Szeged

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Alsó – Tisza

Település leírása:

Szeged Csongrád megye székhelye, a Dél-alföldi Régió központja, Dél-kelet Magyarország legnagyobb települése, 169 ezer lakossal. a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál helyezkedik el. Közúton Budapesttől az M5-ös autópályán 165 km távolságra – kényelmes autózással – másfél óra alatt érhető el. Vasúton az elegáns, kényelmes és gyors Inter City járatokkal Budapesttől csak kettő és egynegyed órányira van. A frissen átadott – kis és közepes gépek fogadására alkalmas – repülőtér Magyarország mellett a világ vérkeringésébe is bekapcsolta Szegedet és térségét.

Legrégebben (24 ezer éve) már un. mamutvadász törzs jelenléte bizonyítható, de a későbbiekben a jégkorszak zord időjárása nem kedvezett a folyamatos ittléthez.
Kr. e. 6. évezred végétől lakott hely: a folyók öntésvidékéből kiemelkedő „szegek” (szigetek) már letelepedett termelő – földművelő lakosság állattenyésztéssel is foglalkozott.
Kr. e. 3. – 2. évezred a neolitikum vége és a rézkor kiteljesedése. Szeged – szilléri rézkori leletek kereskedelmi kapcsolatokat is feltételeznek az erdélyi rézbányákkal.
Kr. e. 2. – 1. évezred a bronzkor kiteljesedése, dél-délkeleti népcsoportok jelentek meg, majd az un. „okkersíros” kurgánok építői, akik „nagyállattartó” nép hatalmas földpiramisokat („kunhalmokat”) készít.
Kr. e. IX. – VI. század a bronzkor vége, a vaskor elején már írott források alapján tudjuk megnevezni az itt előforduló népeket, pl. a szkítákat. Nekik tulajdonítják a Tisza elnevezést („tijah” szó jelentése: folyó).
Kr. e. III. – I. század a III. században, a kelták idejében a vas használata terjed el. Fellendül a fegyvergyártás, a népek közötti harci cselekmények megélénkülnek. A Duna – Tisza közén jazig – szarmaták a római birodalom határvédelmét biztosítják.
2. század közepén Ptolemaiosztól tudjuk, e hely első névszerinti említését, mint Partiscus. A gepida – hun, majd rövid ideig újfent gepida, s az őket meghódító avarok több mint kétszáz évig uralták a tájat. Az avarok bukását Nagy Károly frank és a Keletről előnyomuló Krum, bolgár kán okozták.
A IX. század végén érkező magyarok egy meggyengült avar – bolgár népcsoportot találtak itt. A honfoglaló magyarjaink Szeged közelében – a mai Ópusztaszeren – tartották meg gyűlésüket, ahol felosztották – Anonymus szerint – az ország területét egymás között. Ezt a vidéket Ond vezér birtokolta.
1183-ban fordul elő a város nevének első említése írott forrásban, melyben III. Béla király a nyitrai egyháznak három só szállító hajót enged át, melyek Aradon vagy Szegeden („Cigeddin”) állomásozhatnak.
A város fénykorát az Anjou királyok idején élte; virágzó kereskedelmi központtá fejlődött. A török előrenyomulása kapcsán megnőtt a vár védelmi szerepe, s az 1394-ben az itt tartózkodó Zsigmond Szegedet jelölte ki a török ellen irányuló hadak gyülekezőhelyéül.
1444-ben itt kötötték meg a „Szegedi békét”, melyet néhány nappal később megszegve, I. Ulászló király a török ellen indult. Ugyancsak városunkban szerveződik az a keresztes sereg, amely Kapisztránói Szent János vezérletével 1456-ban Nándorfehérvár felmentésére indul.
Mátyás király 1458-tól több alkalommal és hosszabb ideig is Szegeden tartózkodott. Jelentős kiváltságokat, pl. vámfizetés alóli mentességet, legeltetési jogokat adott, országgyűléseket tartott.
1514-ben a város legszegényebb jobbágyrétege Dózsa György seregébe állt. Két forrás is tanúskodik arról, hogy a legyőzött parasztvezér fejét levágták, és azt Szegedre küldték, Pálfy Balázs szegedi bíró lett volna Dózsa György nevelője. Más forrás (Szerémi György) szerint elrettentés okán küldte Szapolyai János Dózsa fejét Szegedre. Juhász Gyula képzeletében született meg Pálfy bíró Piros(ka) lánya, aki, mint menyasszony szerepel a „Dózsa feje” c. versében.
1543 februárjában a budai beglerbég magához hívatta a város vezetőit és lefejeztette őket. A török megszállás 1686-ig tartott, 143 évig megszakítás nélkül.
A Rákóczi szabadságharc elején 1704-ben vették ostrom alá a kuruc seregek a szegedi várat. A fejedelem augusztus 20-án érkezett meg, de nem sokkal később, kellő tüzérség hiányában, feladta az ostromot.
1719. május 21-én megerősíti Szeged kiváltságait, s kihirdeti szabad királyi város státuszát. Ma e napot ünnepli a város, mint „Szeged napját” minden év május 20-a táján, mely látványos rendezvénysorozat turisztikai attrakció is.
1723. október 6-án tartották Szegeden Csongrád megye alakuló ülését. A megye földbirtokos ura Károlyi Sándor 1730-ban szegvári kastélyát ajánlotta fel megyeház céljaira. Több évtized után 1767-ben került a megyei igazgatás Szegvárra. 111 év után (1878) Szentes, majd 1950-től Hódmezővásárhely, 1962. január 1-től lett Szeged megyeszékhely.
1728. július 23-án 13 embert égettek meg boszorkány módra, a „Boszorkány szigeten”, a mai Máglyasor nevű utca tájékán. A gonosz tettet az váltotta ki, hogy az aszály és annak következményei miatt (éhínség, járványok) zúgolódó néptömeget csak azzal tudták leszerelni, hogy elhitették velük a város akkori vezetői, hogy amíg közöttük élnek a bűnös, az ördöggel cimboráló stigmák, addig nem is lesz ez másként: a Jó Isten nem szereti népét, s így bünteti.
A modernkor, a technika kora, elterjedtek a gépek: az ember egyre drasztikusabban avatkozott bele a természet rendjébe. Minél több védett földterületet szeretett volna, hogy nyugodtan vethessen, arathasson, s elvette azt a folyótól. Az időszakosan elöntött terület és a folyó közé gátat épített. Azóta a megzabolázott Tisza, szabadságától megfosztva, megregulázva folydogál, szerényen, csendesen az év nagy részében. Azonban évente egyszer, olykor kétszer is megfékezhetetlen fenevaddá bőszül, és vissza akarja szerezni azokat a területeit, melyeket egykoron elvettek tőle. Az ember ilyenkor kétségbeesetten védekezik, újabb földtömegeket hord a gátak mellé erősítésnek, a gátak tetejére, hogy át ne csapjon a víz. A játszma kétesélyes: van, amikor nem az ember győz!
Így volt ez 1879. március 12-én hajnalban, amikor egy távoli gát átszakadása Szeged teljes pusztulását hozta. A tragédia után összefogott az ország, és összefogtak a világ népei és megsegítették Szegedet az újjáépítésben. Ennek a nemzetközi összefogásnak, és a városukat szerető szegediek akaratának a gyümölcse a mai modern város létrejötte. Szeged a körútjaival, sugárútjaival, elegáns palotáival a legszebb és legrendezettebb magyar város! Ha térképére tekintenek, látják ezt a szabályos – vonalzóval és körzővel – szerkesztett alaprajzot. Az utcanevek vizsgálatánál, pedig azt, hogy a nagykörút szakaszai viselik Róma, Brüsszel, Berlin, Párizs, London, Moszkva, Bécs nevét. Az világ népeinek adománya, a fővárosokban indított gyűjtőakciókon keresztül jutottak el hozzánk. A király a tragédia napjaiban is járt Szegeden. Együttérzését az a vigasztaló kijelentése is tükrözi, amely a városházánk főlépcsőházának színes ablaküvegén is olvasható: ”Szeged szebb lesz, mint volt!”

Nevezetessége:

  • Széchenyi tér

Kezdjük sétánkat Közép-Európa egyik legszebb és legnagyobb terén, a Széchenyi téren. A Tisza felőli oldalon sorban Széchenyi István carrarai fehér márványszobra (Stróbl Alajos) látható, a következő a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál bronzszobra (Mátrai Lajos), melynek talapzatába illesztették az 1970. évi magasvíz Tisza partról bevetített szintjét jelző márványtáblát. Utána a sorban Tisza Lajos szobra (Fadrusz János) következik, a negyedik pedig Deák Ferencet örökíti meg (Zala György). A túloldalon a Városházával szemben helyezkednek el az Áldáshozó és a Romboló Tisza jelképes bronzalakjai. Mellette Klebelsberg Kunó szobrát, Melocco Miklós alkotását láthatjuk, a tér utolsó szoborpárosa pedig, mely Kligl Sándor alkotása, Szent Istvánt és Gizellát ábrázolja. A tér épületei közül említésre méltó a Tisza Szálló épülete, mely irodalmi, történelmi, művészeti emlékhely, számos író, költő, zeneszerző fordult itt meg. A tér nyugati oldalán a Városháza mellett áll a klasszicista stílusú Zsótér ház, építtetője a híres szegedi kereskedő família, a Zsótér család volt.

  • Klauzál tér

A Széchenyi térről folytassuk sétánkat Szeged sétáló utcáján, a Kárász utcán keresztül a Klauzál tér felé. A sétáló utca elejére Párkányi Péter alkotásai, a Köszöntő szobrok kerültek, melyek a városban kora tavasztól késő őszig tartó vidám fesztivál hangulatot tükrözik.
A Kárász utca Dugonics tér felőli végén pedig az Utcai zene című szoborcsoportot láthatjuk, mely Kligl Sándor alkotása. A mediterrán hangulatú Klauzál tér közepén áll az ország egyik első egészalakos Kossuth-szobra, Róna József alkotása. Az Új Zsótér-ház földszintjén van a szegedieknek és a város vendégeinek egyaránt kedvelt találkozóhelye, a Virág cukrászda. A tér egyik legjelentősebb műemlék épülete a klasszicista Kárász-ház, melynek erkélyéről mondta el Kossuth Lajos 1849-ben utolsó magyarországi beszédét. 1857-ben itt tartózkodása alatt ebben a házban szállt meg Ferenc József. A téren áll Tóbiás Klára alkotása, a Királyok kútja is.

  • Dugonics tér

Az 1879-es nagy árvíz előtt búzapiac működött a Dugonics téren. A tér Tisza Lajos körút felöli oldalán áll Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása, Dugonics Andrásnak, a tér névadójának szobra. Kezében tartja Etelka című regényét, mely alkotás az első magyar regény. A Dugonics tér 2. szám alatt található a romantikus stílusú, műemlék jellegű Vajda-ház. Ebben a házban nyitotta meg kapuit az Olasz Intézet és itt működik a Tourinform Iroda is. A tér főépülete a központi egyetem kora eklektikus palotája, mely eredetileg főreáliskolának készült. 1921-ben költözött ide a Kolozsvárról áttelepült tudományegyetem. Itt vonta felelősségre Horger Antal József Attila bölcsészhallgatót a Szeged lapban megjelent, Tiszta szívvel című verséért. Az épület mellett áll a költő bronz szobra, mely Varga Imre alkotása. A téren számos kulturális rendezvény kerül megrendezésre, és az év során több ízben kézműves vásár várja az idelátogató vendéget. A Dugonics térről az Árpád téren keresztül folytatjuk sétánkat az Aradi Vértanúk terére.

  • Aradi Vértanúk tere

A téren áll II. Rákóczi Ferenc lovas szobra Ifj. Vastagh György alkotása és a szőregi csata emlékoszlopa. Az emlékmű tövében az Aradon vértanúhalált halt tizenhármak névsorát márványtábla örökíti meg. A tér Tisza felőli oldalán található egy szép koraeklektikus épületben a világhírű Bolyai Intézet. Ez az épület, melyben jelenleg az egyetem természettudományi kara működik, hajdanán a piarista gimnáziumnak és a rendháznak adott otthont, ahol Juhász Gyula is tanult. Az épület mögött a Rerrich Béla téren található a gótika korában alkotó Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának másolata. A tér másik oldalán látható az 1956-os emlékmű, Melocco Miklós alkotása. Az Aradi vértanúk terét a Boldogasszony sugárúttal a Hősök Kapuja köti össze, melyet az első világháborúban elesett katonák tiszteletére emeltek. A Kapu mennyezetén Aba – Novák Vilmos freskóit láthatjuk. Szent György, Szent Borbála védőszentek és a keresztvivők mellett, maga a festő is megjelenik az alakok között. A teret a Dóm tér felöl a Püspöki palota és az egyetemi épületek határolják. Az Aradi vértanúk tere felöli kapun keresztül jutunk át a Dóm térre.

  • Zenélő óra

A tér egyik különlegessége a Dóm főbejáratával szemközti oldalon, a tér épületének falába épített zenélő óra, a középkori egyetemek szimbóluma. A Magyarországon egyedülálló óra Csúri Ferenc szegedi órásmester keze munkája, a figurákat Kulai József faszobrász készítette.
A díszes óralap körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai és a ballagó diákok figurái jelennek meg minden órában. A figurák modelljei voltak többek között Klebelsberg Kunó, Dugonics András, Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc, Petőfi Sándor, Vedres István. Először az 1936. évi szabadtéri játékok alkalmával szólalt meg a szegedi zenélő óra.

  • A Tisza

Tisza a legmagyarabb folyónk. A Keleti-Kárpátokban ered, két ágból egyesül Fehér és Fekete-Tisza néven. A folyó magyarországi szakaszán főleg középszakasz jelleggel folyik, hatalmas kanyarulatokat, íveket alkotva. A Tisza kanyarulat homorú oldalának a víz „nekivág” és a sodra alámossa, míg az ellenkező oldalon lerakja hordalékát, belőle turzásszerű gátat épít, melyek ívesen sorakoznak egymás után, ezeket nevezik övzátonyoknak. Az Alföldön végigkanyarogva egykoron hatalmas területeket birtokolt, mígnem az 1840-es évektől elkezdődött a szabályozása. Széchenyi István gróf kezdeményezésére Vásárhelyi Pál mérnök készítette el a terveket megfelelő előtanulmányozások után. Az 1879. március 12-i Szegedi nagyárvíznek több jelentős oka is volt, amelyek végül a város teljes megsemmisüléséhez vezettek. A mai modern körutas-sugárutas nagyvárosi alaprajz is a tiszai árvíz következménye. A Tisza folyó és Szeged városa elválaszthatatlan egymástól. Tavasztól őszig a Tisza szerelmesei: horgászok, evezősök, fürdőzők népesítik be a vizet és a partját. A part menti halászcsárdák halétel specialitásaikhoz tiszai halat kínálnak.

  • Stefánia

Sétánk során a Múzeum mögött a Stefánián, hivatalos nevén Várkertben, pihenjünk meg a park fái alatt. A különleges faritkaságok között pillanthatjuk meg a vármaradványt, a hajdani Mária Terézia kaput. Már a honfoglaló magyarok földvárat emeltek ide, melyet a tatárok leromboltak, de IV. Béla újjáépítette, kőfallal erősíttette meg és a hajdani római őrállás helyén épült meg a palota, melyben megszállt Károly Róbert, Zsigmond, Albert, I. Ulászló, Hunyadi János és Mátyás. 1444-ben itt kötötték meg a szegedi békét a törökkel, Hunyadi 1456-ban innen indult Nándorfehérvár ostromára. 1543-ban a törökök foglalták el és 143 évi megszállás után szabadítják fel a keresztény csapatok 1686-ban. II. József szüntette meg erődítmény jellegét és börtönné alakíttatta át. Nagy kiterjedése miatt 1880-82 között lebontották. A nagy árvíz után a vár megmaradt falai között étterem, kioszk működött, majd 1959-ben restaurálták, és a múzeum várostörténeti kiállítását helyezték el benne. Néhány évvel ezelőtt a szegediek óhaja szerint méltó helyére került Erzsébet királyné carrarai márványból faragott szobra, Ligeti Miklós alkotása, mely éveken keresztül a vármúzeum kertjében állt.

  • Városháza

Az eklektikus palotákkal körülvett téren található a neobarokk stílusban épült Városháza. Az épület alapkövét 1799-ben helyezték el és Vedres István tervei szerint Schwörtz János építette fel. Az árvíz alatt megrongálódott épület alapjaira Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján új, egyemeletes Városházát emeltek 1883-ban. Az épületet a mellette álló Bérházzal a „ Sóhajok hídja” köti össze, mely az 1883-as királynapokra készült, amelyek során Ferenc József meglátogatta a 1879-es nagy árvíz után újjáépült várost. A király és kíséretének szállása megoszlott a két épület között és a kapcsolat megteremtése érdekében építették a zárt hidat. A lépcsőházat színes üvegablakok díszítik, az egyiken olvasható a Ferenc Józsefnek tulajdonított híres mondás: „Szeged szebb lesz, mint volt !” A közgyűlési terem falait olajfestmények díszítik, a mennyezeten freskó látható, mely Vajda Zsigmond munkája. Itt tartotta rendszeresen havi felolvasó ülését a Dugonics Társaság. A Városháza hangulatos udvarán tartják nyárestéken a Muzsikáló udvar kamarahangversenyeit, valamint a Városházi esték prózai és zenés előadásait.

  • Új Zsinagóga

A Klauzál térről kiinduló Kígyó utcán, rövid sétával jutunk el a századfordulón mór-szecessziós stílusban épült, monumentális Zsinagógához. A festett üvegablakok, a művészien faragott padok, az egymással harmonizáló elefántcsontfehér, kék és arany díszítések mind Löw Immánuel elképzelései alapján készültek. A márványoltár záróköve jeruzsálemi márványból készült, a frigyszekrény ajtaja Nílus menti akácfából, melynek kilenc rekeszében 18 tóratekercset őriznek. A festett üvegablakok és a belső ornamentika Róth Miksa műhelyében készültek. A Hajnóczy utcában találjuk a klasszicizmus építészetének egyik legszebb szegedi emlékét, a régi zsinagógát.

  • REÖK-palota

A Tisza Lajos körút-Kölcsey utca sarkán a hazai szecesszió jellegzetes alkotását tekinthetjük meg, a Reök-palotát. A külföldi szakirodalomban „Ungarischer Jugendstil” néven emlegetett építészeti stílusban készült házat Magyar Ede tervezte és 1907-ben készült el. A fiatalon elhunyt tervező alig nyolc éves alkotó korszakát Szegeden töltötte, miközben bejárta Európa nagy művészeti centrumait és utazásainak élményanyagát felhasználva tervezte meg az épületet Reök Iván vízügyi mérnök megbízásából. A homlokzaton és az épület lépcsőházában stilizált növényi ornamentika látható. A különleges szépségű kovácsoltvas munkákat Magyar Ede rajzai alapján Fekete Pál készítette. A spanyol Antoni Gaudí lakóházaival rokon épület európai viszonylatban is a legszebbek egyike. A szegediek egymás között csak „lófaraháznak” nevezik, mivel az első világháborús hősök emlékére emelt huszárszobor mögött helyezkedik el.A felújított épületben 2007 augusztusában Regionális Összművészeti Központ kezdte meg működését. A REÖK a színvonalas időszaki kiállítások mellett állandó programokkal – többek között Irodalmi és Opera Szalonnal, könnyű- és komolyzenei koncertekkel, szobaszínházi előadásokkal – is várja a látogatókat. A REÖK különlegessége az összművészeti kínálat, az intézmény napról-napra új és izgalmas programokkal várja az érdeklődőket. Innen a Somogyi utcán lekanyarodva a Dugonics térre érünk

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatal

Cím: 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-12.

Email: info@szegedvaros.hu

Web: www.szegedvaros.hu

Tel: (62) 564-364

Fax: (62) 564-341

Felnőtt Központi Sürgősségi Orvosi Ügyelet

Cím: 6720 Szeged, Kossuth L. sgt. 15-17. (Szilágyi utca felöl)

Telefon: +36-62/474-374 vagy 104

Gyermekgyógyászati ügyelet

Cím: 6720 Szeged, Kossuth L. sgt. 15-17. (Szilágyi utca felöl)

Telefon: +36-62/474-374 vagy 104

Ügyeletes Gyógyszertár

Cím: 6720 Szeged, Klauzál tér 3.

Telefon: 62/547-174

Forrás: www.tip.szegedvaros.hu

Vélemény, hozzászólás?