Rakamaz

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Felső – Tisza

Település leírása:

Neve ismeretlen eredetű. A megye legrégibb települései közé tartozik, 1067 körül említik először. A következő évszázadokban nincs szó róla. 1310-ben már a Gut-Keled nemzetség tagjai osztoztak rajta és Szent Kereszt tiszteletére emelt templomán. Az osztozó oklevél szerint vett és öröklött telkek voltak benne. A falu egyutcás település lehetett, a tiszai révtől a templomig az egyik fél, a templomtól nyugatra a másik fél falu kb. egyenlő nagyságú lehetett. A falu egy részét Alsórakamaznak nevezték. Ezt a részt a Gut-Keledek vették. A határ azonban osztatlan maradt. A nemzetség egyik ága itt telepedett meg és egy ideig a család e helyről nevezte magát. A nemzetség e Báthori Berecktől származó ágában az a hagyomány élt, hogy ezt a falut még István király adományozta Vencellin comesnek. A Rakamazi család tagjai aztán itt, a két kúria közti téres helyen a templom körül nagyobb telepítést végeztek; az egyik falurészt 1355-ben a Báthori család őse, Bereck fiaival való osztozás során Albeusrakamazának mondották. A XIV. század második felében a Rakamazi családbeliek és a velük egy nemzetségből származott Szakolyi család tagjai perelnek egymással egy-egy falurészért és határbeli tartozékaiért. A XV. században pedig a nehezen számon tartható rokonsági jogon a Báthori család is belekeveredett ezekbe a perekbe. A XV. században kétségtelenül a Báthori és a Szakolyi család birtoka volt. A birtokosok közt csak annyi változás történt a XVI. században, hogy a falu egyik felét Zokoly Boldizsár és Báthori István a másik felét Kutassi András és a királyi kincstár bírta. Az egész faluban ekkor 25 jobbágytelek volt. Egy emberöltővel előbb, 1556-ban még a Szabolcs megye egyik legnépesebb helye, mintegy 450-460 lélekkel. Pusztulása nyilván a török hódoltatással áll összefüggésben.

Rakamaz Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati kapuja. A hegyek és az Alföld találkozásánál, az életet jelentő Tisza folyó bal partján terül el, ősidők óta lakott hely. A település annak a félkörnek a középpontjában épült, amelyet a Tisza folyó ír le ott, ahol a Zempléni-hegység koszorúja nagy ívben tereli a Bodrogot a Tiszába. A megyeszékhelytől, Nyíregyházától 30 km-re lévő települést Tokajtól a Tisza folyó választja el, míg észak-nyugatról Tímár, dél-keletről Tiszanagyfalu községek határolják. A Tisza holtágai félkörívben körülfogják a települést. A 38-as úton közelíthető meg, területén áthalad a Nyíregyháza-Miskolc vasútvonal.
A Hortobágyhoz egészen hasonló a nagyobb kiterjedésű pusztai táj, a Borsodi Mezőség. Felszínén a mai Tokaj és Rakamaz között behorpadt löszrétegben az addig délnyugati irányban lefolyó Tisza idezúduló vize tekintélyes utat mosott ki magának.
A folyó egészen a XIX. századi szabályozásáig szertelenül kanyargott. Medre bizonytalan volt, hatalmas területeket járt be, miközben iszappal, agyaggal, homokkal töltögette a mélyebb térszíneket. Ez az egyik oka a mezőgazdasági hasznosítás csekély lehetőségének, de ennek köszönhető, hogy a táj megmaradt természet adta állapotában, a Magyarországra jellemző másodlagos puszta formájában.

Nevezetessége:

Erzsébet királyné obeliszk – A királyné 1854-es látogatása emlékére állította a kamara, a Rakamazt Tokajjal összekötő 38-as főút mellé, melyet szintén Erzsébet királynéról neveztek el.Kálvária – A XIX. század közepén állították fel a stációkat a település közepén mesterségesen létrehozott dombon. Egy kápolna is épült itt, melyet Scherflek János helyi gazda építtetett 1863-ban, azonban 1944-ben ezt a visszavonuló német csapatok felrobbantották.A rakamazi Strázsa-domb-on 1974-ben találták meg a honfoglalás korából származó tarsolylemezeket.Kossuth-szobor a Kossuth parkban (Horvay János alkotása)

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal:

Cím: 4465 Rakamaz, Szent István út 116.

Telefon: (42) 570-700

Fax: (42) 570-720

E – mail: onkormanyzat@rakamaz.hu

Központi orvosi ügyelet:

Cím: Rakamaz, Akácfa út 1/a (Egészségügyi Központ épületében)

Telefon: 06-70/383-1056

 

Forrás: www.rakamaz.hu


Vélemény, hozzászólás?