Milota

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Felső – Tisza

Település leírása:

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében,  a magyar-ukrán határ mentén, a szeszélyesen kanyargó Tisza ölelésében fekszik.

A község kiváló kirándulóhely, ahol az épített környezet éppúgy felejthetetlen élményt nyújt mint az érintetlen természet. Kellemes kikapcsolódást talál az, aki a Magyarországra itt belépő Tisza-folyó partján nyaral, vagy csónakkal evezve gyönyörködik a táj szépségében. Természeti látnivaló még az önkormányzat által helyi természeti értékké nyilvánított “fehér nyárfás” a Tisza-partján. Milota ősrégi település, mely a honfoglalás kori időben már lakott lehetett. Erre utal egy ma is ismert monda, az úgynevezett Mélóta monda (a falu nevét is innen eredeztetik). Nagy Lajos uralkodásának idejében keletkeztetett az az oklevél, amely elsőként említi a falut, melyet I. Lajos akkor, 1344-ben a Kölcsey családnak juttatott.
1848-ig Milota jobbágy község volt 92 úrbéres gazdával, mellettük 18 nemesi család is lakott a községben. A falu eredetileg a mai ótemető helyén feküdt, de folytonos árvízveszély miatt az itt élők jobbnak látták, hogy magasabb fekvésű helyre települjenek. A falu Tiszabecs Nagyközség Közös Tanácsához tartozott, a rendszerváltozás után önálló önkormányzatot alakított. 1990. évi közigazgatási besorolása: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében független polgármesterrel és független képviselő testülettel rendelkező község.

Nevezetesség:

A milotai református templomot 1788-ban kezdték építeni. 1793 május 23-án lett kész, amint az olvasható a restaurált királykazetta feliratán. A templom félköríves záródású, kelet-nyugati fekvésű, egy hajós épület. Késő-barokk stílusban épült. Eredetileg fa harangláb készült hozzá. Jelenlegi tornya 1827-ben épült. A templom építésének századik évfordulójára, 1893. májusára „az épület egész belsője a menyezettel, két karzattal és szószéki koronával, és az ülő székekkel együtt kifestetett Kiss Béla szatmári festő által”-ahogyan az 1893. évi emlékirat is arról megemlékezik. Az elmúlt években a szószékkorona, a padok, a karzat, az ajtók, és a mózespad restaurálását végeztette el a gyülekezet. Jelenleg történik a mennyezet restaurálása. A község híres szülötte milotai Nyilas István református püspök, aki Bethlen Gábor fejedelem udvari főprédikátora volt. A templom előtt emlékoszlop, a templom belső falán dombormű örökíti meg érdemeit. A község egyik látványos épülete a 2002-ben épült Gyülekezeti Ház. Ebben található a gyülekezeti terem, melyben szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak a belülről látható tetőgerendák, a fából készült szószék, és karzat. Az épületben kapott helyet a község könyvtára is.

A Mélóta mondát Dr.Simon Zsigmond szerző Borzova monográfiájában írja le részletesen.

Az Etelközből megindult magyarok útjukba ejtették Halocsot, melynek ura gazdagon megvendégelte őket. Kezesül, Tuszol leányát Mélótát is a magyarokra bízta, akinek jegyese Borzsova várának ura, Zengor volt. őseink a Kárpátokon átjutva a kezeseket visszaküldték, de időközben Álmos unokája, Béla halálosan beleszeretett Mélótába. A visszatért leányt Zengor nőül vette és Borzsova várába vitte. Béla búslakodott Mélota után és a harcok szünetében kísérőivel a Latorca völgyében kalandozott. Ekkor Zengor fogságába esett. Mélóta otthonában felismerte Bélát, aki bár elszökhetett volna, mégis visszamaradt. Árpád hírét vette Béla esetének és sietve indult, hogy kiszabadítsa.
A várat ostromolja, s ekkor Zengor a feleségét kiszökteti a várból, hogy az ostromlók kezébe ne jusson. Rejtekhelye a mai Milota helyén volt. Mikor az asszony értesül, hogy a külső vár már elesett, az ismert rejtekúton visszamegy a várba, hogy Bélát megmentse. Páncélba öltözve a védők közé vegyül.
Már a belső várat szorongatják a magyarok, amikor Béla a tornyot felgyújtva kardra kap és megrohanja a várudvaron lévő szláv harcosokat. Véletlenül a páncélba öltözött Mélótával kerül szembe, leszúrja őt, s csak azután ismeri fel, hogy azt ölte meg, akit életénél is jobban szeretett. Bánatában kardjába dől és elemészti magát.
E szép mondát Polchy István beregvármegyei levéltárnok 1840-ben elbeszélő költeményben dolgozza fel.
A monda szerint Mélótát itt, községünk régi helyén temettette el Áprád és így véglegesen ezzel a névvel lett felruházva.

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal címe :

4948 Milota, Vörösmarty út 104.

Forrás: Wikipédia

Vélemény, hozzászólás?