Kisar

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Felső – Tisza

Település leírása:

Kisar község, a Felső-Tisza vidéken fekvő Tisza parti település, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Kisar, a belterületén elhelyezkedő közúti hídja révén a Szatmár-Beregi tájegység kapuja, ahova érdemes ellátogatni. A Tisza –Túr – Szamos által körbezárt község, teljes egészében a Tájvédelmi Körzet része. Kisaron, a Tisza árterében található az Európa hírű dzsungel-gyümölcsös (ősdiófák, szilva fák, védett ősalmafajták). A község lakóinak életét a Tisza folyó közelsége határozza meg. A település a nyári időszakban kedvelt üdülőhely, ahol a pihenni vágyó személyek, az érintetlen természet nyújtotta lehetőségeknek (fürdőzés, természetjárás, vízitúra, horgászat, stb.) hódolhatnak. A község a szatmári tájegységhez tartozik, mely bővelkedik egyedülálló építészeti, kulturális emlékben. Bár a község nem rendelkezik kiemelkedő muzeális jelentőségű nevezetességgel, de természeti adottságai révén kiváló pihenő övezet. A szatmári táj jellegzetessége ötvöződik a természeti környezet érintetlenségével. A környezet szennyezés még nem érintette közvetlen környezetét. A Szatmári táj érintetlensége, szépsége mellett kiemelkedő jelentőségű a településen élő emberek vendégszeretete, akik szálláshelyekkel várják a községbe érkező turistákat. A Felső-Tisza tiszta vize, kiváló szórakozási, pihenési lehetőséget biztosít a településre érkezők számára. Erre a természetes és kulturális kincsre épül Kisar lakóinak élete.

Nevezetessége:

  • Dzsungelgyümölcsös:

A környék (Szamos- és Tiszahát) ártéri gyümölcsöseit – a fennmaradt hagyományok szerint – még a Honfoglalás idején ültették elődeink, más vélemény szerint viszont nem emberi tevékenység hozta létre őket, hanem a víz, vagy madár hordta magok gyökereztek le az ártéren, idővel erdőt alkotva, majd a fák gyökérsarjairól, elhullott magvak- és gyümölcsök által állandóan pótlódott, megújult. A magról kelt, ártereken, töltések mentén és kubikgödrökben sűrű bozótot alkotó gyümölcsbokrokat legtöbbször csak megritkították, hogy egyenes fákká növekedjenek, mert bokorként különben nem hozna termést. Az új hajtásokat pedig csak oltani kellett, hogy nemes gyümölcsöt hozzon. E gyümölcsfák kezelése az oltáson, átültetésen kívül esetleg a sűrű lombozat ritkításából, és az elszáradt, vagy viharban megsérült ágak eltávolításából állt.

  • Templom:

A templomot Keresztury György lelkész tervezte. A templom műemlék jellegű, gótikus eredetű, felújítások után pedig későbarokk. 1944. október 26-án gyújtólövedéktől leégett. Az újjáépült templomba a nagyharangot Rákospalotán, a kisharangot pedig Budapesten öntötték. A 12 szög alaprajzú kehelyalakú szószék sora a régi berendezés egyedüli darabja. A szószéktől balra a nők, jobbra a férfiak helyezkednek el. A torony magassága 35 m. A keleti félkör ablaka alatt van elhelyezve az I. és II. világháború hősi emléktáblája és ezen kívül az elhurcolt zsidók áldozatainak névsora. Az emléktábla felett repülő turulmadaras reliffel, szájában kard. 1991-ben egyetlen az 1970-es árvíz sújtotta térségben a református templomok közül, melynek falában – a legújabb tatarozás idején a hősök tábla alatt – az árvíz szintje be van jelölve. „Árvíz szint 1970.” Felirattal.

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal címe :

4912 Kisar, Tisza u. 6.

Orvosi szolgálat:

Dr. Jámbrik Imre – háziorvos

Cím: 4921. Kisar, Tisza út 11.

Elérhetőség: 44/360-081

Forrás: www.kisar.hu

Vélemény, hozzászólás?