Timár

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Felső – Tisza

Település leírása:

Timár Község Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye nyugati részén, a Tisza-Bodrog találkozásától mintegy 5 km-re északra, a Tisza bal partján fekszik. Nyíregyháza a megyeszékhely 35 km-re van. A település a 38-as számú főközlekedési úttól Rakamaznál leágazó 3821-es úton érhető el. Legközelebbi vasútállomás 4 km-re Rakamazon található. A községet rendszeres buszjárat köti össze a környékbeli településekkel, így Tokajjal is. Timár, és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zalkod község között kompátkelőhely üzemel. Az első írásos emlék 1067-ből való, melyben a szabolcsi vár birtokaként tartják számon. Foglalkozásnév eredetű elnevezése arra utal, hogy királyi várnépek lakóhelye volt, a király tímárai, és a várispánság szolganépei lakták. A tatárjárás során majdnem elpusztult. 1245-ben IV. Béla király a Gut-Keled nemzetségbeli István comesnek adományozta. Egy ideig az egri püspökség tulajdona volt, majd a XIV. század elején került a Báthoryak kezébe, akik három évszázadon keresztül uralták. A XVII. században Bethlen Gábor, majd a Rákóczi család birtokolta. 1711, a szatmári béke után a többi Rákóczi-vagyon sorsára jutva kincstári tulajdonba került egészen a jobbágyfelszabadításig. A kincstár római és görög katolikus rutén telepesekkel népesítette be. Egy XIX. század eleji tűzvész teljesen elpusztította, de hamarosan újjáépült. A településen 1950-től önálló községi tanács, majd 1969-től Timár székhellyel, Szabolcs községgel társulva 1990-ig közös tanács, 1994-ig körjegyzőség működött. A görög katolikus templomot késő barokk stílusban, 1795-ben Szűz Mária tiszteletére emelték. Az 1944-ben tornyával együtt felrobbantott templomot 1948-ban új homlokzattal építették újjá.A villany, vezetékes ivóvíz, vezetékes gáz-, szennyvíz-, telefon-, kábeltelevízió hálózat kiépítettsége 100%-os. A falu teljes közigazgatási területén a 3821-es főút mellett kiépített kerékpárút van.

A község címere csücskös talpú, ívelt oldalú, hármas hasítású tárcsapajzs a címer. A pajzsfő a kettős keresztnek ad helyet, kissé belenyúlva a pajzsderékba. A pajzsderék és a pajzstalp az ovális pecsétnyomatot foglalja magába a kettős kereszt alatt, kiterjesztve a jobb és a bal oldali mezőbe. A címerpajzsot ezüstszélezés zárja le, mely megfelel a település történeti, foglalkozási és néplélektani továbbélésének, mint ahogy a benne foglalt vallási attribútumok is. A hasítások (a pajzs mögött álló szemszögéből) bal oldalt kék mező – jelképezve a Tisza vizét, jobb oldalt zöld sáv – értelmezve a növényvilágot és a mezőgazdasági haszonterületet. A középütt hasított Árpád-sávot kettő kereszt és az 1773-tól datált községi pecsétnyomat fedi. Az Árpád-sáv alkalmazását az 1067-es legelső, a település meglétét bizonyító okirat indokolja. A kettős kereszt alkalmazása abból ered, hogy Szent István királyunk II. Sylvester pápától az apostoli kettős keresztet kiérdemelte, s így az országra is kiterjesztett. A pecsétnyomat historikus voltát tekintve indokolt, hogy a címer része legyen. Kimondottan a folyó és annak partvidéke hasznosítására céloz. Alakja tojásdad, külső és belső mezővel. A körirat fehér alapon fekete betűk. Benne: CP TIMÁR SIGILUM 1773 = C(ommita) P(agi) Sigillum Timár, 1773 = Timár falu közösségi pecsétje. Az évszám után latin kereszt. Zárt mezőben stilizált, vízben balra úszó hal, fölötte görög kereszt, két oldalán S és N betű, valószínűleg a község akkori bírájának névjele. A stilizált hal és a kereszt pólyázott arany, a háttér ezüst. A halmotívum alatt vízszintesen öt sáv kék és ezüst. A sávok alatti negyed ovális mezőt a ruta tölti ki. Színezése önkényes.

Nevezetessége:

Műemlék református templom. „Ezen templomnak építése és fel szentelése felől semmi sem tudatik a régiség miatt”
– írja a krónikás prédikátor 1806. esztendőben.

Közérdekű adatok:


Forrás: www.timar.hu

Vélemény, hozzászólás?