Gyálarét

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Alsó – Tisza

Település leírása:

A mai Gyálarét területén már a kőkorban is éltek emberek. Az 1960-as (más források szerint az 1970-es) években a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai ásatásokat folytattak Lúdváron, ahol egy 7700-7800 éves település nyomaira bukkantak. A Körös-kultúra legkorábbi leletei Gyálaréten kerültek elő. Ezek Kr. e. 5140-ből valók.Többek között előkerült egy 4 cm-es termékenység-szobor is, mely a kutatóktól a Lúdvári Vénusz nevet kapta. Jelenleg a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban látható.Gyálarét ábrázolása az I. katonai felmérés (1770) térképén, Insul Siladg (Szilágyi-sziget) néven. A Gyála nevű település első említése 1411-ből való. A XVI. században elpusztult, de 1647-től ismét lakott. A török uralom alóli felszabadulás (1716-18) után kincstári birtok lett. Lakossága főleg szerbekből Az 1885-ben, a folyószabályozás során, átvágták a Tiszát, ami elszakította Gyálát a rétjétől (a mai Gyálarét területétől). A trianoni békeszerződés alapján a Tisza ezen a szakaszon országhatár lett, így Gyála belterülete Szerbiához, a Tiszán inneni Nagyrét nevű határrésze (Fehérpart, Szilágy, Lúdvár) pedig Magyarországhoz került. Ezt később földosztással felparcellázták, majd a Szilágyi-major helyén, szegedi és környékbeli szegényparasztok és munkások új települést kezdtek építeni. Az új község 1923-ban alakult Gyála néven, majd nevét 1946-ban Gyálarétre változtatta.1923 és 1945 között Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, majd 1945 és 1950 között Csanád vármegye Torontáli járásához tartozott. Az 1950-es megyerendezés során Csongrád megyéhez került, ahol a Szegedi járásba osztották be.1972. július 16-án Röszkével együtt határőrközséggé avatták. (Délmagyarország 1972. július 18. 3. o.)Gyálarétet – több más községgel együtt – 1973-ban Szegedhez csatolták, ezzel önállósága megszűnt.

Nevezetessége:

Gyálai Holt-Tisza. A folyószabályozások során, 1885-ben Szeged alatt átvágták a Tiszát (ez volt a folyó 90. átvágása), ami által a folyó hossza 11 km-rel rövidült. A 7,7 km hosszú átvágás véglegesen elszakította Gyálát a rétjétől (a mai Gyálarét területétől) és egyben létrehozta a folyó legnagyobb holtágát, a Gyálai Holt-Tiszát:hossza 18,66 kmátlagos szélessége 86 mvízfelülete 160 haátlagos mélysége 3 mvíztérfogata 4,8 millió m3vízgyűjtő területe 534 km2.Érdekesség, hogy miután beleengedték a Tiszát az új, 7,7 km hosszú mederbe, nem kezdett el folyni a Duna felé, ezért újra kellett ásni a medret.Gyálaréti Gulyajárás A Gyálaréti-kiskertek szomszédságában található az egykori tehenészet legelője. Mivel ekkora méretű, alig szikesedő gyepterület nem maradt fenn Szeged környékén, ezért szeretnék helyi védettség alá vonni. Eddig sem a florisztikai, sem a faunisztikai alapfelmérése nem történt meg.Magyarország legmélyebb pontja Gyálarét Lúdvár nevű részénél található Magyarország legmélyebb pontja (é. sz. 46° 12′ 19.30″, k. h. 20° 6′ 33.08″) 75,8 méter tengerszint feletti magasságon.

Közérdekű adatok:


Forrás: Wikipédia

Vélemény, hozzászólás?