Gulács

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Felső – Tisza

Település leírása:

Az elmúlt idők során a Beregi síkságon számos nép tűnt fel és közülük sokan nyomtalanul eltűntek. Lakóhelyek, falvak keletkeztek, majd megsemmisültek, illetve egymásba olvadtak. Egy részüket már csak a hagyomány őrzi, míg más részük fennmaradt, megerősödtek és lakóhelyül szolgálják a benne élőket. Fennmaradásukat elsősorban szabadság szeretetüknek, szorgalmuknak és az ott lakók önfeláldozásának köszönhetik. Ezek közzé tartozik a beregi Tiszahát községe Gulács is. Településünk helye már az őskorban is lakott volt. Erről tanúskodnak régészeti leletei. Községünk neve először 1327-ben Károly Róbert király uralkodása idején a Zichy grófi család levelezésében kerül említésre A Gulácsy család az első írott forrástól a II. világháború befejezéséig fontos szerepet tölt be. Településünk korabeli fontosságát jelzi, hogy 1654-ben több ízben is tartottak itt megyei gyűléseket a Gulácsy család kúriájában. Településünk lakossága büszkén emlékszik II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelemre. A tarpai Esze Tamás ezredes kapitány seregében több mint száz gulácsi kuruc harcolt. Hűségük elismeréseképpen Rákóczi fejedelem hajdú kiváltságokat adott részünkre.
A fejedelem emlékét számos történet őrzi: – Rákóczi elment a gulácsi kovácshoz lovat patkolni. A kovács felesége finom ebédet készített. Ebédelés ideje alatt jött a hír: Jönnek a labancok! A fejedelmet el akarják fogni! A kovácsmester megfordította Rákóczi lova lábán a patkókat. Így a fejedelem sikeresen elmenekült.
1836-ban Gulácson született Várady Gusztáv jeles költő, színész és színműíró. Községünkből származott a magyar szecesszió legnagyobb festője Gulácsy Lajos. Településünk szülötte korunk jeles szobrászművésze Nagy Lajos. Számos alkotása között szerepel a községünkben felállított II. világháború helyi áldozatainak reprezentatív emlékműve.

Beregi hagyományőrző tevékenység Gulácson:

  • Háziszőttes:

Napjainkban újra reneszánszát éli a Beregben a házi szőttes készítése, Ficze Gusztávné Bözsi néni és Váradi Olga néni gulácsi nyugdíjasok aktív művelői a szőttes (falusi nyelven: pokróc) készítésének.
Ősszel és télen az unalmas, hosszú estéken előszedik azokat a holmikat, amelyeket már nem használnak semmire, ollóval keskeny csíkokra, ronggyá vágják, majd gombolyagba, rongylabdává tekerik. A vetélőfán előkészített pamutot átviszik a szövőszékre (esztavátára) vigyázva, hogy a szálak párhuzamosak maradjanak egymás mellett, ez a szőttes alapváza. A vetélő vékony csövére színenként tekerik a rongyot, s kezdik a szövést, a rongyszálakat egymáshoz pászítják a szálverő segítségével, s különböző színű csíkokat, mintákat kedvük szerint alakítják. Egy felhúzásra úgy húsz méter szőttes készül, az elkészült szőttest a szövőszék alján kifeszítve tárolják, és egy darabban szedik le az egészet. Ha szomszédok, ismerősök már megunt kötött pulóvereire szert tesznek, ezt nem kell hasogatni, csak kibontani, és színenként külön feltekerni, ezek a régi dolgok nagyon hasznossá tudnak válni a szőttes készítése során. Az elkészült gyönyörű házi szőttesek szépen mutatnak szőnyegként, a jobb minőségűekből kerül a falakra is, feldobva így a szobák hangulatát.

  • Szilvaaszalás:

A gulácsi Madai Tibor egy régi “technnológiát” az aszalást választotta a szilva feldolgozására. Elmondta, hogy egy régi melléképületből alakított ki tűzbiztos aszalót, amelynél fontos a szigetelt aláfűtés és a tűz folyamatos hőértékének biztosítása. Egyszerre 6 kas szilvát rak be az aszalóba, melynek ajtaját utána légmentesen betapasztják és ezután 36-48 óráig tart az aszalás. Az aszaló kas készítése sem volt egyszerű dolog, mivel napjainkban már nem sokan tudnak vesszőből deszka közé szorított farúd vázra párhuzamosan fonni.
Lehet aszalni a nem tudom, korsó, duránci, berbencei stb szilvafajtákat, ínyencségnek van aki a szétvágott szilvába a mag helyére diót rak és így aszalja meg. A többi gyümölcs, alma körte stb. is finom aszalva.
Az aszalt szilvát önmagában is finom megenni, de a háziasszonyok használják főtt, habart ételekbe, süteményekbe, sültek elkészítéséhez is.

Nevezetessége:

250 hektáros Kőris-erdő

Boroszlókerti Holt-Tisza

Gulácsy István alispán sírja

Boldog Kalkuttai Teréz templom

Közérdekű adatok:

Önkormányzati Hivatal

Cím: 4842 Gulács, Rákóczi u. 12.

Telefon: 06-45-708-632

Orvosi ellátás

Cím: Gulács, Szabadság u. 24.

Telefon: 06-30/3495770 vagy 45/490-203

Forrás: www.gulacs.hu

Vélemény, hozzászólás?