Tiszanána

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Felső-Tisza

Település leírása:

Tiszanána község – amelyet elsõ izben IV. Béla király 1261-ben kelt oklevele említ, akkor még az Apocz nemzettség birtokainak szomszédjaként-, a XVIII. századig közvetlenül a Tisza partján feküdt, állandó árvíz veszély által fenyegetve. A folyó mentén a történelem elõtti korokban különbözõ népek telepedtek le, hosszabb, rövidebb idõre. Aztán szkíták, kelták éltek itt évszázadokon át, majd szarmaták, jazigok, s Attila hunjai. Úgy szólnak a mondák, hogy maga a király is innen, a Közép-Tisza vidékérõl irányította hatalmas birodalmát.
Attila halála után következtek a gepidák,az avarok, a bolgárok, a szlávok, akiknek maradékai -bár késõbb beolvadtak a 896 táján érkezõ nomád magyar törzsekbe.
A hagyomány szerint Szent László király adományozta Nánát az egri püspökségnek, amelynek 1804-ig maradt birtokában, majd a szatmári püspökség tulajdonába került. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben tehát, Nánaként fordul elõ, az egri püspökség 1483-1494. évi számadáskönyveiben azonban – magkülönböztetésként a többi hasonló községtõl -Tyzanana néven szerepel.
Érdekes adat, hogy az 1546. évi összeírás szerint tíz jobbágytelek van a faluban, három évvel késõbb pedig nyolc adókötelest, hét elszegényedettet, kettõ elhagyottat, és két újonnan települt telket regisztráltak.
Sokat szenvedett e vidék a török pusztításoktól. A janicsárok nemcsak állatot, de a rabláncokon embereket is hajtottak a török tartományok felé. Nem csoda, hogy Eger várának 1552-es ostroma után, az 1554-es adóösszeírás szerint a település teljesen elpusztult. Amit le lehetett rombolni, azt a hóditani akarók lerombolták. Ami fölött itt sem tudtak gyõzni, ugyanúgy, mint csillagpéldaképpé váló hõsök esetében, az a szülõföldhöz való ragaszkodás volt.
Ebbõl a korszakból számtalan település neve ismeretes, amely végkép lekerült a térképekrõl. Ám Nánát újraépítették lakói. Alig telik el tíz esztendõ, s már ismét tíz porta áll a romok fölött.
A falu a XVII. században Török János és Kürthy Gyögy birtokába kerül. Valószinûleg azanban hamarosan visszakapja az egri püspökség, mivel a XVIII. században a község áttelepítését a folyópartról a biztonságosabb területekre már gróf Eszterházy Károly egri püspök rendeli el. /a régi helyet ma is Ó-nánának nevezik./
1770-1776 között belakják a tiszanánaiak által használt Kömlõ pusztát. A föld nélkül maradtak közül 102 család elköltözött. Az elvándoroltak helyébe zömébe katolikus lakosság telepedett le.
A század végén Ulrich János püspöki jószágkormányzó mintegy száz düledezõ házat leromboltatott. Új utcasorok kijelölésével és azonos méretû telkek kimérésével /szám szerint 259 / végrehajtotta a község belterületének átrendezését. Elrendelte, hogy minden jobbágy , még a negyedtelkes is nyers vagy égetett téglából két kényelmes szobát építsen s akik erre nem voltak képesek, azokat leszorította nyolcadtelkesekké. Igy nyert a falu belsõsége szabályosabb alakot.
A község 1804-ben az újonnan felállított szatmári püspökség birtokába jutott. Lélekszáma 1787-ben 2054 fõ . Amikor 1805 után a szatmári püspökség lett a birtokos, majorsági szántógazdálkodást nem épített ki hanem a majorüzem továbbra is állattartásból, juhászatból állt. A XIX. század elsõ felében a helybeli katolikus lelkész egy kis kórházat állított fel, az urasági tisztilak mellett felépült a tiszanánai uradalom központi tömlöce.
A szatmári püspökség 1848-ig volt Tiszanánán földesuri joga, késõbb már csak a helység legnagyobb birtokosa.
Tiszanánát több izben igy 1830-ban, 1855-ben, 1876-ban, 1879-ben, 1888-ban árvíz öntötte el.
A református templom 1752-ben épült. A katolikus templomot Galántai gróf Eszterházy Károly egri püspök építette 1788-ban.
A századfordulón lakóinak száma 4.755 fõ, ebbõl 2.822 római katolikus, 1840 református 93 fõ görög katolikus, izraelita, ágostai hitvallásu.
Tiszanána. A név elsõ fele a Tisza közelségére utal, a Nána pedig eredetileg puszta személynév volt.
A településhez tartozik a Tisza mellett fekvõ üdülõterület, Dinnyéshát. Csónakkikötõje több száz vízijármü befogadására alkalmas. A kikötõ közelében szabadvízû strand található.

Nevezetessége:

Római katolikus templom

Közérdekű adatok:

CSAJBÓK FERENC r. főtörzsőrmester  KISKÖREI KÖRZETI MEGBÍZOTT     Tel: 36- 558-309; 06-20/431-7372

Forrás: Wikipédia


Vélemény, hozzászólás?