Tiszaörs – Fejlesztik a tésztaüzemet Tiszaörsön

Tiszaörs – Fejlesztik a tésztaüzemet Tiszaörsön

Közel 50 millió forintból fejlesztik a tésztaüzemet Tiszaörsön, 2016-ban nyert pályázatot a község önkormányzata – ismertette a Tisza-tavi Híreknek nyilatkozva Bodonné Gyöngy Erika. Tiszaörs polgármestere hozzátette: 45 millió forintot fordíthatnak a tésztagyártás korszerűsítésére.

A településvezető elmondta, hogy az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) pályázatán nyert forrásból több új szárító kamra és tésztaprésgép kerül beszerzésre. A támogatásból reklámra is fordítanak, megkönnyítve a tiszaörsi tészta piacra jutását.

Mint ismert, 2015 márciusa óta működik a Barázda Szociális Szövetkezet Tiszaörsön, a tésztaüzem termékei egyre népszerűbbek a környéken. Tavaly egy nyertes pályázatnak köszönhetően 45 millió forint támogatásban részesültek, amit a tervek szerint az üzem fejlesztésére fordítanak.

Forrás: www.tiszatoradio.hu

Tiszalök – Leállították az áramtermelést a tiszalöki vízerőműben

Tiszalök – Leállították az áramtermelést a tiszalöki vízerőműben

Leállították az áramtermelést a tiszalöki vízerőműben, az olvadás és a jégzajlás miatt – közölte az erőmű vezetője szerdán az MTI-vel.

Bereczkei Sándor elmondta, a Tiszán jeges árhullám érkezett Tiszalök térségéhez, emiatt megszüntették a duzzasztást az erőműnél. A létesítmény hétfőtől nem üzemel, a turbinákon nem folyik keresztül víz, a vízlépcső úgynevezett felvízi részén álló jég azonban nem okoz kárt a berendezésekben és közvetlen veszélyt sem jelent.
Abban az esetben, ha erősebb lehűlés jönne a következő napokban, a szakembereknek gondoskodniuk kell az erőmű gépházának fagymentesítéséről is – jegyezte meg a szakember.
Bereczkei Sándor emlékeztetett: ahhoz, hogy az erőmű üzemelni tudjon, minimum másfél méteres szintkülönbség szükséges. Ha ennél kisebb a duzzasztás, akkor az erőmű gépeit le kell állítani, így nem termel villamos energiát.
Az erőmű előtti öblözetben lévő egybefüggő jégtakaró önmagában még nem jelent problémát, jégzajláskor azonban a jég feltorlódik az erőmű uszadékot felfogó rácsszerkezetében, így károsíthatja a berendezést és kiesést okoz az áramtermelésben is – magyarázta a szakember.
Legutóbb 2003-ban volt hasonló jéghelyzet a tiszalöki vízerőműnél. Az erőművezető szerint a leállás nem egyedi esemény, a tavaszi olvadáskor és az árhullámok érkezésekor akár hosszabb időre is leállíthatják az áramtermelést a tiszalöki vízlépcsőnél.
Szerda délelőtt két jégtörő indult útnak Tiszadobról, hogy a megvédjék a tiszalöki vízerőművet a feltorlódott jégtől – mondta el Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az M1 aktuális csatorna műsorában.

Forrás: MTI

 

Tiszakürt – Rekonstruálják a tiszakürti Kis-Tiszán, a beregi és a nyírségi lápokon az élőhelyeket

Tiszakürt – Rekonstruálják a tiszakürti Kis-Tiszán, a beregi és a nyírségi lápokon az élőhelyeket

A Környezeti és energiahatékonysági operatív program (Kehop) támogatásával rekonstruálja a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága (HNPI) az élőhelyeket a tiszakürti Kis-Tiszán, mintegy bruttó 850 millió forintért. A projekt várhatóan 2020 decemberében fejeződik be – tájékoztatta az igazgatóság közleményben kedden az MTI-t.

A sajtóközlemény szerint a HNPI a Kis-Tiszán komplex élőhely-rehabilitációt végez, a beregi és nyírségi lápokon pedig a víz utánpótlását oldja meg. A Közép-Tisza területén létrehoznak négy hektár ideiglenes vizes élőhelyet, amivel kedvező élőhelyi feltételeket teremtenek a Natura 2000 jelölőfajok számára. A vizes élőhely a gémfélék táplálkozó területe is lesz.
A fejlesztésekkel a veszélyeztetett élőhelyek hosszú távon fennmaradhatnak, így például a nyírségi és szatmár-beregi területeken korábban nagy számban előforduló buckaközi lápok megmaradt területei.
Ezzel egyidejűleg két kilométeres szakaszon megerősítik a Tisza árvízvédelmi töltését is – áll a közleményben.     A közlemény idézi Kovács Zitát, a HNPI igazgatóját, aki szerint a projekt nemcsak a természetvédelem miatt fontos, kedvezően hat a térség gazdaságára és turizmusára is. A fejlesztéssel élhetőbb környezetet teremtenek, illetve lehetőség szerint a térség vállalkozóit is bevonják a projekt megvalósításába.     A közlemény idézi Boldog István fideszes országgyűlési képviselőt, aki szerint a tiszakürti fejlesztés a Tiszazug egyik kiemelkedő beruházása, a projekt megvalósításával a térség turisztikai vonzereje is tovább nő.

Forrás: MTI

 

Szeged/Hódmezővásárhely – Lázár: Szegednek és Hódmezővásárhelynek egy agglomerációt kell alkotnia

Szeged/Hódmezővásárhely – Lázár: Szegednek és Hódmezővásárhelynek egy agglomerációt kell alkotnia

Szegednek és Vásárhelynek egy agglomerációt kell alkotnia, kiaknázva az ipari-gazdasági-munkaerőpiaci együttműködésben rejlő lehetőségeket – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a vasarhely24.com-nak.

Lázár János a hírportálon szerdán megjelent interjúban úgy fogalmazott, olyan politikát szeretne megvalósítani az elkövetkező években, évtizedekben, amely összekapcsolja és ezáltal is erősíti a két várost, segíti, hogy a két település egy háromszázezres közösséget alkosson, ami versenyképessé teheti a régiót, és magas minőségű munkalehetőséget biztosít a térségben élők számára.
A politikus közölte, várhatóan még az idén megjelenik a közbeszerzési felhívás a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train (villamos-vasút) járműveinek beszerzésére és a pályakorszerűsítésre, tavasszal már az építkezés is megindulhat.
A szegedi lézerközpont építése befejeződött, ezzel óriási lehetőségek nyílnak meg a város számára, de a kormány ígéretet tett egy 200 hektáros tudományos park létesítésére is – tudatta a miniszter.
Lázár János elmondta, a szerdai kormányülésre beterjeszti Botka László (MSZP) szegedi polgármester kérését a harmadik Tisza-híd és az új uszoda építéséről. A kormánynak mindkét projektet kiemelten kell támogatnia – tette hozzá.
A miniszter a Hódmezővásárhelyt érintő fejlesztések közül a 47-es út 13 kilométeres elkerülő szakaszának építését emelte ki, amely napi 20 ezer járműves átmenőforgalomtól tehermentesíti a települést.
A Miniszterelnökség vezetője közölte, lobbizik a békéscsabai repülőtér milliárdos nagyságrendű bővítése érdekében is. Hozzátette: egész Békés megye számára nagy esély, hogy megkezdődött az M44-es út építése, amely Kecskemét és Békéscsaba között hamarosan négysávos közúti összeköttetést teremt.
A politikus kitért a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági kar ügyére is. Leszögezte, az országnak az agrárium számára megfelelő munkaerő- és szakember-utánpótlást biztosító magas színvonalú, versenyképes agrárképzésre van szüksége. Úgy véli, ezt segítené, ha országos integráció valósulna meg az agrártudományi képzésben: a felsőfokú oktatási intézmények egy hálózatba, egy intézményrendszerbe tömörülnének.

Forrás: MTI

 

Hódmezővásárhely – Palkovics: a külföldi diákok számára is vonzó agrár-felsőoktatás kialakítás a cél

Hódmezővásárhely – Palkovics: a külföldi diákok számára is vonzó agrár-felsőoktatás kialakítás a cél

A külföldi diákok számára is vonzó magyar agrár-felsőoktatás kialakítása a kormányzat célja – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára pénteken Hódmezővásárhelyen.

Palkovics László a hódmezővásárhelyi agrárképzés indulásának 120 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián elmondta, a lehetőségek adottak ahhoz, hogy a magyar agrár-felsőoktatás az orvosképzéshez hasonlóan “nemzetközi szinten is jól eladható termék” legyen, mégis alacsony a külföldi hallgatók aránya. Hozzátette: a kormány célja, hogy a következő években a külföldi hallgatói létszám, kutatói-oktatói részarány duplájára emelkedjen.
Az akadémikus közölte, folytatódni fog a Stipendium Hungaricum program, és a jövőre már a partnerországok hallgatói számára felajánlott 8 ezer férőhelye jelentős része agrárterületen lesz elérhető.
Palkovics László elmondta, az agráriumban tevékenykedő hazai vállalkozások – más ágazatokhoz képest is nagyon keveset – a forgalom csupán 0,4 százalékát költik kutatás-fejlesztésre. A képzési infrastruktúra fejlesztésére, a korszerű technológiák bevezetésére az oktatásban jelentős pályázati forrás áll rendelkezésre.
Az államtitkár nagyon fontos elemnek nevezte az oktatási intézmények vállaltokkal való együttműködését. Mint mondta, dolgoznak az egyetemek és a cégek számára is nagyobb szabadságot adó duális képzési forma kialakításán az agráriumban.
A politikus kijelentette, az agrár-felsőoktatásban végbemenő profiltisztítás mellett az oktatási és innovációs kapacitások koncentrációjára van szükség. A tervek szerint három intézménytípus működik majd ezen a területen: a tudományegyetembe ágyazott agrárképzés, a szűkebb területen kiváló tevékenységet végző szakegyetem, és a különböző agrárképzéseket egy ernyő alá hozó forma, amely megvalósulhat stratégiai együttműködésként, társult intézményként, vagy egy-egy kar csatlakozásával – tudatta az államtitkár.
Palkovics László kitért arra is, dolgoznak a finanszírozás átalakításán is, hiszen semmi sem indokolja, hogy egy agrármérnök képzése lényegesen alacsonyabb forrásból valósuljon meg, mint más műszaki területeké.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a mezőgazdaság mellett az agrárképzés is stratégiai ágazat. Sikeres mezőgazdaság elképzelhetetlen megfelelő oktatás, tudás nélkül – hangsúlyozta.
A sikeres képzés azon múlik, hogyan tudja a hagyományos tudást integrálni a jelen oktatásába, és milyen válaszokat képes adni a jövő kihívásaira. Az olyan problémákra, mint a klímaváltozás, vagy az ivóvíz, az öntözés, a népességrobbanás kérdésére csak “agrár válasz” nem létezik, fontos az együttműködés más tudományterületekkel – közölte a politikus.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke kifejtette, az agrárium kibocsátása a 2010-es 1686 milliárd forintról 2015-re 47 százalékkal, 2488 milliárd forintra emelkedett.
Az export 2010-ben 5,8 milliárd, tavaly 7,9 milliárd euró körül alakult, idén az előrejelzések szerint meghaladja a 8 milliárdot. Ez nem elsősorban a volumen emelkedésének, hanem a magasabb feldolgozottságú termékek növekvő arányának köszönhető – mondta a politikus, aki egykor szintén Hódmezővásárhelyen végezte agrártanulmányait.
A magyar mezőgazdaság idén rekorderedményeket ért el, ez növénytermesztés esetében a kedvező időjárásnak köszönhető. Ma már gazdaságosan és biztonságosan minőségi alapanyagot – főként a feldolgozóipar számára – öntözés nélkül nem lehet előállítani – hangsúlyozta Jakab István.
A további fejlődés elképzelhetetlen az új technológiák alkalmazása nélkül, ehhez pedig minőségi agrár-felsőoktatásra van szükség – szögezte le a politikus.

Forrás: MTI

 

Szolnok – Csaknem tízmilliárd forintos beruházással 350 új munkahelyet hoz létre a Le Bélier

Szolnok – Csaknem tízmilliárd forintos beruházással 350 új munkahelyet hoz létre a Le Bélier

Csaknem tízmilliárd forintos beruházással 350 új munkahelyet hoz létre a Le Bélier
Budapest, 2016. december 9., péntek (MTI) – Csaknem tízmilliárd forintos beruházással 350 új munkahelyet hoz létre a Le Bélier francia autó- és repülőgépipari beszállító vállalat ajkai, szolnoki és mohácsi gyáraiban – jelentette be Skobrák Tibor, a Le Bélier csoport közép-európai gazdasági igazgatója pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
Hozzátette, a beruházáshoz a magyar állam 2,2 milliárd forint támogatást ad.     Elmondta, a fékrendszerekbe alumínium alkatrészeket gyártó vállalat 1994 óta van jelen Magyarországon, világpiaci részesedése több mint 45 százalékos.
A beruházás 2018 decemberével zárul le, a 350 új munkavállaló csaknem 40 százaléka mérnök vagy felső képesítésű szakember – mondta el az MTI érdeklődésére.     A beruházással automata, innovatív öntősorokat szereznek be, valamint infrastruktúrát is fejlesztenek, csarnokokat építenek – ismertette. A Le Bélier nagy hangsúlyt fektet az automatizálásra és az innovatív gépjárművek alkatrészeinek fejlesztésére, jelen van az elektromos autók piacán is – tette hozzá.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a beruházás főként azért jön létre, mert a Le Bélier elnyert egy óriási megbízást a BMW-től, az 5-ös széria fékrendszereihez gyártja majd az alumínium alkatrészeket. Ez hosszú távon jelent nagyon nagy igényt a cég Magyarországon gyártott termékeire – emelte ki.
Elmondta, ezzel a beruházással is erősödik Magyarország pozíciója a BMW “láthatatlan” gyárként, mivel a német autógyár annyit szerez be Magyarországról, hogy az itt elköltött összeg lassan felér egy gyár üzemeltetésével.
A Le Bélier 1236 embert foglalkoztat Magyarországon, idén 170 millió eurós árbevételt várnak – ismertette.
A francia vállalatok Magyarország iránti bizalma nagy mértékben befolyásolja nemcsak a magyar külgazdaság, hanem az egész nemzetgazdaság teljesítményét – mutatott rá. Mintegy 700 francia vállalat 40 ezer embernek ad munkát Magyarországon – ismertette.
Az autóipar több mint 30 százalékos részesedésével továbbra is a magyar gazdaság zászlóshajója – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, nem nagyon tudna olyan országot mondani, amelyik ne cserélne Magyarországgal és ne szeretné, hogy hozzá menjenek a beruházások.
Az autóipari beruházások Magyarországra vonzása továbbra is a külgazdasági stratégia egyik sarokköve kell, hogy legyen – szögezte le Szijjártó Péter. Idén az első 9 hónapban 6000 milliárd forint termelési értéket állított elő a magyar autóipar, ami a tavalyi éves rekordot is meghaladja 3 százalékkal – mondta. A területen 155 ezren dolgoznak, 8 százalékkal többen, mint tavaly.
Szijjártó Péter elmondta, idén a külgazdaság nagy eséllyel minden idők legjobb eredményét produkálja, a 2015-ös, nemzetgazdasági rekordokat hozó évet idén már az első 10 hónapban sikerült túlszárnyalni, további 2,4 százalékkal nőtt az export és további 1,4 milliárddal bővült a külkereskedelmi többlet. Kifejtette, nem adták ingyen a sikert, a beruházás-ösztönző ügynökség is megjavította tavalyi rekordját, 68 beruházás érkezett idén Magyarországra, 3,2 milliárd euró összegben október végéig, ami több mint a duplája a tavalyinak.
Szekó József, Mohács polgármestere örömét fejezte ki, hogy a beruházással több mint egymilliárd forintos fejlesztés valósul meg a mohácsi üzemben, 50 munkavállaló felvételével. Hozzátette, a város támogatja a vállalat további munkaerő-felvételi szándékát is.
Kitért arra, hogy Mohácson két és fél éven belül átadnak egy nemzetközi közforgalmi kikötőt, így a termékeket hatékonyan és gazdaságosan tudják bárhová eljuttatni a világon.

D_NOE20161209006
Szekó József, Mohács polgármestere, Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Skobrák Tibor, a Le Bélier csoport közép-európai gazdasági igazgatója és Éric Fournier, Franciaorswzág budapesti nagykövete (b-j) a minisztériumban 2016. december 9-én tartott sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy a francia autó- és repülőgépipari vállalat ajkai, szolnoki és mohácsi gyáraiban csaknem tízmilliárd forintos beruházással 350 új munkahelyet hoz létre. MTI Fotó: Bruzák Noémi
D_NOE20161209009
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a minisztériumban 2016. december 9-én tartott sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy a Le Bélier francia autó- és repülőgépipari vállalat ajkai, szolnoki és mohácsi gyáraiban csaknem tízmilliárd forintos beruházással 350 új munkahelyet hoz létre. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Forrás: MTI

Csongrád megye – Nőtt a Csongrád megyei vállalkozások árbevétele

Csongrád megye – Nőtt a Csongrád megyei vállalkozások árbevétele

A Csongrád megyei székhelyű, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások 2015-ben 2004,3 milliárd forint nettó árbevételt értek el, ami 2,2 százalékkal haladta meg az előző évit – derül ki a száz legnagyobb helyi céget bemutató kiadványból, amelyet pénteken mutattak be.

Az árbevétel 59 százalékát a TOP 100 vállalkozás érte el, ezeknek köszönhető az árbevétel növekmény. A megyei cégek nettó árbevételének közel háromnegyede három nemzetgazdasági ágból – kereskedelem, gépjárműjavítás, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás – származik.
A nettó árbevétel egyötödét az export teszi ki, ami 2015-ben 415,8 milliárd forint volt, 6,5 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Az export árbevétel több mint háromnegyede egyetlen nemzetgazdasági ág, a feldolgozóipar teljesítménye, a növekedéséhez a legnagyobb részben a gumi-, műanyagtermék gyártása és az élelmiszer, ital, dohány gyártása járult hozzá.
Csongrád megye legnagyobb exportőrei ágynemű-garnitúrák, textíliák, gumi- és műanyagipari termékek, nyers és feldolgozott sertés- és baromfitermékek, tejtermékek, gabonafélék, szaniterek, gépek, villamosipari termékek kivitelét végzik, jellemzően Szerbia, Oroszország, a Közel- és Távol-Kelet országai felé. Az importforgalom jellemző árukörei: élelmiszer ízesítők, adalékanyagok, gumiipari alapanyagok, szerszámok, gépek, textiltermékek, szaniteráruk. Az áruk származási helyei Szerbia, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és a távol-keleti országok.
Csongrád megyében 2015-ben a legnagyobb, nettó 109,655 milliárd forintos árbevételt az ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt. érte el, a második 98,267 milliárd forinttal az EDF DÉMÁSZ Zrt., a harmadik 73,699 milliárd forinttal a PICK Szeged Zrt. – derül ki a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adó-és Vámigazgatósága, a Központi Statisztikai Hivatal szegedi főosztálya, valamint az Enterprise Europe Network Dél-alföldi Irodája együttműködésében készült kiadványból.

Forrás: MTI

 

Tomajmonostora – A gazdák segítségével újíthatnak fel mezőgazdasági utakat Tomajmonostorán

Tomajmonostora – A gazdák segítségével újíthatnak fel mezőgazdasági utakat Tomajmonostorán

Esős, sáros időben traktorral is nehezen járható a külterületi mezőgazdasági utak többsége. Tomajmonostorán ezt elégelték meg a gazdák, és úgy döntöttek, inkább segítenek abban, hogy megújuljanak az általuk használt utak. A településen az utóbbi időben leginkább a belterületi utak felújítására helyezték a hangsúlyt, így a mezőgazdasági utak állapota folyamatosan romlott – mondta Fazekas Szabolcs a község polgármestere.

Most lehetőség nyílik rá, hogy megújuljanak ezek az utak is. A Vidékfejlesztési Programon belül hirdetett egy pályázatot a Miniszterelnökség, a kiírás szerint 5 százalékos önerőre van szükség. A község önkormányzata ilyen feltételekkel nem tudta vállalni, hogy részt vesz a pályázaton, viszont – mint a Tisza-tó Rádió korábban hírül adta – a helyi gazdák felajánlották, hogy közérdekű kötelezettségvállalás keretében összeadják az önerőhöz szükséges összeget. Ennek köszönhetően mintegy 100 millió forintból 6,6 kilométernyi kőzúzalékos út felújítása valósulhat meg a közeljövőben.

Jelenleg a beruházás tervezése zajlik, ha minden a terv szerint halad, néhány hónap alatt el is készülhet a beruházás.

Forrás: www.tiszatoradio.hu

Tiszaföldvár/Mezőtúr – Átadták a Tiszaföldvár-Mezőtúr összekötő út megújult szakaszát

Tiszaföldvár/Mezőtúr – Átadták a Tiszaföldvár-Mezőtúr összekötő út megújult szakaszát

Átadták a 4628 jelű Tiszaföldvár-Mezőtúr összekötő út mintegy 6,4 kilométeres  szakaszát szerdán, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőhék közelében.

A komplex útfelújítási program keretében végzett felújítás bruttó 622 millió forint hazai forrásból valósult meg.     Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára avató beszédében elmondta: a Területi Operatív Program forrásain túl a kormány az idén 69 milliárd forintot költött, jövőre pedig 100 milliárd forintot fordít az ország úthálózatának megújítására. Ezen túl a Magyar Közút Nonprofit Kft. saját forrásaiból is jut utak korszerűsítésére.
Hozzátette: a Magyar Közút Nonprofit Kft. spórol a legtöbbet a felújított utakon, hiszen kevesebbet kell kátyúzni, több szabad munkaereje, energiája és pénze marad.     Vántsa Zoltán, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatója az eseményen elmondta: a Tiszaföldvár-Mezőtúr összekötő út beruházásának keretein belül egyebek között megújultak az autóbuszmegállók, az árkok, padkák, átereszek javítását is elvégezték. Több szakaszon burkolatprizmákat telepítettek, megújultak a jelzőtáblák és a szalagkorlátok.     Az MTI korábban hírt adott arról, hogy az idén rendelkezésre álló 69 milliárd forintból több mint 300 kilométer útburkolatot újítottak fel országszerte a Magyar Közút megbízásából, a kormány finanszírozásával. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3,3 milliárd forintból újult meg a megye több útszakasza csaknem 27,1 kilométer hosszan.     A megyében a 4628-as jelű Tiszaföldvár-Mezőtúr összekötő út külterületi szakaszának korszerűsítése mellett megújult a 4-es számú főút Fegyvernek-Szapárfalu lakott területét érintő szakasza, a 46-os számú Törökszentmiklós-Endrőd-Mezőberény  másodrendű főút külterületi szakasza, a 32-es főút Hatvan-Szolnok közötti elsőrendű főút külterületi szakasza, valamint a 44-es számú Kecskemét-Békéscsaba-Gyula elsőrendű főút külterületi szakaszának 44-45-ös számú csomópontja.

Tiszaföldvár, 2016. december 7. Vántsa Zoltán, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Jász-Nagykun-Szolnok megyei igazgatója (b2), Boldog István, a térség országgyûlési képviselõje (b3), Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára (j4) és Kovács Sándor, a megyei közgyûlés elnöke (j3) átvágja a nemzeti színû szalagot a Tiszaföldvárt és Mezõtúrt összekötõ 4628-as út felújított szakaszának átadásán 2016. december 7-én. MTI Fotó: Bugány János
Tiszaföldvár, 2016. december 7. Vántsa Zoltán, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Jász-Nagykun-Szolnok megyei igazgatója (b2), Boldog István, a térség országgyűlési képviselője (b3), Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára (j4) és Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke (j3) átvágja a nemzeti színű szalagot a Tiszaföldvárt és Mezőtúrt összekötő 4628-as út felújított szakaszának átadásán 2016. december 7-én. MTI Fotó: Bugány János

Forrás: MTI

 

Szeged – Fiatalok gyakornokká válását segítő program indult

Szeged – Fiatalok gyakornokká válását segítő program indult

Fiatalok gyakornokká válását segítő program indult, a vállalkozások 1,9 és 30 millió forint közötti támogatásra pályázhatnak – közölte Illés Tímea, a projekt regionális szakmai vezetője kedden Szegeden.

Az uniós és hazai forrásokból indult programot hat szakképzési centrum konzorciuma valósítja meg, a projektre összesen 25,34 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta a kormánymegbízott a pályakezdő fiatalok gyakornokként történő elhelyezkedését segítő program dél-alföldi nyitórendezvényén.
Pályázatot magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások nyújthatnak be, a megvalósítás helyszíne azonban nem lehet a közép-magyarországi régió. Egy cég minimálisan 1,9 millió forint, legfeljebb pedig 30 millió forint támogatást igényelhet, így a teljes keretösszeg akár több mint 13 ezer fiatal elhelyezkedését is segítheti – tudatta Illés Tímea.
A gyakornoki programban olyan 25 év alatti Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzettséggel rendelkező fiatalok vehetnek részt, akiknek nincs felsőfokú végzettsége vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettsége. Számukra 9 hónapon át munkabér-támogatás jár, amely a garantált bérminimum – idén havi bruttó 129 ezer forint – és bruttó 200 ezer forint közötti összeg lehet. A cégeknek 4,5 hónapos továbbfoglalkoztatást kell vállalniuk, és a bér ez időszak alatt sem csökkenhet – közölte a szakember.
Országosan eddig csaknem 1300 pályázatot nyújtottak be, az átlagos támogatásigény 7 millió forint volt. A Dél-Alföldön 275 vállalkozás 360 gyakornokot kívánt bevonni a programba.

Forrás: MTI