Kisvarsány

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Felső-Tisza

Település leírása:

Kisvarsány a Beregi-síkságon, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 65 km távolságra a Tisza mentén található település. A 41-es útról Vásárosnaménynál leágazó alsórendű úton közelíthető meg, a településen áthalad a Záhony-Mátészalka vasútvonal. Éghajlata a mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös határán van. Az évi napsütéses órák száma 1950, a középhőmérséklet 9,4-9,5 C, a csapadék 630-660 mm. Uralkodó szélirány az északi és a DK-i. Erdőtársulásai között nagyobb arányt képvisel az akác, kisebb területeket borítanak a nemes nyárak, a lágy lombúak, a fenyők és a tölgyesek. A feltöltődött részeket nádasok, mocsárrétek, ecsetpázsitos rétek, sovány csenkesz legelők fedik. Előfordul tőzegeper,mételykóró és vidrafű is. Talaja fiatal öntéstalajokból áll.

Régészetileg az egyik legérdekesebb település. Az új kőkortól a honfoglalás korig szinte folyamatosan lakott hely volt. 1963-ban a sportpálya lelőhelyen hitelesítő ásatáskor festett neolit, bronzkori és VII., IX. századi cserepek, tűzhely, paticsmaradványok és egy kis öntő minta került a felszínre. Ugyanilyen korú anyag került elő a Hidéri, Gubényi, Kovásszeg és Kertalja határrészekről is. Az 1950-es évek végén szántáskor egy teljesen ép bronz bográcsot találtak. 1961-ben a Hidérin a Tisza-töltés magasítása közben ugyancsak bronz eszközök, 2 db karkötő, 2 db orrkarika, 1 db véső, 7 db sarló és egy ruhacsíptető került elő. A töltésépítés további vonalán 1963-ban több mint 500 db edénytöredékre, obszidián rögök, megmunkált és félig megmunkált obszidián kések voltak. Ugyanitt több kg festéket tartalmazó raktárleletet is találtak, amelyet az edények festéséhez használtak. Ez arra utal, hogy Kisvarsány lerakata lehetett 5-6 ezer évvel ezelőtt annak a tiszai kereskedelmi útnak, amely Tokajból szállította a nyersanyagot az Alföld felé. A későbbi időből egy kis gyöngy a szkíták nyomát mutatja, két épen előkerült korsó a hunok itteni életére utal.

A Varsány ómagyar törzsi eredetű helynév. A legrégebbi településeink közé tartozik. A XIV. századig csak egy Varsányt emlegetnek. 1366-ban Óvarsány és Újvarsány néven már két különálló település. 1371-ben a Káta nembeli Csaholyi Péter birtoka. A Kisvarsány helynév 1426-ban tűnik fel, ettől kezdve Nagyvarsánytól különálló hely. A falu határába olvadt Kisderzs vagy Derzs, amely 1322-ben tűnik fel először, mint a Gútkeled nembeli Pál bán fia Miklós birtoka. 1575-ben mint Kenderes-Varsány faluban királyi adománybirtokot kapott Dálnoki Székely Antal felesége. Birtokosok voltak még ekkor a Ráskay, Butykay, Cseley, Kopócsy, rozsályi Kún és Ibrányi családok. A XVII.században birtokosai voltak a gr. Barkóczy, gr. Petheo, Haller és Barkóczy családok. A XIX.század végén gr. Gyulay Istvánnak volt itt nagyobb földbirtoka, 1926-ban pedig Braun Andornak, Csillag Sándornak, a Rochlitz Dávid fiai és Friedman Adolf cégnek és Máthé Bélának.

Határa kiváló gyümölcsöt terem. 1800-tól, amikor országosan még alig beszélhetünk gyümölcstermelésről, Kisvarsányban már hagyománya volt ennek és a legnagyobb hozzáértéssel végezték a telepítéseket. 1854-ben a Füzes nevű javadalmi földet a lelkész oltott gyümölcsfákkal telepítette be. Lakóinak száma 1913-ban 1.010, 1967-ben 1.154 fot tett ki.

Nevezetessége:

A XVI.században reformált anyaegyház. Ezt megerősíti az 1696-os és 1744-es katolikus összeírás. A XVIII. század végén téglából épült temploma szerepel az írásokban, de helyi kutatások bizonyítják, hogy már a középkorban egyházas hely volt, mert e templom helyén egy ma még feltáratlan templom állt. 1826-38 között a régi templomot oldalhajóval bővítették és tornyot építettek hozzá. 1908-ban ezt a megbővített templomot javították, vakolták, újrafedték, festették és új toronygombot csináltattak. (A gomb feltétele, amelyre 1908 pünkösdjén került volna sor és amelyet bál követett volna, tragédiába fulladt:a vállalkozó, Halász Géza a gombbal együtt lezuhant és szörnyethalt; e történet ma Varsányi balladaként ismert.) A templom úrasztali készletei közül a legkorábbi egy aranyozott ezüst pohár, amelyet 1643-ban csináltattak. 1785-ből való egy másik aranyozott ezüst pohár, amelyet Csonka Sándor és Ns. Kozák Sára ajándékoztak az egyháznak. A templom berendezését 1834-ben Ns. Koncz Imre nyírbátori asztalosmester készítette Leksey Sulyok Ferenc megrendelésére. Az 1795-ből való harangját az 1848-as szabadságharc idején elvitték, de minthogy nem használták fel, 1856-ban Aradról hazahozták; Egri Ferenc kisejoci harangöntő 1938-ban két harangot öntött belőle- ma is ezt a két harangot használják.Az 1938-ban öntött harangokat Fazekas Sándor és testvére Fazekas Gábor közösen adományozták a templomnak. A templomi harang Fazekas Gáborné (szül. Csatlós Irma) nevét viseli. Mint ahogy a templom, úgy a parókia is a reformációtól kezdve mindig ugyanazon a helyen állt. Mint a környező falvakból mindenhonnan, az 1900-as években Kisvarsányból is sokan vándoroltak ki Amerikába. 1910-ben Szilágyi János innen hozott ajándékba egy új kenyérosztó ezüst tányért . Az egyházzal együtt megalakult az iskola is.A vagyonleltárban a javadalmi földek összeírásánál a XVIII. század végétől már szerepel a tanító, a “mester” földje is.

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal

Cím: 4811 Kisvarsány, Dózsa Gy. út 49.

Telefon: 06 45 481 305

Forrás: www.kisvarsany.hu

Vélemény, hozzászólás?