Szegvár

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Alsó – Tisza

Település leírása:

Szegvár település Csongrád megyében, Szentestől délre, attól 8 km távolságra fekszik. Északon Szentes, keleten Derekegyház, délen Mindszent, nyugaton pedig a Tisza folyó határolja. A nagyközség 8622 hektáron terül el, melyből 1179 hektár a belterület, 5454 hektár a szántó. Rendelkezik még a település erdővel, legelővel, kismértékben nádassal, gyümölcsössel. Szegvár ősrégi település, mely az ie. 4450-től folyamatosan lakott. Területünkön gótok, hunok, gepidák is éltek, egészen a honfoglalásig. Az Árpád korban négy falu létezett itt. A XVIII. században olyan mértékű fejlődés történt a faluban, hogy Csongrád vármegye székhelyeként működött 1776-tól 1783-ig. Lakosainak száma igen változó volt. Az 1960-as 7000 lakosú települést ma már csak 4987 fő lakja. A migráció nem jellemző. A település vallásos érzelmű lakóinak 90%-a római katolikus, míg a fennmaradó 10% református. Mindkét felekezetnek műemléki jelentőségű saját temploma van, ahol rendszeresen tartanak istentiszteleteket. Szegvárnak belföldön nincs testvértelepülése, külföldön a lengyelországi Lewin Brzeski városkával van testvérkapcsolata. A nagyközség összterületének mintegy 63 %-a szántó terület, jelentős arányt képvisel az igen jó minőségű szántó. Így a lakosság túlnyomó többsége a mezőgazdaságból él A gazdasági szervezetek is a mezőgazdaságra alapozzák működésüket. A korábbi termelőszövetkezet helyett jelenleg két Kft. üzemel, melyek fő profilja a következő: növénytermesztés, korai és hajtatott zöldségtermesztés, szarvasmarha-tenyésztés, ehhez kapcsolódva a tejtermelés. A foglalkoztatott létszám lényegesen kevesebb, mint a termelőszövetkezet idejében. Napjainkban nagyközségünkben az iparnak már nincs kitüntetett szerepe. A Kenderfonó és Zsineggyártó Kft., a Konfekció Kft. és a Béres Munkavédelem Kft. foglalkoztat munkásokat. Egy jelentős pénzintézetnek központja nagyközségünk, ugyanis a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetnek a környező nagyvárosokban és falvakban is vannak kirendeltségei. Az 1990-es évektől a munkanélkülivé váltak jelentős része magánvállalkozásba kezdett, melyek több-kevesebb sikerrel a helyi lakosság ellátására rendezkedtek be. Az egyéni vállalkozók a hagyományos szakmákon kívül (lakatos, asztalos, teherfuvarozó) a kereskedelmi és szolgáltatási szférában oszlanak meg. Szegvárt a “Vizek falvának” is nevezik, mivel két folyó: a Kurca és a Kórógy ér is keresztül folyik rajta, a Tisza pedig a falu határában kanyarog. Természetes tava is van a nagyközség központjában: a Kórógy és a falu határában: a Lándor-tó, melyek horgászásra kiválóan alkalmasak. Parti növényzetben, állatvilágban gazdag a folyók és a tavak partjai. A község központját parkok díszítik. A környezet szépítése, megóvása terén rengeteg tennivalónk van, mely munkálatok zászlóvivője az 1999. decemberében megalakult Szegvári Faluvédő és Szépítő Közhasznú Egyesület. A belterületi utak hossza 33 km, melyből 30 km a kiépített, és 3 km a földes.

Nevezetessége:

  • Falumúzeum Cím: Szegvár, Hunyadi János u. 31-33.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  • Szélmalom múzeum Cím: Szegvár, Sport tér 1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal

Cím: 6635 Szegvár, Szabadság tér 2.

Telefon: +36-63/364-800

Fax: +36-63/364-838

+36-63/364-800 – 14-es mellék

e-mail: kabinet@szegvar.hu

Forrás: www.szegvar.hu

Vélemény, hozzászólás?