Tiszakerecseny

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Felső-Tisza

Település leírása:

Neve a kerecsen (egyfajta vadászsólyom) madárnévből alakult személynévből ered; a Tisza előtag a folyót jelöli. A faluról vette a nevét a Szalók nemzetségbeli Kerecseny család, amely a XIV–XVI. századig fő birtokúra volt. A XV. században több beregi kisnemesi család, így a Szalókiak, a Gutiak, a Csapiak kaptak itt részt királyi adománnyal, a XVI. század elején Lónyay János is. 1507-ben a Kerecsényiektől elkobzott birtokok Battyhyány Benedeknek és Tárczay Jánosnak jutottak. 1520-ban Vámosatyai Magda, Zsófia és Dorottya adományul kapták az itteni, fiágról reájuk szállt birtokrészeket a révjoggal együtt. E század közepén már Losonczi Istvánnak is volt itt jószága. 1575-ben a Büdyeket beiktatták a Guti Ország Kristófról a koronára szállt birtokrészekbe. 1600-ban a Büdy-rész Melith Péter kezére jutott, a Melith család azonban 1703-ban kihalt. 1689-ben birtokos lett a Dessewffy család is, amely a Lónyayakkal együtt 1848-ig, a Kerecsényi család pedig a XVIII. század közepéig volt a földesura. Kerecseny sosem élt békében, hol a birtokosai pöröltek egymással, hol a Tisza vagy a tűz rombolta. Az első katonai adatfelmérés (1782–85) idején a falu még Bereg vármegyéhez tartozott. Kelet felől magas törzsű, sűrű erdő ölelte, ezt a Tisza áradása után megmaradt mocsarak szelték át. A folyó 180 lépésnél is szélesebb, magas vízállásnál 6–8 öl mély, meredek és sáros partú volt, sehol sem lehetett átkelni rajta. Tavasszal vagy ha a máramarosi hegyekben tartósan esett az eső, az egész vidéket elöntötte; amikor leapadt, maga után hagyta a Kistiszának nevezett, mocsaras talajú állóvizet. A falu rétjei is vizenyősek voltak. Fényes Elek Geographiai szótárában így írta le: Bereg vármegyei falu a Tisza jobb partján, 1009 lakossal; határa jó gabonát terem, rétjei jók, legelője s minden fája van, gyümölcse és hala sok. A XIX. század végén a főbb birtokosai között jegyezték gróf Degenfeld Imrét, Liptay Károlyt, gróf Lónyay Gábort, Suhajda Mihályt, Bárczay Józsefet, Uszkay Gábort, Szécsy Károlyt. Az 1860-as években a Tisza partrombolása miatt költözött a mai helyére a falu. 1924-ben Szabolcs vármegyéhez csatolták, ezért olvashatunk róla a Szabolcs vármegyei monográfiában is: kisközség a Tiszai járásban 307 házzal, 1526 lakossal, 3984 hold terjedelemmel, amelybe Nagykádszög is beletartozott. Határa néhány középbirtok kivételével kis- és törpebirtokokra oszlott; a lakosok főként földművelésből éltek. (Az 1344. évi határjárási okmány említi Kerecseny közelében Betlen, régebbi néven Petlend vagy Petlen pusztát. Ezt, a Kaszony, (Bereg)Daróc és Edelényes közt fekvő, leginkább erdőből álló területet 1428-ban falunak nevezték, tehát lakott hely volt, de utána elpusztult. Mátyus, Hetyén és Kerecseny közt volt a XIV. században Iszterjén vagy Eszterjén település. Szláv eredetű neve folyóágat vagy nyilat jelent. Váltakozva a Guthi, Kerecsenyi, Surányi, Batthyány, Losonczi, Lónyay, Dessewffy, Báthory, Csapi, Petneházi, Tarczai, és a Büdy családbeliek bírták. Az öregek még ma is Eszterjénként emlegetik a falu határában lévő részt, ahol az emlékezet szerint a középkori település feküdt.)

1960 után gyors migráció indult meg. A falu lakossága két évtized alatt 600 fővel csökkent. A jelenleg 1000 lelket számláló falu lakossága tovább csökken.  Sok az időskorú, a halálozások száma messze felülmúlja a születésekét. A rendszerváltás után gyors fejlődésnek indult a község. Utak, járdák, Gyógyszertár, Fogorvosi rendelő, új Polgármesteri hivatal épült, hogy csak a fontosabb beruházásokat említsük. 1993-ban használatba vehette a lakosság a vezetékes gázhálózatot. Ugyanebben az évben ravatalozó épült és elkészült a csapadékvíz elvezető árokrendszer az Árpád és a Petőfi utcán. 1995-ben 10 tantermes új iskola épült a már meglévő bővítésével és hozzáépítéssel. Ezzel párhuzamosan megépült a korszerű tornaterem, a hozzátartozó kiszolgáló helyiségekkel együtt. A 2001-es Tiszai árvíz után felújításra került a Művelődési ház, az Öregek Napközi Otthona. 2004 tavaszán – itt a Beregben egyedülálló – korszerű műanyag borítású sportpálya épült a gyermekek és a sportot kedvelő felnőttek nagy örömére. 2005-2006-ban Európai uniós forrásokból Óvodabővítés, Iskola felújítás valósult meg, ezen kívűl közösségi ház épült korszerű nyelvi laborral és multimédiás szaktanteremmel, piactér és szabadidőcentrum parkosítással együtt. A fejlődés minden nap jelen van településünk életében és a község vezetői is minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy értékeinket megóvjuk és továbbfejlesszük és településünk minden  lakója otthon érezze magát nálunk.

Nevezetessége:

Református templom.

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal

Cím: 4834 Tiszakerecseny, Árpád u. 48.

Telefon: 06-45-705-301

Fax: 06-45-705-582

Forrás: www.kerecseny.mindenkilapja.hu


Vélemény, hozzászólás?