Tiszaszalka

Ország:Magyarország

Tiszai szakasz: Felső-Tisza

Település leírása:

Tiszaszalka története ősi múltra tekint vissza. Tiszaszalka a történelmi vármegye szívében fekszik. A falu létrejöttéhez, elnevezéséhez legenda fűződik. Ez arról szól, hogy honfoglaló őseink egy csapata tábor-lakóhelyet keresve a Tisza vonalát követve haladt. Egy a vizektől, vadaktól védett, az ívelt folyókanyartól óvott magaslaton találtak ilyet.Sátort vertek.Éhük elverésére a közeli álló és folyóvizekből halat fogtak. Az étkezésüket a halszálkák lassították. A szálkás vacsorára utalva a helyet “Szálká”-nak nevezték maguk között.
Később a folyó közelsége végett a Tisza előtagot kapta. 1278-ból származó hivatalos adat, hogy Tiszaszalka határába olvadt Bagfalu az egyedi monostor Tisza menti birtoka. Egy évvel később a Gutkeled nemzetség tagjai jelennek meg birtokosként. 1369-ben I. (Nagy) Lajos király édesanyjának, Erzsébetnek birtoka a település. 1567-ben a tatárok Szálka nagyobb részét is feldúlták, akit tudtak lakói közül elhurcoltak. 1595-re virágzó református anyagyülekezet lett a faluban. 1764-ben kezdődik a református egyház anyakönyve vezetése.
Az I. világháború után a Művelődési Ház helyén 1935-ben a Szociális Misszió Társulat egy apácarendet telepített a Horthy kastélyba. Ezzel elindult a katólikus vallás terjedése a községben. A község körül több tanyás település alakult ki egymástól eltérő időben: Bag-tanya, Laposhad, Kis tanya, Simondi tanya, Homok tanya, Lózer, Lucska szeg, Derenyő, Újtanya, Zsilip.
1848-ban a falu fiataljai a X. honvédzászlóaljba fölesküdtek. 1855-ben, majd 1872-ben a térséget érintette a kolerajárvány. 1881-ben „Namény-Város”-hoz tartozó postaállomása volt Tiszaszalkának kézbesítési körrel együtt. Az 1880-as évtizedben a „Kaszonyi járás” székhelye Tisza-Szálka. 1895-ben Tiszaszalka székhellyel új körjegyzőség kezdte el működését.
Tiszaszalkán az I. világháborúban mintegy 200 ember harcolt, s közülük 37 ember maradt a fronton. 1925-ben római katólikus egyház alakult. 1939-ben szentelték fel a kápolnát. A II. világháborúban is nagyon sok férfi esett el. Emlékükre emlékművet állítottak a falu főterén. Tiszaszalka legújabb kori történelmének egyik önzetlen a település méltóságát szolgáló vállalkozás volt és maradt sokáig a Váci Mihály Emléknap sokrétű rendezvénysorozata.

Nevezetessége:

  • I. illetve II. világháborús műemlék
  • Váci Mihály szobor
  • Faluháza
  • Református templom

A fűz és nyárfák, a kökény, – és vadrózsa- s rekettyebokrok övezte út mentén gondozott árkok, földbe mélyülő csatornák és az egy darabon útitárs Tisza-töltés idézik a múltat, a hajdani vízi világ képét.
A nemes vadak állománya is vadászcsalogató, találhatóak vaddisznók, őzek, szarvasok, üregi nyulak, fácánok és fogolyok. A régi vízi-világra emlékeztetnek a hüllők, a csúszómászók: az erdei béka, kecskebéka, tarajos gőte. Az ártérben ritkán ugyan, de a foltos szalamandra, s a mocsári teknős is megtalálható. Említésre méltó még a parton élő vizisikló. A Tisza árterében mind gyakrabban megtalálható a holló, a fekete varjú. Még található a barázdabillegető, s a nagy fülemüle is. A szép tollazatú jégmadár, a gyurgyalag, a szalóka, a búbos banka látványa egyenesen üdítő, akárcsak a Tisza-part odvas fáiban élő harkályé. Néhány parlagi sas is látható a környéken. Őszi-téli vonuláskor látható a vörös kánya, réti héja, kacsa – és lúdfélék.
Sajátos különlegesség a tiszavirág. A tiszavirág-lárva a vízben, az agyagba fúrt lyukakban fejlődik, szerves hulladékkal táplálkozik. A rajzás minden évben június 15-e és 22 – e között történik. Ilyenkor az 1-2 napig tartó, de csak néhány órát élő tiszavirág olyan tömegben jelenik meg, hogy sűrű tőle a levegő. A kifejlett tiszavirág e rövid élete során nem táplálkozik, ennek egyetlen feladata a fajfenntartás.

  • Lekvár főzés, melynek nagy hagyománya van településünkön, nagy üstökben folyamatos kevergetés mellett. Ez órákon át főtt kinn a szabad ég alatt.
  • Beregi keresztszemes hímzés, fekete és piros fonallal, de jellemző még a kék cérna is. A községben az idős, de még a fiatalok is szívesen kézimunkáznak. A házakban megtalálható a drapérián, a terítőkön, futókon, párnákon a jellegzetes motívumok.
  • Szilva aszalásnak is hagyománya van a településen. A régi időben a kemencében sütötték a kenyeret és a még forró kemencébe betették a megmosott gyümölcsöket és a kemence kihűléséig benne hagyjuk. Így a gyümölcsök megőrzik zamatukat, tartósító szer nélkül nagyon hosszú ideig ehetőek. Ízük finom és zamatos.
  • Sztrapacska: hozzávalók: 1 kg burgonya, 25 dkg liszt, só, káposzta, túró, szalonna tepertő. A megtisztított és meghámozott burgonyát krumpli reszelőn lereszeljük. Ehhez hozzáadjuk a lisztet és a sót. Ízlés szerint megdinsztelt savanyú káposztával, túróval, szalonna tepertővel ízesítjük..

Közérdekű adatok:

Polgármesteri hivatal

Cím: 4831 Tiszaszalka, Bajcsy-Zs. u. 2.sz.

Telefon: 45/ 483-001

Orvosi rendelő

Cím: 4831 Tiszaszalka, Bajcsy-Zs. u. 14.

Telefon: 45/483-010

Gyógyszertár

Cím: 4937 Barabás, Árpád u. 27.

Telefon: 45/483-187

Forrás: www.tiszaszalka.hu

Vélemény, hozzászólás?