Tiszakarád

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Felső – Tisza

Település leírásai:

“Karád annyit tesz, hogy széle – karéja – valaminek. Ennél találóbb nevet nem is választhattak volna eleink a falu elnevezésére. Karád határa évszázadokon át ugyanis három felől (Kelet, Dél, Nyugat) a Tisza, egyfelől (Észak) pedig a szinte áthatolhatatlan mocsárvilág voltak. Ez az adottsága volt az, amiért megtelepedtek benne a ma itt lakók ősei” Tiszakarád – KURUD – néven már 1234-ben lakott, magyar anyanyelvű település. A Bodrogköz lápos, mocsaras területén alakult. Pákász-halász falu, körülvéve mocsarakkal, lápokkal és nádasokkal. Tiszakarádot 1411-ben említik először az oklevelek Karád néven. Birtokosai ekkor az Agárdiak voltak.
1417-ben már Perényi Miklósnak és Nagytárkányi Györgynek is birtoka volt itt.
1466-ban Begányi Benedeket is beiktatták karád részeibe, ahol ekkor a Tőke és Széchi családnak is volt birtoka.
1487-ben a Széchiek birtokrészüket elzálogosították a Tárczaiaknak.
A XVI. században és a XVII. században több birtokosé volt: a Kassai, Csalviti Horváth, Vékey, Valkóy, Palugyai, Rákóczi, Borbély, Sarkantyús, Tárkányi, Alaghy, Paczoth, Sennyey családoké.
1751-ben Dőry Ferenc -et iktatták be Karád részeibe, azonban a Sennyeiek 1800-ban visszakapták itteni részüket. Ekkor a településen birtokos volt még a Petrovay család, a királyi kincstár és az Aspermont, valamint a gróf Almásy család is. A XX. század elején Mailáth József volt itt a nagyobb birtokos. Karádhoz tartoztak Csermely-tanya, és Nagyhomok puszta is, amelyet a korabeli oklevelekben 1367-ben Csaszlóczi Mihály birtokaként tüntettek fel. Nagyhomok-puszta a XV. században még község volt.
Tiszakarád környékén a Tisza árterében még az 1900-as évek elején is élt az ártéri gyümölcstermesztés. A Tisza szabályozása, a csatornázás jelentős változásokat hozott a falu életében. Áttértek a földművelésre, állattenyésztésre. A lakosság 1954. előtt általában kis- és középparaszti földbirtokon gazdálkodott. A lakosság létszáma elsősorban a megélhetési gondok miatt – csökkenő tendenciát mutat. A Tisza-ártér természetvédelmi terület Tiszakarád és Tiszacsermely község határokkal, a Tiszatelek-Tiszaberceli ártér TT területéhez tartozik.  A tipikus felső-tiszai táj képét mutatja. A Tisza valamikori mederjárása által hátrahagyott morotvák, tavak, nagy kiterjedésű láp és mocsárrétek, bokorfüzesek és a folyókat kísérő galériaerdők jellemzik e tájat.

Nevezetessége:

Református temploma – 1884-ben épült.

II. Világháborús emlékmű

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal

Cím: 3971 Tiszakarád, Engels F.u.13.

Telefon: 47/382-030

Fax: 47/382-006

E-mail: tiszakarad@t-online.hu

Orvosi Ügyelet

Cím: 3973 Cigánd. Fő utca 87

Telefon: 47/534-054

Forrás: www.tiszakarad.hu

Vélemény, hozzászólás?