Algyő

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Alsó – Tisza

Település leírása:

Algyő neve először Villa Geu névalakban az 1138-ban íródott dömösi prépostság adománylevelében szerepel. Az eredeti oklevél elveszett, és csak Károly Róbert király 1329-es átiratában maradt korunkra. Bár ez a falu első írásos említése, a település jóval korábbra vezetheti vissza eredetét. A honfoglaláskor már nagy valószínűséggel lakott hely volt, birtokosai a vezérlő fejedelmi törzs tagjai. A teleülés határában 1973-76 között jelentős honfoglalás kori temetőt tártak fel, mely az új hazát kereső magyarság első generációjának megtelepedését bizonyítja ezen a tájon. A pogány rítus szerint eltemetett közösség tagjai egykor a közeli Tisza gázló felügyeletét és védelmét látták el.

A római katolikus templom a 14. században gótikus stílusban épült, majd a 18. században barokk stílusban átépítették. A település mai neve bolgár-török eredetű magyar személynévből származik. Győ azonos a Gyeücsa, azaz Géza név szótövével. A 16. század elején tűnt föl az Algew helynév megkülönböztetésül a Tisza folyása szerint feljebb, északabbra alapított Felgyő községtől. A hosszúra nyúlt török uralom végét és a sok pusztítással járó felszabadító háború lezárását az 1699-es békekötés jelzi. Algyőt ellentétben a több pusztává vált környékbeli településsel, magyarok által lakott faluként írták össze egy 1695-ös jelentésben.

Algyő 1702-1733 között kamarai, azaz kincstári birtok volt, majd az Erdődy család kezébe került a Mindszenttől Algyőig terjedő terület. Nem bizonyultak jó gazdának a család tagjai, mert keveset törődtek a gazdasággal, sok adósságot halmoztak fel. A birtokot elzálogosították, majd 1803-ban eladták a Pallavicini családnak. A falu jelentősége megnőtt, hiszen az új birtokos, őrgróf Pallavicini Károly özvegye, gróf Zichy Leopoldina az uradalom központját Algyőn rendezte be. Kastélyt, tiszti lakot, majorokat építtetett és innen irányították nagyon átgondoltan a Mindszent-Algyői hitbizományi uradalmat. A Pallaviciniek magyarországi birtokai közel hetvenezer holdat tettek ki. Zichy Leopoldina unokája, Alfonz 1870-ben áthelyezte az uradalom irányítását az újonnan alapított településre, Sövényházára (ma Ópusztaszer). A közel háromezer lakosú falut 1879. március 7-ére virradóan sodorta el az árvíz. A víz hat nap múlva a szomszédos nagyvárost, Szegedet is elpusztította. A vert falú és vályogból épült házak eltűntek a hullámverésben és a magas vízállás következtében. A templomon kívül alig maradt meg épület – mint azt a plébánia Historia Domusa írja. A lakosok – Algyő történelme során nem először – kénytelenek voltak a környező városokban, falvakban menedéket keresni.

Az egykori kastély emlékét csak a Kastélykert utca elnevezés őrzi. A kastélyt az árvíz után lebontották. Helye a Tisza-töltés és a Berek utca déli vége között elterülő részen lehetett. A kastélyhoz tartozó park, a “kastélykert” mellett – amely a korabeli Szegedi Hírmondó szerint gyönyörű angolkert volt, – haladt el a vasút, miután 1870 december végén átadták az algyői Tisza-hidat és megindult a vasúti közlekedés. A park területét az 1920-as években osztották ki házhelyeknek. Az árvízben romba dőlt Algyő sorsát a birtok ura, Pallavicini Sándor úgy kívánta véglegesen rendezni, hogy az egész falut árvízmentes helyre akarta áttelepíteni. Algyőtől kb. 10-km-re nyugatra, magas fekvésű részen 300 holdat ingyen felajánlott az árvízkárosultaknak az új falu, Sándorfalva felépítésére. A helyváltoztatás lehetőségével azonban a lakosoknak csak kb. egyharmada élt. Az algyőiek többsége, dacolva a természeti környezet veszélyeivel, ragaszkodott a régi, megszokott helyhez, és ott építette föl újra otthonát. A belügyminiszter hiába erősítette meg leiratban a régi Algyő megszűntét, a visszatelepült lakosok a község újraszervezését kérvényezték. Az algyőieknek közel hároméves küzdelembe került, míg 1882-ben újra visszakapták önálló községi státuszukat.

A 20. század elején színvonalas mezőgazdálkodás és jelentős kisipari tevékenység jellemezte. Vasútállomása, közúti és vízi közlekedési kapcsolata közlekedési-szállítási szerepkört biztosított. Algyő fontos tiszai átkelőhely; kompja 1963-ig működött, a vasúti híd 1870-ben épült, mellette 1974-ben nyílt meg az új közúti híd. Algyő hírnevét az 1965-től folyamatosan feltárt kőolaj- és földgázmező teremtette meg, de a szegediek már 1917-ben tudtak létezéséről. Az itteni szénhidrogénmező Európában közepesnek számít, Magyarországon a legnagyobb lelőhely. (Gáztermelése a hazainak körülbelül a fele.) A 168-as kút emlékezetes kitörésének helyén ma emlékmű áll – a Szegeden “olajosoknak” nevezett szakmabeliek helytállására utal. Ezen sajátos körülmények és a 70-es évek gazdaságpolitikai törekvéseiben fellelhető település koncentrációra való törekvés következtében 1973-ban községegyesítés címén Algyőt Szegedhez csatolták. Ez a kényszerű függőség az élet minden területére rányomta bélyegét. Nem volt önálló közigazgatása. A környező nagyvárosok rohamosan fejlődő ipara mind több munkaerőt igényelt, így kialakult a Szegedre, Hódmezővásárhelyre ingázók rétege. A kereskedelmi hálózat központjai a közlekedés irányítása, mind-mind Szegeden alakult ki. A település az 1970-1990 közötti időszakban csaknem elvesztette önálló arculatát. Ennek visszaszerzésére látott reményt Algyő lakossága, amikor társadalmi kezdeményezés indult az 1973-ban létrehozott községegyesítés megszüntetése tárgyában. Az 1996. október 27-én lezajlott hivatalos népszavazás eredménye, a községegyesítés közös akaraton nyugvó megszüntetésében nyilvánult meg. Az 1997-re készített Algyőre vonatkozó költségvetés egyértelműen biztosította a helyi önkormányzat működőképességét, ugyanakkor nem veszélyeztette Szeged város önálló és eredményes gazdálkodását.

Az ártér füzeseiben, védett növények és madarak élnek, a vízpartokon élénk horgászélet zajlik. Algyőn született Süli András (1896-1969) országos hírű naiv festő. Az egykori kovácsműhely épületében tájházat alakítottak ki, ahol a népélet megmaradt emlékeit tekinthetik meg a látogatók. A település faluháza 1994-ben épült fel a helyi közösség erőfeszítéséből, ahol kulturális, művészeti és civil rendezvények várják a művelődésre, szórakozásra vágyókat. Itt működik a régiós tájolásokat végző Móra Ferenc Népszínház. Az Algyői Vendégház és Turisztikai Központban ifjúsági szálláshely és étterem is működik. A település termálfürdője a tiszai szabadfürdő mellett további lehetőségeket nyújt az egészségvédelemre és a pihenésre.

Nevezetessége:

  • Szent Anna templom

A ma is álló templom – a barokk sisak kivételével – középkori eredetű. Nyugati oldalán nyomott, csúcsíves ajtó töri át egyszerű téglakerettel, két déli sarkához egy-egy háromszakaszos diagonális támpillér támaszkodik. A torony földszintje előcsarnokul szolgál, melyet egyszerű dongaboltozat fed. Az előcsarnok két oldalán egy-egy befalazott ülőfülke figyelhető meg. Építésének idejét csak tág időhatárok között, a XIV. század és a XV. század vége közötti időszakra tudjuk meghatározni. A templom falán emléktábla jelzi a világháborúk elesetteinek nevét.

  • Süli András ház

Süli András (1897-1969) az egyik legjelesebb parasztfestő a múlt század végén született, szórakozásból kezdett festeni, de felfedezése után képeit Budapesten, Amszterdamban is bemutatták. Egy kellemetlen epizód miatt elégette képeit és Szegedre költözött. Ezt követően nem vett ecsetet a kezébe. Szerencsére a 60-as években újból felfedezték, képeit felkutatták, és több hazai, valamint külföldi tárlaton ismét kiállították. Süli András a magyar naiv művészet kiemelkedő alakja volt, Algyőn utcát neveztek el róla, s a házon emléktáblát helyeztek el. Megkapta az Algyő Első Díszpolgára kitüntető címet. A község képviselőtestülete hamvait hazahozatta, és 2000. október 1-jétől hazai földben, a temetőben elhelyezett díszsírban talált nyugodalmat.

  • Kligl Sándor szobra

1976-ban avatták felKligl Sándor „Gondoskodás” című, szép vonalvezetésű, három alakos kompozíciójátaz Egészségház előtt.

  • Hősi halottak emlékműve

Az algyői temető bejáratának közelében állították föl 1999-ben, Algyő napján.

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatala

Cím: 6750 Algyő, Kastélykert u. 40.

Telefon: (62) 517-517

Fax: (62) 517-516

E-mail: ph@algyo.hu

Orvosi rendelő

Cím: 6750 Algyő, Egészségház u.42.

Orvosi ügyelet rendelési időn kívül

Cím: Szeged, Kossuth Lajos sgt. 15-17.

Telefon: 62 / 474-374

Forrás: www.algyo.hu

Vélemény, hozzászólás?