat telket. 1551-ben Királyi adományként birtokot kapott itt Oroszi Demeter. 1566-ban tatárok törtek a térségbe, mely során Tivadart elpusztították.
1599-ben csere útján szerez birtokot itt albesi Zólyorni Miklós, erdélyi fejedelmi tanácsos, aki nagy áldozatokat hozott a református egyházért. 1640-ben ő adományozta a templomnak és paplaknak való helyet, a telekkel és hozzá tartozó földekkel együtt. Özvegye, Daróczi Zsófia ajándékozta meg az egyházat egy aranyozott ezüst pohárral; ez a pohár az úrasztali készletek legkorábbi darabja.
Bár a Tisza évről évre nagy károkat okozott a településnek, de a jó természeti adottságok, a bő termésű gyümölcsös szegek vonzották ide a birtokosokat. Így a település viszonylag kicsiny határának 1600 és 1676 között 22 birtokosa volt. 1880-ban a Kölcsei, Szarka, Vincze, Boldi, Gacsályi, Kovács, Matolcsi  családoknak volt itt jelentősebb birtoka.
A faluból többen is részt vettek az 1848/49-es szabadságharcban. Az 1896-ban létrehozott honvédegyletnek Tivadarból még három tagja volt. Pozsgai Ágoston tizedes, Szarka Gábor hadnagy, Szarka Károly közvitéz. 40 fő vett részt az első világháborúban.
Határa kiválóan alkalmas a gyümölcstermesztésre. Már a XVIII. sz. végén jól jövedelmező almáskertek vették körül. A Tisza kanyarulatai által keletkezett szegekben nagy mennyiségben termelték a Penyigei vagy ahogy itt mondják, a „Nemtudom”szilvát; híres volt aszalt szilvájáról. Igen keresett volt mindig és az ma is a szilvapálinka, amelyet a nagy cukortartalmú Nemtudom szilvából főztek.
A Tisza szabályozása után végig a Tisza mentén a régi ártereket diófákkal telepítették be, ahol kiváló minőségű papírhéjú diót termelnek. 1880-ig folyamatosan működött Tarpa és Tivadar között vízimalom. 1930-tól Tivadar és Vidéke Hitelszövetkezet néven takarék szövetkezett működött.
Lakóinak száma 1880-ban 256, 1913-ban 337, 1938-ban 364 fő volt. Ekkor 240 őstermelő, 44 iparos, 23 kereskedő, 19 közszolgálati alkalmazott, 26 napszámos, 8 nyugdíjas, 1 házi cseléd élt a községben.

A község 1950-ben Gulácsról vált le, 1965-ig önálló volt, 1973-ig ismét Gulácshoz, majd 1973-1990-ig Tarpa községhez tartozott, 1991-től önálló közigazgatású lett. 1641-ben már volt iskolája és tanítója. 1910-től pedig állami iskolája. 1942-től, a Tisza-híd megépítésétől kezdve a szomszédos Kisarral működtetett közösen iskolát. Reformált egyházközség, Gulácsnak volt a filiája. Zólyomi Miklós telkén épült fel valószínűleg fából az első ismert templom; 1665-ben készült a templom katedrája és 1671-ben az első ismert fatorony. A második fatornyot 1757-ben Papp Mózes ácsmester készítette. 1794-ben  a Tisza a falu egy részét elmosta a templommal és a parókiával együtt, így a falu új templom építésére kényszerült. Az új templomhoz a helyet nemzetes Erdeöbényey László úr ajándékozta az egyháznak. Az új kőtemplomot 1797-ben Átányi István prédikátorsága idején szentelték fel. Anyakönyve 1754-ben kezdődik. A Tisza állandóan veszélyeztette a falut. Ez a helyzet csak a Tisza szabályozásával, a töltések megépítésével szűnt meg. Az első fahíd a Fehérgyarmat-Beregsurány közút 8.5-8.8 km szakaszán épült Kisar és Tivadar között 1939-ben. Az 1940 telén a levonuló jégzajlás teljesen szétrombolta, elvitte; 1942-ben építették fel az új hidat, melyet 1944 őszén felrobbantottak. A mai vasbeton híd 1969-ben épült

Nevezetessége:

  • Református templom

A műemlék templom 1797-ben épült barokk stílusban. A berendezése ezzel egyidős copf stílusú. Jelenlegi tornyát a lebontott régi torony helyére 1930 körül emelték.

  • Árvízi emlékpark

1997-ben  épült, az 1947-es nagy tiszai árvíz 50. évfordulója alkalmából. Balogh Géza szobrászművész alkotása. A barabási- hegy kövén álló templomot és a gáton átzúduló folyóvizet bronzból mintázta meg a művész.

  • Világháborús emlékmű és millenniumi emlékoszlop

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal

Cím: 4921 Tivadar, Petőfi u. 24.

Telefon: (45) 702-261, (20) 325-7537

Fax: (45) 702-375

Forrás: Wikipédia

Vélemény, hozzászólás?